A Károli Gáspár Református Egyetem új épületegyüttese – A Zsuffa és Kalmár Építész Műterem kiemelt megvételt nyert terve

Az építészek a foghíjtelek beépítésekor a régi és új elemek párbeszédének pontos artikulását tartották szem előtt, a szűken vett építészeti kérdéseket városépítészeti szempontokkal tágítva és törekedve a forgalomcsökkentett, fenntartható környezetalakításra.

Általános leírás, tervezési alapelvek:
A Köztelek és a Kinizsi utca közötti terület, az egykori dohánygyár területe, melynek meghatározó épülete az 1884-ben, Berczik Gyula tervei szerint megépült védett homlokzatú, építészeti emlék. A tervpályázat célja, hogy az épület átalakításával, bővítésével, valamint az épülettel szomszédos Üllői út 27. szám alatti ingatlanon új épületszárnnyal, olyan oktatási környezetet hozzon létre, amely amellett, hogy méltó módon képviseli az Egyetem küldetését, a református értékrendet, szervesen illeszkedik annak szűkebb és tágabb környezetébe, építészeti kialakításával funkcionálisan és szellemileg kiteljesíti azt. A fejlesztéssel az oktatási és adminisztrációs területek létrehozásán túl cél, hogy a tervezéssel érintett két ingatlan az Egyetem ferencvárosi jelenlétét erősítse úgy, hogy a már működő szomszédos épületekkel együtt belvárosi campus jelleget alakítson ki. Egy 21. századi egyetem elemi érdeke, hogy környezetét, a valódi építészeti és történeti értékeket megőrizze, és úgy fejlessze, hogy az új campus a legkorszerűbb funkcionális kialakítás, belső térszervezés, mai formavilág és anyaghasználat követelményeinek is megfeleljen.

Az Egyetem épületegyüttesének megvalósítása kiváló alkalmat biztosít urbanisztikai léptékű kérdések körbejárására is, úgymint a klímaadaptáció, városi hősziget hatás, gépjárműforgalom csökkentése, zöldinfrastruktúra kezelése. Nem csupán az egyetemi tömb és a közvetlenül hozzá csatlakozó Markusovszky tér rendezése tehát a feladat, hanem az egyetemi fejlesztés integrálása Ferencváros téri szövetébe, a fővárost egységben kezelő koncepció mentén. Tervünkben emiatt fasortelepítések mellett például olyan forgalomcsillapítási javaslatot is teszünk, amely a Kálvin tértől induló gyalogosbarát zóna összekötését biztosíthatja a Corvin negyed hasonlóan területeivel. Véleményünk szerint ugyanis apró beavatkozásokkal, a soft városfejlesztés és a közösségszervezés eszközeivel élhetőbbé tehető a város.

Területalakítás, beépítési koncepció:
A tervezés során egyszerre három építészeti irányból közelítettünk. Ferencváros jellegzetes urbanisztikai adottságainak vizsgálatával, az Egyetem külső és belső térrendszerének funkcionális vizsgálatával, és az Egyetem építészeti arculatának vizsgálatával kezdtük a feladat megoldását. E szempontok külön-külön is igen bonyolult rendszert alkotnak, és erősen hatnak is egymásra.

Az eklektikus budapesti belváros historizáló lakóépületei közt és az Iparművészeti Múzeum szomszédságában egy nagyléptékű egyetemi létesítmény tervezése esetén, kiemelkedő fontosságú a helyes magatartás, az épített környezet kialakult normáival arányos építészeti viselkedés meghatározása. A régi és új párbeszédének pontos artikulálása különleges hangsúllyal jelenik meg a sűrű városi szövet foghíjainak beépítése során. A tervezett épületegyüttesnek emellett úgy kell biztosítania anyagi és szellemi tartósságot, hogy tömegalakítási és szerkezeti rendszerében is racionálisnak és észszerűnek kell lennie. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az épület egyetemistáknak készül, a tervezett campus a fiatalok szellemi fejlődésének fontos helyszíne lesz.

A globális szintű klímaváltozás észlelhető hatásokkal jelentkezik Budapesten is. A nagy számban zajló ingatlanfejlesztések, sűrű városi beépítéseket eredményeznek, az így kialakuló hőszigetek pedig kifejezetten ellene dolgoznak a főváros klímaadaptációjának. Az alkalmazkodás eszköze a beépítés intenzitásának csökkentése, a beépítés kompakt kialakítása, valamint a zöld és kék infrastruktúrák intenzív fejlesztése lehet. A városszövet kiegészítésekor a Markusovszky tér előnyeit úgy használtuk, hogy az egyetemi élet eköré a kis, városi oázis köré szerveződjön, az egyetemi fejlesztés során pedig a park felértékelődése is megtörténhessen.

A tervezett épületegyüttest megjelenés szempontjából három szárnyra bontottuk, viszont a dohánygyári épület és a mögötte kialakított új szárny, valamint a hozzájuk csatlakozó Üllői úti beépítés, működés szempontjából szerves egységet képez. Közös a kettős főbejárat, a közös használatú, nagyterű és nagyforgalmú előadóterek pedig elfoglalják az együttes teljes földszintjét valamint az első emelet nagy részét. A tiszta, jól átlátható belső közlekedőrendszert a többszintes, közös aula szervezi, ide vezet mindkét főbejárat is. A Kinizsi utcai középtengelyben lévő volt dohánygyári főkapu a ház történetéből adódó természetes főbejárat. Ez helyezkedik el legközelebb a nagykörúti közösségi közlekedési csomóponthoz is (Corvin negyed megálló), ahonnan a legnagyobb forgalom várható. Ezzel egyenrangú új főbejárat a régi ház Markusovszky téri oldalára tervezett szárnyban kialakított új megközelítési lehetőség, amelyet a park adottságai értékelnek fel. Az iker-főbejáratokból nyíló központi aula amellett, hogy szervezi a teljes épületegyüttes közlekedőrendszerét, természetes találkozóhelyként is szolgál, de alternatív tanulási helyszínként is belakható.

Az Üllői út 27. szám alatti telek az Üllői út és a Markusovszky tér felé egyszerre tud kapcsolatot teremteni az Egyetem számára. Az Üllői útról induló árkádsor vezet az épületegyüttes egyik főbejáratához, kapualj-szerű nyílása rímel az Üllői úti bérházak kapuzatával. Az Üllői út irányából tudunk lehetőséget biztosítani a 240 darab gépkocsi befogadására alkalmas, kétszintes mélygarázs megközelítésére is. Ennek a szárnynak mindkét pinceszintjét a parkolási funkció kiszolgálása tölti ki, de a garázs nagyobbik része a Kinizsi utcai új szárny alá került.

Környezetalakítás, Markusovszky tér tájépítészeti kialakítása, zöldfelületek:
A főváros klímaadaptációjának egyre aktuálisabb igénye alapján, az ideális fejlesztési stratégia Ferencvárosban is egy újabb hősziget kialakulásának elkerülése kell legyen, ennek pedig fontos eleme a Markusovszky tér zöldfelületi jellegének megőrzése, illetve erősítése. Javaslatunk szerint a park és az egyetemi campus épületei egy összefüggő, egymást támogató energetikai és vízhasználati rendszert képeznek a jövőben. Az épületek a park életét aktivizálják, míg a zöld az épületek energetikai rendszerét javítja, és használati lehetőségeit gazdagítja üdítő, szabad terek formájában. A tájépítészeti koncepció kiindulópontja a tervezési területen meglévő adottságok és az előremutató oktatási szemlélet összefűzése volt, a meglévő, értékes fásszárú növényállomány megőrzése mellett.

Az épület funkcionális kialakítása, téralakítás:
A funkciók tiszta, hierarchikus szervezése a földszinttől felfelé a helyiségek használati intenzitását követi, és belső udvarok, aulák, átriumok kapcsolják jól működő rendszerbe. Az épület jellegzetes egyetemi hangulatát pedig a tömbök felismerhető karaktere formálja. A tervezett épületegyüttesben az Állam-és Jogtudományi Kar (továbbiakban: ÁJK), valamint a BTK Pszichológiai és Egészségtudományi Egység (továbbiakban: PE) megfelelő elhelyezéséről kell gondoskodni. A helyiségprogram szerint mindkét kar helyiségigényei 4-4 csoportra oszthatók fel (Kari Vezetőség helyiségei, Oktatók helyiségei, Oktatási területek és Tanulmányi Osztály). Ezeken felül a két kar számára közös oktatási helyiségek, auditóriumok kialakítása is szükséges, melyek mindkét kar számára optimálisan elérhetőnek kell lenniük. A tervezett épületegyüttesnek emellett téralakítási és szerkezeti rendszerében is racionálisnak és észszerűnek kell lennie. Úgy biztosítania anyagi és szellemi tartósságot, hogy a különböző oktatási, igazgatási és adminisztrációs funkciók nagyon különböző térigényeit is precízen le tudja követni.

Építészeti formálás, tömegalakítás és homlokzatképzés:
A környező épületek léptékéhez idomuló új beépítésünk a korábban már beépített vagy burkolt területek felhasználásával igyekszik kielégíteni az Egyetem téri igényeit, ugyanakkor kiemelt figyelmet fordít a városi szövetben spontán kialakult Markusovszky tér zöldfelületi fejlesztésére, és több beépítési anomália kezelésére is kísérletet tesz. A jelenlegi, térfalhiányos beépítésben éktelenkedő tűzfalak kezelésére az Üllői úti szárny esetén új épülettömeggel, a park Kinizsi utcai nyúlványa felé pedig a tűzfal homlokzatosításával sikerült településképi problémákat is orvosolni. A park körüli új térfalak léptékének és arányainak meghatározásakor, a belső udvarok kialakításakor pedig a beépítési szövet fellazítását kíséreltük meg oly módon, hogy a funkcionális igények maximálisan teljesüljenek, és az épületegyüttes harmonikusan illeszkedjen a környező beépítés léptékéhez.Az új épületegyüttesben megjelenő belső udvarok, átriumok, fedett aulák rendszere emlékeztet a Ferencvárosban jellemző gangos házak tömegalakítására - az egyetem esetében üde, másodlagos zöldfelületi hálózatot hoznak létre az épületszárnyakban, a megfelelő mennyiségű növényzet pedig minőségi pihenőterületet nyújt a hallgatók és az oktatók számára. Az épülettömegek kialakítása során az új szárnyak tetőemeleti szintjeit a telekhatároktól, tűzfalaktól jól érzékelhető elhúzással terveztük. Ezzel az Üllői úti szárny esetén megnövekedhet a bevilágító és szellőzőfelületek mennyisége, valamint a magassági illeszkedés problémái is elkerülhetővé váltak. A Kinizsi utcai szárny új, Markusovszky térre néző homlokzatának tetőszinti visszaléptetése pedig az épület léptékét teszi emberléptékűbbé, elsősorban a park irányából nézve.