A falu gyümölcse - mintafeldolgozó üzem Görcsönyben

Kőrösi Emese Edit a Pécsi Tudomány Egyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Karának Építőművész hallgatójaként készítette diplomamunkáját, a Pécstől délre, nem messze található Görcsöny nevű kis faluba.

Ez a feladat merőben másnak bizonyult, mint amikkel eddigi építészeti feladataim során találkoztam. Sokkal komplexebb, ezért a felelősség és a kihívás is nagyobb volt. Reflektálnom kellett egy falu lakóinak mindennapi problémáira és olyan megoldással kellett szolgálnom, amely a legtöbb hiányosságot lefedi, mindezt az építészet nyelvén.

A polgármesterrel folytatott első beszélgetés alkalmával derült ki, hogy két telken gyümölcsfák kerültek beépítésre, amik jelen pillanatban a Budapesti Corvinus Egyetem kísérleti céljait szolgálják. A település vezetősége a gyümölcsfa állományt bővíteni szeretné és egy gyümölcslé gyártásra alkalmas kis gyümölcsfeldolgozó üzemet is létesítenének.

A település szövetét két fő útvonal keresztezi és metszéspontjukban található a falu központja. A meglévő gyümölcsös ettől nem messze a K-Ny-i tengely mentén helyezkedik el. Alapvető felvetés volt, hogy a több ütemű fejlesztést ezek közelében kell elhelyezni. A telepítésre két terület is alkalmasnak bizonyult. Azért választottam mégis a határ menti területet, mert ehhez nem szükséges út, illetve közmű kiépítése, frekventáltabb helyen van, jól megközelíthető és a közvetlen környezet beépítettségébe is beleilleszkedik.

Kiindulási pont a népi építészet volt, mert ez úgynevezett ökotudatos építészet, amely a hulladékot hasznosítja és visszaforgatja. Az energiagazdálkodás meghatározó feltétele a koncepció megalkotásának. A gyümölcsfeldolgozó üzemek hulladékhasznosításának legelterjedtebb módja, hogy a magokat állati takarmányozásra használják. A különféle gyümölcshulladékok cukortartalma is értékesíthető és a szennyvíz nem tartalmaz veszélyes komponenseket így azt öntözésre is használják. A visszamaradó szerves anyagok energetikai célú felhasználása a biogáz termelés útján valósulhat meg. A konkrét megvalósítás az üzem pénzügyi helyzetétől függ.

A népi építészetet, ezen belül a gazdasági épületeket és anyaghasználatukat, minden esetben a helyben beszerezhető természetes építőanyagok jellemzik. Ennek alapján esett a választásom a faszerkezetre. Az ezzel létrejövő modul rendszert fa panelekkel egészítettem ki, amik lehetővé teszik az alacsony energiafelhasználást.

A gabona tárolására alkalmas kukoricagóré még ma is sok kertben megtalálható a környéken. Áttört, lécezett oldala ihlette az épületem fő motívumát.

Szerettem volna az üzemekkel kapcsolatos sztereotípiákat megdönteni és egy családias, otthonos környezetet megteremteni a dolgozók számára. A gyártáshoz kapcsolódóan és a szállítástól függetlenül az ide látogatók megismerkedhetnek a gyümölcslégyártás folyamatával, a kialakított kóstoló részben pedig megízlelhetik az itt készült termékeket idillikus környezetben, rálátással a gyümölcsösre.

Kőrösi Emese Edit

Breuer Marcell diplomadíjas terv