A Dunánál: lakópark a racionalizmus jegyében
Azon túl, hogy a szokásos befektetői magatartásnak megfelelően a megbízó a Duna Terasz Lakópark esetén is a maximális szintterületi mutatók teljesítését várta el, a Bánáti és Hartvig Építész Iroda tervezői számára további kötöttséget jelentett a telek mind a négy oldalán kötelező építési vonal. A sűrű beépítés mellett az építészek igyekeztek mégis nívós, kellemes lakásokat kialakítani.
Előzmények
Az építtető Fadesa Hungária Ingatlanfejlesztő Zrt. megvásárolta a XIII. kerület, Cserhalom utca-Rákos patak-Foka öböl közötti területen levő ingatlanokat, köztük a Cserhalom utca 8. szám alatti, 25904/19 hrsz-ú telket, amelyen lakóépületet kívánt létesíteni. Az építtetővel közösen kialakított tervezési program szerint a beruházás célja új beépítés kialakításával, a beépítési keretek közötti maximális szintterület elérésével nívós igényeket kielégítő társasház létrehozása volt.
A rendelkezésre álló közel maximális beépíthető alapterület elérése mellett jó arányú, jól használható lakásokat kellett az akkori (2006-os) piaci igényeknek megfelelő arányban létrehozni, kellemes lakókörnyezetet kialakítani, aminek révén jól értékesíthető lakások jönnek létre. Ehhez hozzátartozott a szükséges számú parkoló, valamint a lakásokhoz tartozó tároló felületek biztosítása. Az épületek közterület felőli traktusainak földszintjén üzlethelyiségek kialakítására volt igény. A projektet – egy beruházóváltás eredményeként – 2008-ban, a kivitelezés fázisától a GB Európa Ingatlan vette át.
A beépítés kialakítása
A telek mind a négy oldalán építési vonal köti a beépítést. Alapelképzelésünk észak-déli tengelyű épületszárnyak kialakítása volt, mely kedvező tájolású lakásokat eredményez a helyenként középfolyosóval bővített, fogatolt közlekedőrendszer alkalmazásával. Ezeket a szárnyakat a Dunára közel merőleges irányban, egymással enyhe szöget bezáró síkok metszik át, eltérő identitást biztosítva az észak-déli, valamint a kelet-nyugati irányoknak. A két rendszer találkozásának kitüntetett pontjain a jellemzően ötemeletes épületmagassághoz képest „tornyokat" emeltünk ki, ezzel szellősebb, tágasabb térarányokat értünk el a megengedett, igen sűrű szintterületi mutató kihasználása mellett.
Az alapelképzelésnek megfelelően a beépítést, a tömegalakítást és a homlokzatképzést is a két koordinátarendszer áthatása szervezi, de kihat a teljes tömbbelső építészeti-kertépítészeti kialakítására is. Az épület pince+fszt.+4, illetve pince+fszt.+5, valamint részben 7 emeletes, három oldalról 3,0 m-es, a Cserhalom utca felől 5,0 m-es előkerttel.
A parkolás két szinten biztosított. A szuterénszinti parkolók feltárása délről, a -1 szinti parkolók feltárása északról és délről egy-egy behajtón át biztosított. A lakóépületek személybejáratai a közterületek felől közvetlenül nyílnak. A bejáratok által lefoglalt földszinti homlokzatfelületek kivételével a földszint teljes utcai traktusát üzletek foglalják el a forgalmas Cserhalom és a sétáló utcának tervezett Sólyatér utca felől. Az alárendeltebb északi Turóc és a déli Úszódaru utcai homlokzatokra nyílnak a gépkocsilehajtók, illetve a gépészeti helyiségek és lakásokhoz tartozó tárolók homlokzatai.
Alaprajzi kialakítás
A beépítésnél taglalt tömegkiemelések, „tornyok" súlypontjaiba helyezett függőleges közlekedőmagok szervezik az alaprajzokat. A lakások az alsó öt szinten ezekre a közlekedőmagokra hangolt középfolyosós, a „tornyokban" fogatos elrendezésűek. A KVSZ előírása szerint az első lakószint padlóvonala minimum + 3 m-en kell legyen, ezért a földszinten alapvetően üzleteket és tárolókat helyeztünk el.
Homlokzatok, tömegformálás
Az egymással áthatásban levő tömegek kapcsolata definiálja az eltérő anyagokat, színeket az épületen. Az észak-déli tengelyű szárnyak az eredeti tervek szerint világosszürke színű vakolatot kaptak volna, a kelet-nyugatiak sötétebb, fényes színes – bordó – vakolatot. Ezek a színek a kivitelezés során világos-, illetve sötétsárgára változtak a kerület azon elképzelésével összhangban, mely a Foka öböl körüli új lakónegyedet „mediterrán" hangulatban képzeli el. A ferde síkok által metszett belső bütüfelületek önállóak, az előző kettő architektúrától gyökeresen különböző módon jelennek meg az épületen. Ezt veszi át a belső kert geometriája, ami játékos, kevésbé szigorú vonalvezetést biztosít a zöldfelületeken.
Duna Terasz Lakópark
vezető tervezők: Hartvig Lajos-stúdióvezető, Székely Ágnes- projektvezető
építész munkatársak: Éberling Dalma, Éles Péter, Kramm Ádám †, Petró Margó
statika: Reticolo Kft, Kovács és Kovács Kft.
gépészet: Reliplan Kft.
erősáram: Provill Kft.
generáltervező: Bánáti + Hartvig Építész Iroda
20:52
szomorú.... * * * "A sűrű beépítés mellett az építészek igyekeztek mégis nívós, kellemes lakásokat kialakítani." * * * - nagy nagy kár hogy nem sikerült...
Sok kritkia éri a beruházókat, a piaci kényszert, a kivitelezők munkáját, de a legnagyobb felelősség mégiscsak az építészeken van, akik mindezt lerajzolják, aláírják, névvel vállalják - akik több száz vagy ezer embernek az OTTHONÁT fogják meghatározni hosszú időre, illetve akiknek a munkája az adott kor kulturájára, de munkakultúrájára is jellemző.
Ha viszont ez így van, akkor tragikusan állunk - a fenti ház (a tervezőpáros és mások sok egyéb munkája mellett) egészen alacsony színvonalú építészeti, térképzési, szerkesztési (végső soron kulturáltsági) szintet lő be magának és még azt is alig-alig teljesíti. Tényleg kedvem volna részleteket kiemelni a takások rajzaiból (néhol korábban csinálta más), és szégyenszemre közcsodálkozásra bocsátani, talán ki is tanulom a technikáját.
De mit gondolnak/mondanak erről a tervezők? Iszonyat kíváncsi vagyok. TÉNYLEG muszáj volt lehetetlen alaprajzokat, elképesztő formájú szobákat, térbe álló pilléreket, használhatatlan teraszokat "tervezni", amik - jól mondja valaki előttem - a panelvilágnál nem nyújtanak többet, sőt! Valóban kíváncsi vagyok, milyen kép alakul ki a lakókban az építészetről-építészekről úgy általában - és mit gondol a százszámra épülő lakóborzalmak nyomán majd rólunk az utókor?...
07:24
@másik: Melyik utókor? Hacsak nem fényképről... Ezek a "vedd meg - dobd el" épületek pár évtized alatt - ha nem hamarabb - jól össze fognak dőlni, és mérhetetlen mennyiségű, csak csillagászati összegekért kezelhető veszélyes hulladékkal árasztják el gyerekeink és unokáink Magyarországát, emberi tartózkodásra alkalmas lakás viszont továbbra se lesz elegendő. A befektető addigra már rég elhúzott a profittal, az építészek meg a kivitelezők már most felnyalták a lét, a többi, ugye, nem érdekes. Csakaszondom: dűjjön rájuk (lehetőleg máma még).
08:52
@másik: A teljes újlakás-állományt ne ítéljük meg ilyen sommásan, csak amiatt, hogy ezeket a rajzokat van módunk "nézegetni". Ez alapján ne általánosítsunk. Ez a megrendelő, az építészek, a tervtanács, a főépítész, az építési hatóság és az ÉF felelőssége, hogy jó példának gondolta (és ezzel a tervező gondolatát meg is ismertük, nincs mit kérdezni). Az építészelit (és ezek szerint az ÉF) értékrendjét alakítók nem vették észre, hogy 2008 óta nemcsak "illegalitásban", titokban, szégyellnivalóan lehet egy ház racionális, hanem alapvető "laikus" elvárás is...
Bár személyszerint a ráépítésre emlékeztető homlokzat nem tetszik. De ettől a homlokzatokon látszik a gondosság és a ráfordított pénz és idő. Ezzel meg is találtuk a kert hiányzó költségvetését.
Kifejezetten vannak pozitív élmények is új lakóépületkekel kapcsolatban. Számos jó példát ismerek. Csak azok nem jelennek meg az ÉF-en.
Az utókor ítéletét nem kell megvárni, a vásárlók, lakók szinte azonnal visszajelzést adnak. Csak a rossz döntést magyarázgató pszichológiát kell lehántani a véleményükről...
15:44
@egy-fo-epitesz: Kedves egy-fo-epitesz, az EF-en azok a munkák jelennek meg, amelyek valamilyen módon eljutnak hozzánk (látjuk, halljuk, küldik, találjuk, érdekesnek, tanulságosnak véljük, stb.). Lehet ajánlani épületeket, lehet felhívni a figyelmünket, lehet aktívan alakítani az EF tartalmát - maga nemében egyedülálló módon, amit mindenkinek előre is köszönök a szerkesztőség nevében. Üdv: perika (mb. főszerkesztő)
11:00
@perika: részemről vállalok még egy blogot. építész + szakma - etika stb kérdésekben. illetve még van más ötletem is. de a jó lakóházakban direkt nem akarok segíteni: a konkurencia... :)
de ez tényleg tragikus (a tömeg-homlokzatot leszámítva, ami szubjektíve nekem szintén nem teszik), amit ittláttunk... elnézést. egyébként a semminél jobb. sőt a jobbnál is jobb a rossz, többet lehet belőle tanulni. tehát már nem is tudom mi van.
lényeg, hogy nincs semmi gond. és amit tudok igyekszem segíteni:)
19:02
Fadesa??? Csak nem a Király utcai szellemházzal múlhatatlan dicsőségre szert tett beruházó gárda újabb ajándéka a minőségre kiéhezett budapestieknek?
11:40
@DSterner: Újlakás-spanyol modell.
Fadesa témában nagyon jó összefoglaló:http://ujlakaspiac.hu/2010/04/01/miert-hallgat-az-ingatlan-botranyokrol-a-politika/
Saját számítás a cikkben leírtakhoz.
Pl.
Fadesa Siófok Ezüstpart 10500 nm telek 311,5 millió Ft, 30 eFt/telek nm, ez az ottani árak kb harmada, de ha a bruttó építhetőt vesszük figyelembe (ami 2000-ben Ferencvárosban pl 40-50 eFt/építhető bruttó telekárat jelentett) össz. nettó: 41 800 m2, azaz 7452 Ft/nettó nm telekhányad az építhető nettóra (56 000 nm bruttóra, pedig 5589 Ft/építhető nm).
Ez gyakorlatilag LEGALÁBB A PIACI TELEKÁR TIZEDE!!! Gratulálok a Fadesa-nak! Nagy szerencséjük van az önkormányzati telekvásárlásokkal. Gondolom ennyivel többet, tehát szinte a teljes telekárat az épületek minőségének javítására tudtak fordítani (persze a rosszindulatúak a profit extrém növelését feltételezik)…
http://www.mfor.hu/cikkek/Nyolcmilliardos_beruhazast_hoz_a_Balatonra_a_Fadesa.html
http://www.origo.hu/ingatlan/20070612spanyolok.html
http://www.otelem.hu/index.php?cid=32
13:28
@országépítő: Bocsánat, én is adós maradtam egy-két jó kis pr-linkkel Fadesa-ügyben. Például:
http://index.hu/belfold/budapest/kiraly1106/
A cég mindazonáltal már becsődölt. Csak reménykedni lehet, hogy az új fejlesztő nem a Central Passage szellemében alkot tovább...
http://www.ingatlanmagazin.com/5584/Eladta_budapesti_lakoparkjat_a_becsodolt_ceg
16:01
Mindig megkap a "nívós igények" kifejezés. A bemutatott, kicsit feljebb tuningolt lakótelepi lakásokban mi a csuda lehet a nívó. Ezekben a lakásokban csak a munkaerőt lehet újratermelni, éppen úgy, ahogy azt az elvtársak annak idején pontosan definiálták és lőn lakótelep.
Megint csak nincs emberinek mondható lakásfunkció. Ezekben a lakásokban ugyanúgy nem fér el a síléc, a gördeszka, a bicikli, a zongora még egy brácsa sem, nem lehet könyveket venni, CD-ket gyűjteni, egyáltalán bármi, létszükségletet meghaladó tárgyat elhelyezni, sokemberes családot vendégül látni, nincs hobbi, csak vegetatív funkciók kiszolgálása szűkösen. A trapéz alakú terasz lenne a nívó? Mert az építési anyagokban, technológiában nyilvánvalóan semmi egetverő nem tud történni financiális okok miatt.
Aztán csak üldögél az ember az északi teraszán és azon elmélkedik, hogy melyik kifizethetetlen áthidaló hitel után adja át rémálmai otthonát valamelyik uzsorásának.
16:42
@FenyvesiHK: Kikérem a lakótelepek nevében!
A paneles lakótelepek 70-es évekbeli alaprajzaira lehet mondani, hogy szűkek, takarékosak, de nem, hogy HASZNÁLHATATLANOK!
Azokkal szemben az itt bemutatott alaprajzok-(AL_E01) E14/3. sz. nappali-étkező-konyhája: bútorozhatalan, ebből nyílik a konyha, wc, fürdő stb.-E 11/6 és E 11/7 hálók egy központi wc miatt csúcsformák...-az E16-os lakás (két zsákszobával) egy-két fő használatára, de családra nem alkalmas (pedig 3 szobás nagy alapterületű)-ME-CC rajzon pl. alulról hűlő lakások, pincefödémen csak 5 cm hőszig...-AL-01 ÉK-i sarok lakás (H28-raszter) óriás 4 szobás méreténél már elfogadhatatlan a leválaszthatatlan, belső konyha.-AL-06 rajzon J27 pillér a bejáratban, jó lesz fogasnak...
Szivesen megnézném a parkolószint alaprajzát, ezek után felkeltette érdeklődésem.
Azért a panelek egységes és minimális szinten tervezettek voltak. Nem extrák, de működtek. Kérem a lakótelepek alaprajzaiban érintett építészek nevében általánosságban megfogalmazott negatív véleményt finomítani sziveskedjen!
„Ej, ráérünk arra még!”
21:32
@FenyvesiHK: Kedves Pató! Itten mostan egy érintettel száll vitába, holott inkább egyetértünk, mint nem. A 70-es évekbeli panelok milyen értelemben voltak(vannak) használhatók???
Történetesen egy évtizednyit húztam le egy ilyen objektumban, nehéz vasban. Ráadásul a lakás alaprajz kialakulásában magam is részt vettem (kényszerítő körülmények hatása alatt) és, mint hiteles tanu jelentem, a tervezéshez a dolognak annyi köze volt, mint a 43 sz. Állami Építőipari Vállaltnak az Úristenhez.
Ott kezdeném a "használható" alaprajz elemzését, hogy nem létezett olyan, mint fekhelymentes nappali, tehát a papa még a pörköltet ette az asztalnál, a mama a Szomszédok aktuális részét bámulta a TV-n, miközben Józsika vagy a nagyi aludt ugyanabban a helyiségben. A beköltözéskor kockásfülü nyúl és neobarokk mintázatú tapéták voltak nagyjából felnyalva a betonra. A fölső szinteken lévő lakásokban, ha a mosdóra akasztott mosógép pipa leugrott, akkor a villanykapcsolókból folyt a lé. A HAT négyzetméteres un.félszobában úgy fért el egy kétszemélyes ágy, hogy későbbi lakásainkban is tigrisugrással feküdtünk le, mert másképp már nem tudtunk elaludni.Természetesen a WC-t kivéve minden ajtót le kellett akasztanunk a közlekedés elemi szintű megvalósításához, ezeket a közös tárolóba száműztük, ahonnan, mint minden egyebet, ezt is gondosan ellopták néhány hét alatt....
Na, azt hiszem kellőképpen finomítottam a lakótelepek "egységes és minimális szinten" megtervezett alaprajzainak használhatóságáról alkotott naív elgondolásokon.Attól,hogy ezeket az elemi szintű lakásokat ma is használják elemi szintű életvitelhez, még nem lehet emberi élethez megnyugtatóan használhatónak kikiáltani.Itt most a meghatározó többségről beszélek.
A vicc csak az, hogy nem is a lakótelepek alaprajzi elmaradottságáról írtam. Hanem arról kedves Pató, hogy a dolog szinte alig változott a "nívós projekt"-ben. A lakótelepiség, mint olyan. Lett légyen pl. 3 HÁROM WC a háromszobás lakások némelyikében, (diaréban szenvedő családokra is gondolva),lakható élettér nem bír megszületni a spekulációs bűvészkedés mentén. Csak ilyenkor nem kell építészi öntudattal megjelenni és büszkének lenni. Ez az, amiben egyetértünk szerintem.
Amúgy a felsorolt egyéb érdekességek engem is megragadtak. A fejbeverő oszlop a legjobb. Minden nap hazajövet lehet egy nagyot belefejelni, milyen ökör voltam,hogy megvettem...stb.
08:38
@FenyvesiHK: 30 évet "húztam le" panelban. 73 nm-es 3 szobás. Miskolc. 70-es években épült. Semmi kifogásom. Rendezett környezet. Tiszta, világos, virágos lépcsőház (ugye ez az ott élő 10 család ügye). Családi helyzetek miatt sokszor gondoltunk rá, hogy eladjuk. Még mindig megvan. Annyira szeretjük.
A tájolásról csak annyit, hogy déli nappali+1 háló, északon konyha és másik háló (átszellőztethető lakás!!!). Miért lenne gond a fekhelyes nappali? Igenis szükségünk volt rá. Volt olyan hétvége amikor 6-10 fős baráti vagy családi társaság jött össze, aludt ott. Különböző lefekvési s ébredési időkkel... Hosszú távon a 4 fős családnak tökéletes volt. Időnként 1-2 főnek sincs gondja, belakható sokféle élethelyzetben.
Mindkét oldalon kiváló parkra és játszótérra látunk rá.
A tájolás, telepítés, környezet kiváló.
Az alaprajz működő.
Szerkezetileg persze ismert problémák vannak. Akusztika ismert téma (bár ezzel sem volt gond, míg egyes lakók a szőnyegpadló, pvc helyett nem raktak máskopogót). A hőtechnikája, ablakcserével, az utólagos hőszigeteléssel részben mgoldódik. A gyárak hulladékhőjére épített távhő mostmár kérdéses. A leválás jogilag már lehetéges.
A gépészet 40 évet simán bírt. Több ezer új lakás ismeretében állíthatom: ezzel szemben az új gépészetek annyira "takérokosak", hogy gyakorlatilag pár évet (garancia ideje sem...) húznak ki max. Az új házak rendszereihez sem lehet nyúlni, csak még ez nem "jött le" az új lakónak. Egyes helyeken még a beüzemelés előtti gépészet takarítását is lespórolták.
A lift hiánya nem tragikus. Sőt a mostanság épült új házakban látva a közösköltségeket és előlépcsőket...
Azok a panelek szegénység miatt takarékos, racionális, "tömegtermék", de emiatt átgondolt rendszerek voltak.
A mostani új házak a vadkapitalista "kizsigerelt", lecsupaszított műszaki tartalom rémei.
Az építész igazából nem felelős. Nem is tud versenyezni, az egyesével, újra és ujra egyedileg "kitalált" lakás alaprajzok kényszerűen "működnek így". A lakást nem kell újra kitalálni. Legalább a tervezés alapszabályait érdemes alkalmazni. Más kérdés, hogy a címben említett racionalitás kihalóban.
De van egy jó hirem: a vevők részéről ez 2008 után rohamosan újra hódít...
11:07
@egy-fo-epitesz: Neked nagy szerencséd volt Miskolccal, meg a 73 négyzetméterrel. Nem szeretnék általánosítani, de - mivel tervezőasztal mellől ismerem a témát - a későbbi "racionalizált" 50nm = jogos lakásigény / 4 fő lakásokról beszéltem, amelyekből 2 db lakástípussal komoly lakótelepek, lakótelep részek épültek fel. Középfolyosós elrendezés, bütü típusú és közbülső típusú 50-nek mondott,de a loggiát leszámítva 48 nm-es lakások ezek. Nem kellene most vállunkra emelni egy politikai "tervezésű" lakóketrec szisztémát csak azért, mert egy új kor még rémesebb megoldásokat hozott az embereknek.
A szegénység a legkevésbé volt szempont egy mérhetetlenül pazarló - energia, emberi erő, ész, tudás pazarló - korban, a létező szocializmus mindig gazdagnak képzelte magát ! Hol lehet a takarékossággal találkozni a panelekben? Mikor a loggia szakipari falat kicserélték a szomszédaink, a mögötte lévő üregekben NEM VOLT SEMMI, csak a süvítő északnyugati szél, de amúgy a lakást 28 oC-ra kellett felfűteni, hogy a külső falak mellett ne deresedjen a hónalja senkinek. A házgyárakban kiskatonák melóztak szabadnapért munkaversenyben. Láttam, hogy a "hőszigetelt" paneltábla hogy készült !!!
A panelos gépészet alapgondolata amit mára már teljesen elfelejtettek a hőegyensúly elméleten alapult. Mint tudjuk a panelos technológia a táblákat csomópontokban rögzíti, tehát egy lapokból szerelt építmény, összevissza hőtehetetlenségekkel, kevés hőtároló képességgel, ami jó lenne télen az is hiányzik, meg ami jó lenne nyáron, az is. A gépészek ezért a teljes épületet kénytelenek voltak kifűteni a Copilit falú közös tárolótól a folyosókon át a huzatos előtérig, néhol karvastagságú szigeteletlen csomópontokkal. Merthogy a panel ezt a bizonyos hőegyensúlyt igényli ! különben káros mozgásokra kényszerül, ha az egyik felén jéghideg van a másik felén fűtenek. Arról itt most kár is beszélni, hogy az összeépítési csomópontok helyszíni csömöszölése (előírás szerinti minősített betonnal,különös gondossággal, I. osztályú kivitelezéssel)hogyan történt.Ugyanis ez a vödörnyi betonmennyiség van hivatva megvédeni a korróziótól a csomóponti vasakat, tehát a házat megvédeni az összedőléstől. Ehhez jönnek az imént említett káros hőmozgásokból eredő egyéb bajok. A dolog nem látványos, de az épületfizika működik, ha akarjuk, ha nem.
Az nyilván az én egyéni pechem, hogy a rálátásunk egy szennyvíztelepre és az alacsonyabb beépítésű panalek szimatszatyraira korlátozódott, mint panoráma.
Leginkább miért nem felelős az építész semmiért? Ahogy az orvos sem, mert ma ez van, megvonja a vállát és ott halok meg a szeme láttára, a pedagógus sem, hogy a gyerek nem tud olvasni tizennyolc évesen, mert ilyenek a körülmények...stb.?!
De ha már nem felelős az építész, ne nevezze magát racionálisnak és ne álljon elő büszke alkotóként.
A lakást valóban nem kell kitalálni, csak a tisztességet kell valahol megtalálni.
14:46
Ajánlom egyetemi példaként az alaprajzokat és tömeget.
Válság előtt elkeltek? Mert azóta a vevők más szemmel nézik a "terméket"!
Pl. A VI. emelet (és nem arabszám, mert ebben országos közmegegyezés van) tele van olyan alaprajzokkal ahol a nappaliból nyílik az összes helyiség! Szószerint az összes, minden (1-2-3 háló, azaz ZSÁKszobák), fürdő, wc-k! Ehhez kapcsolódóan lehet sztorizni is. A Nádorliget lakóparkban esett meg velem, vendégként... :)A P-Q-R-S raszterek még halmozottan hátrányosabbak, 3 szobás északi, nagy tetőterasszal...Az X*-Y raszter x 26*-27-51-50-26-27* rasztereknél keleti lakás 4szobás, erkélye 12m*1,5m: jól használható.
Az épület tömege az energiatakarékosság évezredében már megmosolyogtató, teli van (potenciális) hőhídakkal.
Persze a világ változik.
„Ej, ráérünk arra még!”