A Bakonyi Természettudományi Múzeum új épülete - Kövesdi Andrea diplomamunkája

Kövesdi Andrea diplomamunkájában Zirc bevárosába tervezett új épületet a Magyar Természettudományi Múzeum bakonyi kirendeltsége számára, mely átgondolt gesztusokkal tartja tiszteletben a szomszédos telken álló apátságot és környezetét, különös tekintettel annak természeti és városképi adottságaira.

Adottságok

Zirc sokszínű kis település, a Bakony szívében kiváló természeti és kulturális lehetőségekkel. A Magyar Természettudományi Múzeum budapesti anyaintézményéhez tartozó bakonyi kirendeltség jelenleg az apátság épületeiben működik, kissé szűkösen, hiányos infrastruktúrával. E kényszer szülte helyzet feloldása az lehet, ha az intézmény önálló épületet kapna a településközpont területén. A kijelölt helyszín az apátsági együttes déli oldala mellett elhelyezkedő telkek, melyek az apátság gondozásában állnak, kanyargó ösvényeivel az arborétum egyfajta folytatásaként. A múzeumban négy állandó kiállítás van jelenleg. 

Építészeti bemutatás

A beépítés meghatározását a jelenleg kialakult városszövet rendezése vezérelte. Az apátság templomának csúcsa a város számtalan pontjáról látható, viszont azon a téren, ahol a legkedvezőbb lenne, egy hosszú és nem túl esztétikus homlokzat takarja el. Az apátság történeti, kulturális és turisztikai értékét egyetlen új épület sem veheti el, így a tervezés során a fő vezérelv a "visszahúzódás" gesztusa volt. A jelenlegi városháza elbontásával (városfejlesztési koncepció része) újra megnyílik a tér, szabaddá válik a kilátás az apátság és annak kertje felé. A beépítés ezt a felszabadult teret szabadon hagyja, az épületet pedig hátrébb tolja. A koncepció részeként, a térszintből kiemelkedő kör alakú kiállítótérhez hasonlóan, kör alakú pavilonok, tereptárgyak vagy különféle attraktív elemek telepítése javasolt az arborétum több pontjára, melyek a kirándulók kényelmi vagy kulturális igényeit tudják szolgálni, pl. esőbeálló pavilonok. 

Az épület egy közösségi téren keresztül közelíthető meg, mely burkolatával, utcabútoraival és információs tábláival segítik az érkezőket. A hengeres forma felhívja a figyelmet, betekintést enged a múzeum gyűjteményére, felfedezésre bíztatja a látogatót. Egy fedett, nyitott tér jelöli ki a bejáratot, ami az üvegezett, egybenyitott légterű előtérbe is belátást enged. A tömegformálásnál arra törekedtem, hogy minél kisebb teret foglaljak el a természetből, az utcaképből, így a nagyobb területű kiállítótér a térszint alá került. A terepszint felett az anyagválasztással és a nyitott-zárt felületek játékával egy könnyed épület jött létre, melynek párkánymagasságát és bejárati síkját a szomszédos barokk házsor jelöli ki. A belső térosztás könnyen áttekinthető, melyet tovább erősítenek a szintek közti áttörések és a nagy belmagasságú légterek. A kiállító térsor zártabb, befelé forduló, míg az auditórium, az emeleti kutatószobák és könyvtár a külvilág felé nyit. 

A természet közelsége és a történeti épületek nagyban befolyásolják az anyaghasználatot. Mivel az épület nem akar hivalkodni, inkább visszavonul, ezért egyszerű, homlokzatburkolat illik hozzá. További cél az épület átláthatósága, mellyel a visszahúzódás gesztusát egészíti ki. Míg a déli oldalon zártabb, inkább csak foltszerű megnyitások vannak, melyek a hőterhelés szempontjából is indokoltabbak, addig az északi oldalon, az apátsági kert felől teljes megnyitáson és átlátáson van a hangsúly. A homlokzatokon egységesen körbefutó függőleges fa lamellázat mérsékli a ház két félre osztott jellegét, és második rétegként írja felül azt. Kellően egyszerű megjelenést ad, ugyanakkor jelzi, hogy kiemelt funkcióról van szó. A fa környezetbarát anyag, manapság egyre szélesebb körben hasznosítják akár magasházak tartószerkezeteként is. Megfelelő kezeléssel és gondozással pedig időtálló építőanyag.

A tervezés fontos és inspiráló előzménye volt számomra hasonló múzeumok bejárása, és az ottani múzeumpedagógusok, múzeológusok és munkatársak segítsége.

Kövesdi Andrea

Opponensi vélemény - A Kertész utca két oldala

Az 1182-es alapítású Zirci Ciszterci Apátság története egyúttal a hely kultúrtörténete, Szent Benedek regulájától, a szegénység és egyszerűség alapeszméjétől, a munka tiszteletétől halad a tanítás fontosságáig, egyben a változó nemzetközi - francia, német, tiroli - kapcsolatok lenyomata, működését a török hadjárat függesztette fel, majd a barokk kori újjáéledés után a 20. századi politikai akarat akadályozta, és a rendszerváltás tette újra lehetővé. A diplomaterv - Zirc történelmi településrészén választott helyszínével - szorosan kapcsolódik az apátság történetéhez, ismeretterjesztő, kutató és gyűjteményező programjával, a Bakonyi Természettudományi Múzeum kiállítótereként pedig a földtörténet nagyobb léptékű változásait mutatja be. 

Kund Iván, okleveles építészmérnök, vezető tervező, a diplomaterv opponense