A meglepő Janus
Az épület maga egy kapu. Világok közti mozgást biztosít az ember privát létezése, a saját külön univerzuma és a közösségi élet, vagyis a külvilág között. Ajtó, amin minden ember jár és kel nap, mint nap.
Az AU Műhely Csömörön épített családi háza egy a közös életüket nemrég kezdő fiatal, egygyermekes házaspárnak épült. Kétarcú épületről van szó. A római mitológiában ismert Janus isten a kimenet és bejárás megszemélyesítője, minden kapu és ajtó neki volt szentelve. Egyik arcával előre, a másikkal hátra tekint. Ez az épület ugyanezt teszi.
Az utcára néző homlokzat nem tűnik klasszikus értelemben vett főhomlokzatnak. Zsalukövekből rakott felületén két szimmetrikusan elhelyezett elem, a kisméretű konyhaablak és egy bádogból készült növénytartó vakablak fogja közre a fából készült bejárati ajtót. Szimmetriája teszi az utcai homlokzatot végeredményben főhomlokzattá. A zsalukőfal a teljes ház merevítését biztosítja, ebbe vannak bekötve a függőleges faszerkezetű állások.
Reprezentatív oldala a kert felé fordul, rejtőzködik. Struktúrája az utcával párhuzamosan, horizontálisan húzódik, hosszában majdnem lezárja a keskeny és hosszú kertet. Hármas tagolás jellemző a telekre, így előtérre, középtérre és háttérre tagolódik. Egy reneszánsz festmény három síkjára emlékeztethet minket.
Az utca szintje és az előkert jelenti az előteret a "reneszánsz alkotásunkon". Ezt követi a középtér, azaz az épület, mely mögött ott terül el a háttér: a kert vadonja. Az előtér a nyilvánosság számára nyitott, az épület főhomlokzata pedig kapuvá válik egy másik világba. Belépve rajta az élet terébe érünk.
Az alaprajz elrendezése, akár a homlokzaté, a szimmetriára épül. A belső összesen 70 négyzetméter, így a család élete egy helyiségben zajlik. A fürdőszoba és szemben vele ‒ szimmetrikusan ‒ a dolgozószoba kapott szeparált helyiséget. A későbbiekben két kisebb szoba alakítható még ki a térben. Amíg kicsik a gyerekek közös térben alszanak, játszanak, esznek a szülőkkel, így mindig szem előtt tudnak lenni. Középen helyezkedik el a konyha és étkező tere, a család életének központja. Terének elrendezése, a népi építészet egyszerűségéből merít.
Az enteriőrökben a hideg és a meleg színek váltakoznak, a nyersen hagyott betontégla-fal szürkesége és a faburkolat állnak szemben egymással. A belső tér padlófűtéssel ellátott, az ajzat kézzel húzott padlókiegyenlítő anyagból öntött, melyet olajjal fixáltak. A padló így nyers faburkolathoz hasonló, meleg tónusú színt kapott. A kertre néző fal hét nagy íves nyílása világosságot hoz, és az épület középtengelyében is áttetsző üvegajtó nyílik. Az árkádívszerű elemek szimmetriája és ritmusa nagy ívű, klasszikus építészeti forma. Reneszánsz palazzók, barokk paloták éke ez, szemünk inkább a monumentális építészetnél szokta meg.
Mindez most egy családi ház igényeihez idomul. A homlokzat szerkesztésének klasszikus mivolta és az építési folyamat egyszerűsége, a ház léptéke, az alkalmazott anyagok és technológiák szokatlansága sokszor befejezetlenséget sugallnak, és ez furcsa feszültséget okoz.
Az ablakok valójában a kapuzat árkádjai, amiken keresztül a zöldbe érünk. A kertbe, mely a harmadik réteg: a háttér. A késő középkori, reneszánsz képek Hortus conclususa, azaz a bekerített, virágokkal és gyümölcsfákkal teli kert, melyben Mária a kis Jézussal és a szentekkel, angyalokkal körülvéve ül trónusán. A bekerített kert Mária szüzességét, a Paradicsomot szimbolizálja, és egyúttal magát az univerzumot is. Csömörön mindez a családi élet metaforája. Saját világuk szimbóluma, egy külön valóság, ami csak közöttük jön létre.
Zsoldos Anna