A vörös homokkő Balatonalmáditól egészen Révfülöpig számtalan helyen a felszínre bukkant, kis kőbányák tucatjait látva el alapanyaggal, ahonnan aztán egyenesen a helyi építkezésekre került. A bányák visszaszorulásával a bontott kőanyag is felértékelődött.
Maga az alsóörsi permi homokkő 250-300 millió éves folyami hordalék, amely vassal szennyeződött, ez adja a jellegzetes színét. A megannyi kisebb kőbánya közül a káptalanfüredi Köcsi-tó mellett tanösvény is épült.
A vidék egyik legrégebbi épülete a felsőörsi prépostsági templom, az Árpád-kori építészet egyik leggazdagabban díszített, kitűnő állapotban fennmaradt példája.
A tatárjárás idején már álló tornya a 14. században kapta meg a ma látható tetejét, azóta az összképe alig változott. Tornya faragott, a többi fala szabálytalan kőből épült.
A homlokzat dísze a különösen gazdagon faragott hármas ablakcsoport. Oszlopainak Herkules-csomói a démonok távol tartására voltak hivatottak, a templom állapotát elnézve sikerrel.
Az egykori Lovas falu, ma már Alsóörshöz tartozó központjában találjuk a vörös homokkő-építészet legkiterjedtebb példáját, kilométernyi összhosszúságú támfalrendszer formájában.
Ha máshonnan nem, a házak nagy méretéből és a kétállásos garázsbejáratból sejthető, hogy itt is megjelentek az új beépítések, igazodva a könyék arculatához.
A Somlyó-hegy oldalába felkapaszkodó falu temetőjében is megannyi szépen faragott vörös sírkő sorakozik.
A Balaton-felvidéki táj egyedi épületei a mosóházak, amelyek a legtöbbször források, kisebb vízfolyások lefedéseire épültek, és nevüknek megfelelően elsősorban a háztáji ruhaneműk mosását segítették. Egyik legnagyobb képviselőjük Kővágóörs határában áll.
A mosóház vize felett egykor pallók hálózata állt, ezeken állva, több órás kézi munka volt maga a mosás. A kővágóörsi házat az 1940-es évekig használták, a romossá vált falaiból 2005-re állították helyre.
A Káli-medencében is népszerű építőanyag volt a vörös homokkő, bár az épületek célszerű vakolása a legtöbb esetben elfedi. Néhány szép kivétel Kékkút belterületén ma is az eladó, felújításra érdemes házak listáját gazdagítja.
A minimális kötőanyaggal, vagy anélkül rakott kerítésekkel jóval nagyobb számban találkozhatunk Kékkúton,és a szomszédos Köveskálon is.
Az Alsóörs fölötti Csere-hegyi kilátó 1935-re készült el, a Balaton-felvidék első kő kilátójaként. A körülötte egyre magasabbra növő erdőre tekintettel 2001-ben másfél szinttel megtoldották.
A helyben bányászott kő mellett vasbeton vázra is támaszkodó kilátó tervezője Padányi Gulyás Jenő, akitől nem állt távolt a természetes kő használata, például a budapesti Lehel téri Angyalföldi református templom (1933) estében sem.
A homokkő a modern időkben sem csak burkolásra szolgált: jól válogatva és faragva még a vasúti ívhidak anyagának is megfelelt. Legtöbb ilyen képviselőjük az egykori Veszprém- Alsőörs vasútvonal nyomvonalán áll.
A vasútvonal mai szemmel talán nem feltétlenül szükséges, 1969-es bezárása óta a nyomvonalat mezei útként, majd a 21. századtól burkolt kerékpárútként használták. Balatonalmádi kül -és belterületén két, 4-5 méter nyílású boltozaton is átvezet.
A vörös homokkő szerkezeti alkalmazásának még látványosabb példája a balatonfüredi Krisztus király templom, azaz helyi nevén vörös templom 35 méter magas tornyai.
A templom terveinek elkészítését 1925-ben ingyen vállalta el Fábián Gáspár, aki később olyan ismert historizáló épületeket tervezett, mint a budapesti Szent Margit Leánygimnázium, vagy a székesfehérvári Prohászka Ottokár-emléktemplom
A templom mellett további épület is épültek, közülük a legnagyobb, az egykori iskola, ma ideiglenesen bíróság, de rövidesen az egyház kapja vissza.
Balatonalmádi egységes típusterv szerint épült vasútállomása 1930-ban látványos neobarokk szárnnyal bővült. Világoszöld vakolata és vörös homokkő falai egyedi színösszeállítást adnak.
Balatonalmádi városközpontja a helyi kőépítészet egyik leggazdagabb gyűjteménye. Két különleges modern képviselőjük a szocialista realizmus vonásait is hordozó, 1956-ban(!) épült református templom, és az ország legnagyobb első világháborús emlékműve.
Balatonalmádi strandja 1924-es átadásakor a tó egyik legnagyobbja volt. Mai formáját több ütemben, az 1950-es évek elejére nyerte el, az utolsó nagyobb lépés a bejárati csarnok két oldalán álló tornyok megépítése volt.
Balatonalmádi fölött 1906 óta áll a város egykori önzetlen országgyűlési képviselőjéről elnevezett Óvári messzelátó. Mai formáját többszöri felújítás után 2016-ra nyerte el.