20% hajnalpír

A nehezen megjegyezhető, hivatalosan Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, egyébként kaptár fedőnevű intézményben járt a 6b Európa kulturális külvárosában, Pécs külvárosában, azaz Európa Kulturális Fővárosában, 2010-ben. A kultúra még mindig kultúra és Pécs még mindig Pécs: él és szerethető. Ahogy az új épület és a belsejében található szépséges tér is, amit az arra járó idegennek feltétlenül látnia kell.

Az Európa kulturális külvárosában felépült épület, amibe a városi, a megyei és az egyetemi könyvtár költözött, az új hangversenyterem közvetlen közelében található, ami egyelőre a MÜPA környezetével vetekszik. Egy elhagyott, vagy egy működő benzinkúton keresztül tűnik fel a kontúrja a forgalmas útról érkezve. Szó sincs arról, hogy az épület bármiféle közösséget vállalna a környezetével, kifogástalan, enyhén sápadt megjelenésével a lepukkant térben úgy áll, mint aki egyértelműen tisztában van az értékeivel, azzal a meggyőződéssel, hogy aki alkalmazkodni fog, az nem ő lesz. Ezt az érzést a szemlélő is rögtön magáévá teszi, nem számítanak a bádogbódék, nem számít, hogy nincs út, csak sár, az épület vonzása erős.