A budapesti Erzsébet híd nem csak hazánk legnagyobb függőhídja, de a világörökségi városkép meghatározó eleme is. A hófehér hídszerkezet ősszel ünnepli 60. születésnapját.
A 290 méteres középső nyílását 2007 óta már húsz méterrel meghaladja a dunaújvárosi Pentele híd acélíve, mint hazánk legnagyobb fesztávú hídja. A hivatalos terminológia szerint a napokban átadott sátoraljaújhelyi gyalogos völgyhíd közvetlenül nem versenyez vele, mert a fő függesztőkábelekkel együtt, ívesen futó pályája okán az nem a függő-, hanem a kötélhidak közé tartozik.
A második világháborúban nagyrészt összeomlott régi híd kapcsán 1956-ig konszenzus volt az eredeti formában történő újjáépítéséről. A forradalom után azonban már magánszemélyek is újra vásárolhattak személyautót, illetve a nyugatról keletre tartó 1-es és 3-as főutak összekötését is a városközponton át képzelték el a szakemberek, létrehozva a mai BAH-csomópont – Kerepesi út tengelyt 4-6 forgalmi sávval.
Japántól kapott ajándékként 2009 őszén, a főváros napja alkalmából a híd díszkivilágítást kapott. Az adomány a költségek fele mellett a tervezésre is kiterjedt, ami Isii Motoko, a díszkivilágítás jeles mesterének munkája.
Bár az építés idején már általánosan elterjedt volt a hegesztés, a pillérek még részben szegecseléssel készültek, amihez ekkor még kipróbált, olcsó technológia és munkaerő állt rendelkezésre. A szerkezet építészeti terveit Sávoly Pál készítette.
Komárom és Révkomárom között áll a Duna egyik legszebb rácstartós hídja, az 1893-ban épült négynyílású Erzsébet híd. Tervezője a 19. századi acélszerkezetek egyik legnagyobb mestere, a budapesti Szabadság hidat is jegyző Feketeházy János.
Míg az 1945-ben felrobbantott két középső nyílása nagyrészt 78 éves, a szélső, 131 éves nyílások a Duna legrégibb, eredeti formában álló hídszerkezetei. A 2006-os felújítás, majd a szomszédos Monostori híd 2021-es elkészülte óta már kisebb forgalmú, jó állapotú hídként akár még ugyanennyi év is állhat előtte.
A sarló alakú nyílások nem tengelyirányban nyomott ívek, csupán kéttámaszú, hajlított rácsos tartók, ívelt formában, mint a hídépítés egyik hungarikuma. A határon álló híd ma Magyarország és Szlovákia osztatlan közös tulajdona, a nagyobb felújítási munkákat a két fél felváltva végzi.
Békéscsaba vasútállomásának nagyszabású felújítása idején, a vágányhálózat átrendezése miatt csupán egyetlen hídpillér számára maradt olyan hely, ami a későbbi bővítésnek sem áll az útjába. A 15 vágány fölött így két 59 méteres nyílás épült.
A híd fő hossztartói nem az út, hanem a járdák alatt vannak. Így ugyan teljes négy sáv széles kereszttartókra volt szükség, viszont az útpálya 30 centiméterrel alacsonyabbra kerülhetett, ami a felhajtó rámpák hosszában már közel négy-négy méter nyereség, amire nagy szükség volt a városközpontban.
A különleges hídszerkezetet az alsó vörös festés teszi még látványosabbá, ahonnan jól látható a széles kereszttartókból, és két fő hossztartóból álló szerkezet.
A 2016-ra elkészült ferdekábeles híd negyven méter magas pilonjai a város nagy részéről láthatók. Tervei a Főmterv Zrt-nél készültek.
A sorban kissé talán kakukktojás az esztergomi Kis-Duna 2005-ben épült hídja, ami nem Erzsébet királynéról, hanem a 13. században élt Árpád-házi Szent Erzsébetről kapta a nevét.
Az íves szerkezet a Pandúr-szigetre vezető többi híd formájához igazodik. Felépítését tekintve egynyílású kerethíd, a januári képgalériában bemutatott helembai Ipoly-híd közeli rokona. Műszaki kialakítása a Pont-tervnél, építészeti terve az A.D.U. Építészirodában készült.
Szarvas város központjában 2010-re épült fel az új Erzsébet híd, egy korábban ugyanitt álló, egyszerűbb fahíd helyén, Hankó György hídmérnök és Janurik György építész tervei alapján.
A hetven méter hosszú híd főtartói tölgyfából épültek, középső nyílása pedig az első kosárfül formájú fa ívhíd hazánkban, amelynek befelé döntött főtartói egymást merevítik. A hídba épített vízesés automatikusan megnyílik az érkező hajók előtt.
Az alföldi Gyomaendrőd város egyik dísze a 131 éves téglaboltozatos Erzsébet híd, ami ma is a Dévaványára vezető út fontos műtárgya.
A híd 1993-as felújítása során a békéscsabai Mike's mérnökiroda tervei alapján egy vasbeton lemezzel jelentősen kiszélesítették, hogy útszűkület nélkül vezethessen át két sávot, járdával.
A híd korlátját 1994 óta díszíti Kiss György szobrászművész Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szobra.
Érdemes még megemlékezni az 1903 és 1945 között állt budapesti Erzsébet hídról is. Ez még nem csak a maival, de a szomszédos Lánchíddal is közeli rokonságban állt, hiszen főtartóit drótkötelek helyett még láncok alkották, azonban pilonjai már csuklókon álltak…
…méghozzá ugyanazokon a csuklókon, amiken a mai híd is. 1964-ben azért épülhetett négy helyett hatsávos híd, mert a két járda már hagyományos módon, a főtartók és pilonok külső oldalára került. Azonban ennél kézzelfoghatóbb formában is megmaradt a régi híd részlete…
A Győr-Moson-Sopron vármegyei Kapuváron, a Kis-Rába hídjának háborút követő újjáépítésén bukkantak fel az Erzsébet híd eredeti, díszes korlátjai. Bár nem áll védelem alatt, az üzemeltető a 2011-es felújítás során is vigyázott a különleges örökségre, ami ma is jó állapotban látja el eredeti funkcióját.
