A fertődi Esterházy-kastély belső rekonstrukciós tervei

Eszterháza belső rekonstrukciós tervei

„Mind Királyunk, mind Nemzetünk dicsősége kívánta, hogy Eszterháza, magát csudává tegye. Meg kellett mutatni, hogy a Páris és Londonban nevelkedett Francia kívánság, Magyar-Országban gyönyörűségét fel-találhatja: mellyen tett álmélkodása, Hazánknak tisztességét kétség kívül, minden idegeneknél dicsőíteni fogja."

Bessenyei György 1772-ben írt sorai fájdalmasan aktuálissá váltak mára, mivel a hajdani „csuda" alig lelhető fel a fertődi Esterházy-kastély belsőiben. A maga korában Európa szerte elhíresült kastélyt a nemzetközi művészettörténet-írás szinte egyedüliként tartja számon a magyar műemlék-kincsből. A XIX. század során sokat veszített fényéből, és a Századfordulón is a főépület helyreállítására fordították a legnagyobb figyelmet. Nagyjából 1945-ig a belső tér legfontosabb elemei,- falborítások, stukkók, freskók, festmények és gobelinek- a helyükön maradtak. A II. Világháború fosztogató hadseregeinek pusztítását az 1958-as műemléki helyreállítás tette teljessé a megmaradt falburkolatok és stukkómennyezetek eltüntetésével. Ez a kiállítás a 2005-ben „Eszterháza elveszettnek hitt falburkolatai" című kiállításomnak folytatása, immár az óta elkészített belső rekonstrukciós tervek bemutatásával. A 2001-2005 között feltérképezett falburkolat maradványok mellé elvégeztem a mintegy 5 ládányi stukkótörmelék, fafaragvány, kandalló töredék felmérését. Ezekre támaszkodva készültek el mintegy 8 terem rekonstrukciós tervei. A szokásos műszaki tervek mellett a valóság illúzióját keltő perspektivikus ábrázolások a laikus közönség számára is elképzelhetővé teszik, milyen is lehetett Eszterháza a fénykorában. Néhány terem komplett kiviteli terve is látható a kiállításon, és sok olyan is melyet eztán kell megrajzolni. Kuriózumként először láthatja Budapest közönsége az 1856-ban leégett eszterházai Operaház tervrekonstrukcióit, valamint a Mária Terézia királynő 1773-as látogatására készített alkalmi kerti pavilon korabeli leírások alapján újrarajzolt tervét.

Erősen remélem, hogy a helyreállítás sem várat már sokáig magára, és hazánk a nagyvilágban is legismertebb műemléke pironkodás helyett dicsőségünkre szolgál.

Baliga Kornél
Ferenczy Noémi-díjas belsőépítész, építőművész