A Nart Építész Műterem kiemelt megvételt nyert pályázata a Puskás Stadionra és környékére

Kovács Csaba, Ásztai Bálint és Ferik Tünde vezető tervezők, valamint munkatársaik szerint ki kell mondani, hogy minden sportág ezen a területen nem fér el. Ezzel együtt "be kell vállalni egy olyan - korábban Budapesten nem látott - városépítészeti intenzitást, ami a nagy sűrűség mellett is képes élhető és működő sportszentély-központot létrehozni." Bemutatjuk a NART Építész Műterem kiemelt megvételt nyert pályázatát.

ISTVÁNMEZŐ, MINT OLIMPIAI FELKÉSZÜLÉSI KÖZPONT

A volt Népstadion, jelenlegi Puskás Ferenc Stadion, jövőbeli Nemzeti Stadion a magyar sport kultikus helyévé vált. Csodálatos és dicsőséges, a nemzet emlékezetében élő események fonják köré az idő mitikus hálóját, lassan megszentelődik ez a hely. Nem csoda, ha a döntéshozók is ragaszkodnak hozzá - a semmiben nehéz szentélyeket építeni.

Márpedig Magyarország Kormánya elhatározta, hogy felépít egy XXI. századi futballstadiont, ezen a helyen, a régi stadion mellé. A labdarúgó sport új szentélyét. Óriási kihívás, építészeti és városstratégiai szempontból is. A megszentelődött, de jelenleg súlyosan elhanyagolt helyen ez a beruházás a megújulás kulcsa lesz. Hiszen nem egyszerűen a futball új, korszerű stadionja épül majd, hanem a Budapesti Olimpiai Felkészülési Központ teljes megújulásának első, talán legnagyobb lépése is lesz ez. Jelenleg a szerencsétlen körülmények közt leégett Budapest Sportcsarnok helyén épült Aréna az egyetlen korszerű és nemzetközi mércével mérve is magas színvonalú sportlétesítmény a területen. A többi vagy szellemileg, vagy fizikailag súlyosan elavult állapotban van, helyénvaló a beavatkozás.

Azonban súlyos problémákkal kell megküzdeni. Mindközül talán a legnagyobb a terület szűkössége. A tervezett új funkciók és a régiek megtartásának igénye szinte a lehetetlenségig feszítik a húrt, a túlzsúfoltság csaknem elkerülhetetlen. Stratégiailag célszerű lenne a nyári olimpiai sportágakat itt tartani és az ő lehetőségeiket fejleszteni a helyszínen, és a többieknek (jégsportok) új helyszínt keresni, ahol méltó keretek közt folyhatna az ő felkészülésük is, és ahol az ő nagy eseményeiket is nemzetközi szintű, korszerű sportközpontokban lehetne megrendezni. Ki kell ezt mondani, mivel minden sportág nem férhet el ezen a szűk területen.

 

 

Ha ezekből a feltételezésekből indulunk ki, akkor intenzív megoldások alkalmazásával lehetségesnek tűnik a régi-új sportközpont felfejlesztése. Azonban itt be kell vállalni egy olyan – korábban Budapesten nem látott – városépítészeti intenzitást, ami a nagy sűrűség mellett is képes élhető és működő sportszentély-központot létrehozni. Minden fejlesztési döntést csakis a végcél, a teljesen kiépített BOK szemszögéből kell értékelni, és már most meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a terület potenciális bővülési lehetőségei fel legyenek tárva, és megteremtsük a bővülés strukturális feltételeit. Nem szabad abba a gyakran visszatérő hibába esni, hogy a parciális, rövidtávú érdekek a későbbi fejlődés útjába álljanak. A teljes kiépítés akár 10-15 évet is igénybe vehet, de egy város életében ez nem is olyan nagy idő, ha a figyelembe vesszük ennek a fejlesztésnek a stratégiai jelentőségét.

TERÜLETI ELHELYEZKEDÉSE, VÁROSSZERKEZETI KAPCSOLATOK

Istvánmező, a főváros jelentős közlekedési tengelyei által érintett területen, a főváros legfontosabb közlekedési folyosója a Kerepesi út mentén található. A sportterület jelenleg meglévő beépítések mögé beszorult, vasúti, ipari területek szomszédságában, méltatlan helyzetben van. Adottságai azonban messze túlmutatnak jelenlegi helyzetén. A városközponthoz való közelsége, a Hungária gyűrűn belüli elhelyezkedése, a Kerepesi út, mint az egyik legfontosabb városi tengely szomszédsága biztosítja a terület jó megközelíthetőségét a város bármely pontjáról, fő közlekedési hálózaton keresztül. Jelenlegi „beszorult" elhelyezkedése, a Nemzeti Stadion (régi Puskás Ferenc Stadion) környezetének kitisztításával, és az új Stadion Kerepesi útra való szervezésével új értelmezést kap.

 

 

Az épületegyüttes új arca a Kerepesi útról messziről feltárul, a gyalogos tengelyekre és zónákra szervezett új városi tér a külvárosi jellegű Kerepesi utat új helyzetbe hozza, átértelmezi. Itt minden városépítészeti adottság megvan rá, hogy Budapest új, ikonikus épülete szülessen meg, oly módon, hogy a régi ikonok (volt Népstadion, Aréna) is új feltáruláshoz jussanak, illetve jó adottságaik megmaradjanak.

KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS

A terület közösségi közlekedési adottságai kiválóak. A terület megújításának és nemzetközi szintű sportrendezvényekre való felkészítésének egyik legfontosabb érve, hogy a kötöttpályás közlekedési adottságai Budapesten belül szinte egyedülállóak, és lényegében megoldottak, ezért a fejlesztéshez lényegesen kisebb közlekedési-infrastrukturális beruházások szükségesek, mint az eddig felmerült egyéb helyszíneken. (részletes leírását lásd a mellékletben)

GYALOGOS ÉS KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉSI RENDSZER ÉS ZÖLD GYŰRŰ

Kerékpáros közlekedés
A terület közösségi közlekedési eszközzel való megközelítése mellett nagy jelentősége van a kerékpáros megközelítésnek is. A város ma még meglehetősen hiányos kerékpárút hálózata továbbfejlesztésre szorul. A főbb közlekedési hálózattal párhuzamosan, de annak nyomvonalától elszakadva kiépíthető egy esetleges zöld gyűrű mentén egy kerékpárút hálózat, melynek egy lehetséges állomása a Stefánia út érintésével a BOk területe. A tervezett zöld gyűrű rendszere a meglévő zöldterületek, zöldfelületek érintésével és a ma még rehabilitációra szoruló barna mezős területek átalakulásával jöhetne létre. A hálózat fejlesztés fontos eleme lenne a Stefánia utcáról a BOK területén átvezetett kerékpárút, mely az Asztalos Sándor útra rávezetve érhetné el a tervezett zöld gyűrű további elemeit. A sugaras irányú rendszer Thököly és Kerepesi úton szakaszosan kiépített kerékpárútjai/kerékpársávjai kapcsolódhatnak ehhez a gyűrűhöz, s így bekapcsolható a terület a város ma még meglehetősen hiányos, de remélhetőleg a jövőben egyre inkább kiépülő kerékpárút hálózatába.

Gyalogos közlekedési rendszer
A közösségi közlekedési rendszer megállóira szervezett gyalogos hálózat fő tengelye a Stadionok megálló – tervezett Dózsa György úti 4. metrómegálló közötti tengely. A legforgalmasabb épületeket (az Új Puskás Ferenc Stadiont és a Nemzeti Sportcsarnokot) látogató nagy számú közönség, a Stadionok előterébe tervezett, megemelt szintű városi téren közlekedik illetve találkozik. Mindkét stadion innen közelíthető meg többszintű ellenőrzési rendszeren áthaladva. E mellett a jelentősebb forgalmat lebonyolító kötött pályás közösségi közlekedési megállókból, vasúti megállóból biztosított a terület feltárása, megközelítése.

 

 

A TELEPÍTÉS INDOKLÁSA

A terven ábrázolt telepítés a külvárosias arculatú Kerepesi út újrafogalmazására ad lehetőséget. A vasúti területek egy részének lefedésével, és az új épületek megjelenésével átalakul a Kerepesi út menti terület. A Kerepesi út, mint fő közlekedési tengely felé megjelenő új városkép, a szabadon feltáruló stadionok, a létrejövő új városi terek és zöld felületek a város belső zónájának esetleges kiterjesztését biztosítják. Természetesen a terület átépülése, átértékelése esetén a környező ipari jellegű területek átalakulását is eredményezik majd, ezáltal biztosítva a Kerepesi út Hungária körútig tartó szakaszának teljes megújulását.

Az átalakult BOK fő megközelítési iránya a Kerepesi út. Ennek megfelelően az új Stadion erre a fő irányra nyílik. A pályázati kiírás biztosította lehetőséggel élve a BOK központ területének egy részét a Kerepesi útig megnövelve, a Dózsa György út nyomvonalának módosításával került elhelyezésre az új épület.

Az Új Puskás Ferenc Stadion, mint egy új városi ikon méreteivel, és a telepítés biztosította feltárási, rálátási lehetőségekkel méltó helyet kap a Kerepesi út mentén. A Nemzeti Stadion (Régi Puskás Ferenc Stadion) kiszabadítva a környező beépítések szorításából helyzetbe kerül, láthatóvá válik. A két stadion és a közöttük elhelyezett BOK­szimbólum városképi jelentőségű együttessé növi ki magát.

A stadionok látszólagos laza elrendezését egy gondosan megtervezett, megszervezett gyalogos közlekedési rendszer fogja össze.

A fő közösségi közlekedési megállókból vezetett (metró, vasút) gyalogos rendszer, - a Papp László Sportarénát körülvevő lemezhez is kapcsolódva - a fő homlokzatra szervezett városi térként – a legnagyobb rendezvényeket befogadó Nemzeti Stadion és az Új Stadion fő megközelítési irányát adja, megemelt szinten. A megemelt tér a rendezvények látogatóit „elemeli" a Kerepesi út szintjéről - ez a használat és a biztonság szempontjából egyaránt fontos - s egyúttal a kialakuló lemez alatt parkoló felületek számára is helyet biztosít. Így elérhető, hogy kellő számú parkoló helyezhető el a területen, s a parkoló épületek/többszintes parkoló házak a főbb megközelítési irányok felől nem takarják ki az új stadionok épületeit sem. A térrendszer a Dózsa György út túloldalán folytatódva az ideiglenes vasúti megálló forgalmát is felvezeti, s kapcsolatot biztosít az Asztalos Sándor utca és az Aréna Plaza területével is.

 

 

Míg a Kerepesi út menti terület - a Thököly úti metró/Keleti pályaudvar (Verseny utca) – Népstadionok megálló közötti gyalogos rendszerrel és terekkel - a BOK városiasabb megjelenésű, nagy forgalmat lebonyolító része, addig a kisebb forgalmú Stefánia (lakóépületeivel, kis középületeivel) egy csendesebb városi-kertvárosi környezetet biztosít. Erre reagál a BOK új beépítése, oly módon, hogy a terület északi részén lazább beépítés, nagyobb zöldfelület, városi park alakul ki az egykori Dromosz térségében, és a Nemzeti Stadion környezetében.

Hasonló módon a környező beépítésre reagál az Istvánmezei út – Szabó József utca térségében tervezett, feszesebb, a városi szövettel kommunikáló, annak rendszerét továbbvivő nyugati terület. Az Úszó- és Vízilabda centrum épületei és a körülötte III. ütemben elhelyezésre kerülő multifunkcionális sportépületek már ebbe az ortogonális rendszerbe kerültek. Megfelelő átmenetet e terület és a Stadionok lazább beépítésű területe között egy nagyobb tér és az Új Körcsarnok épülete biztosít. A Millenáris Velodrom védelemre javasolt fejépületét megtartva, új lelátókat és új pályát építve eredeti helyén marad. A tervezett beépítés oly módon lett kialakítva, hogy a kiírásban elvárt ütemezhetőség, továbbá az egyes egységek önálló használata (zónarendszer) biztosított.

 

 

BELSŐ KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZAT

Parkolás
A területet használók számára az új épületekhez az OTÉK-ban meghatározott parkoló került betervezésre. Az OTÉK 42. § alapján az új rendeltetésből eredő többlet gépjármű elhelyezéséről kell gondoskodni. A területen az előírások alapján számított személygépkocsi parkolóigény 9.300

A terv alapján 10.230 gépkocsi állás, felszín alatt, illetve a gyalogos lemez alatt került kialakításra. Felszíni parkoló kialakítása a Paralimpikon park mozgássérült parkolóin kívül nem tervezett a területen. A jelentős számú parkoló alkalmas arra, hogy sporteseményeken, sportrendezvényeken kívül bekapcsolódhasson a város P+R parkoló rendszerébe, s nagyszámú gépjármű napközbeni parkolását oldja meg, tehermentesítve ezzel a belváros forgalmát. A számított buszparkolók egy része (100 db) az Új Puskás Ferenc Stadion alatt, további buszparkolók az UEFA által engedélyezett 1500 m sugarú körön belül külső területeken helyezhetők el.

Az OTÉK alapján számított kerékpártároló a Millenáris Velodrom melletti kerékpárszervíz és frissítőpont területén, további kerékpártárolók a BOK területén, az egyes rendezvényterületekhez kapcsolódva kerülnek elhelyezésre.

Épületek feltárása, gyalogos forgalom
Az egyes épületek szervezésénél szempont volt a gyalogos forgalom, a parkoló forgalma, és a műszaki jellegű gépjármű forgalom szétválasztása.

• ÉPÜLETVIZSGÁLAT

A BOK terület jelenlegi, jellemzően avult állapotú épületeinek egy része felújításra szorul, más részük – védettségük okán megtartandó, felújítandó. (részletes elemzést lásd a mellékletben)

TERVEZETT ÉPÜLETEK

(Új) Puskás Ferenc Stadion (beépített alapterület: 37.000m2)
Az új stadionnál a legkorszerűbb futballstadionok vizsgálata után a legutóbbi BL döntőnek is otthont adó müncheni Alliance Stadion kialakítását vettük mértékadónak. Ez elsősorban a stadion belső térrendszerére, funkcionális és geometriai kialakítására vonatkozik, jelen pályázat szempontjából a befoglaló méretek, és a külső közlekedési kapcsolatok a mértékadóak. Az épület külső megformálásában viszont a szomszédos nagy hagyományú atlétikai stadion, a szűkös területi adottságok, és a korszerűség keresése vezérelte a gondolatainkat, ezért felfelé bővülő, alul kisebb helyigényű, elegánsabb és könnyedebb megjelenésű formát képzeltünk el. Az új stadiont a két szomszédos testvérhez (régi Stadion, Aréna) képest igyekeztünk olyan optimális helyzetbe hozni, ami mindhárom objektum számára a legszebb feltárulást, és legjobban szervezhető külső kapcsolatokat adja.

Torony 
A torony az olimpiai tornyok mintájára egy új szimbólumként jelenik meg a tervben, könnyedségével, lendületével, játékosságával, absztrakt antropomorfizmusával a stadionok óriási tömegét hivatott ellenpontozni, azzal a célkitűzéssel, hogy együtt váljanak a magyar sportélet megújulásának szimbólumaivá.

(Régi) Puskás Ferenc Stadion javaslatunk szerint új Nemzeti Stadion (beépített alapterület: 47.000 m2)
Ennek az épületnek alapvető karakterét megtartottuk, arra törekedtünk, hogy a jelenleginél szebb feltárulást kapjon, és a helyszínt jellemző zsúfoltság ellenére kellő tér maradjon a stadion körül, hogy nemzeti kultúránk részévé vált, tradicionális megjelenése minél inkább lényeges eleme tudjon maradni a megújuló BOK-nak. Megtartottuk a stadion teljes közlekedési rendszerét, és a környezeti kapcsolatainál is ezt vettük figyelembe, bár azt egy korszerűsítés során nyílván ki kell egészíteni a új elemekkel. Az a későbbi programalkotástól függ, hogy a felújítás és korszerűsítés során le kell-e fedni a stadion egy részét, vagy egészét, ezért ezzel a problémával jelen pályázatban nem foglalkoztunk. A stadion nézőtéri kapacitásának növelését nem tartjuk indokoltnak, ezért ezzel nem számoltunk. A Domosz szobrait itt helyeztük el a pilonsor geometriai rendjébe szervezve. Véleményünk szerint ez a legjobb elhelyezési lehetőség a szobrok megőrzésére, a terület vizuális­kulturális gazdagítására.

Úszó- és vízilabda centrum (beépített alapterület: 22.200 m2)
Ez az épületegyüttes tervünkben már egy másik városépítészeti zónába esik, ezért ez nem nagy méretű szoborként, hanem határozott térfalakat alkotó racionális épületként fogalmaztuk meg. Az együttesben a két fő sporttevékenység elválik, hogy a szurkolók zavartalanul élvezhessék az általuk választott sporteseményt. A köztes átriumot befoglaló háromzónás térrendszer a nyugati oldali előcsarnok és tartózkodó térrendszerre szerveződik. Ez a nagyvonalú térrendszer a Nemzeti Stadionra néz, egyrészt annak decens hátteret biztosít, másrészt annak markáns plasztikájú pilonrendszerét, mint látványelemet használja fel a térszervezésben. A tömegek megformálásában fontos szerepet szántunk a zárt és nyitott elemek tudatos kompozíciójának, és üzenethordozó potenciáljának.

Multifunkciós (atlétikai) csarnok (beépített alapterület: 14.400 m2)
A Kisstadion helyén az úszócsarnok testvérépületeként képzeltük el ezt a fedett atlétikai csarnokot, ami elsősorban edzési lehetőséget jelentene, de alternatívaként kulturális és sportesemények megrendezésére is alkalmas lenne. A harmadik ütemben váltaná le a jelenlegi atlétikai sátort, amelyet az első ütemben át kellene telepíteni a jelenlegi atlétikai edzőpálya északi zónájába.

(Új) Körcsarnok (beépített alapterület: 2000 m2)
A Körcsarnokot sokan szeretik, és jól egészíti ki a nagy kapacitású stadionokat és csarnokokat a maga szerényebb nézőszámaival. Sajnos az új futballstadion építése esetén elkerülhetetlen a bontása. Arra gondoltunk, hogy egy hasonló kapacitású korszerű kis körcsarnokot kellene építeni, ami városépítészeti szempontból is jó szolgálatot tesz a különböző léptékű és geometriájú egymásnak feszülő épületek közt a tervezett pozícióban. Kisebb kulturális és sportesemények befogadására lenne alkalmas.

Velodrom (beépített alapterület: 9.200 m2)
A velodrom meglehetősen elavult állapota miatt indokoltnak tartjuk egy új - esetleg részben vagy egészében - fedett kerékpárstadion építését. A hazai kerékpársport új fellegvárának magába kell integrálnia a műemlékileg védett épületrészt, amely felújítandó, bár véleményünk szerint a lelátók alátámasztó oszlopai nem elégítik ki a mai követelményeket (belógnak a látótérbe). A jelentős parkolóhely igényt a csarnok alatt elhelyezett kétszintes pincében lehet megoldani. Ennek az épületnek a „farvízén" gondoltuk megoldani a kerékpártárolás egy jelentősebb kontingensét, kis szolgáltató kerékpárcentrummal, valószínűleg a bringások hamar felfedeznék maguknak.

Kisebb csarnokok (beépített alapterület: 8.800 m2)
A kisebb térigényű gyakorló csarnokokat fokozatosan lehetne átépíteni, ezek esetében kevésbé hangsúlyos architektúrát, racionális téri és szerkezeti megoldásokat képzeltünk el, amik a megújuló közterekkel együtt adnák a sportolók számára a praktikus és humánus környezetet.

Sportigazgatási épület (beépített alapterület: 865 m2)
Az egykori vasút területén, a lemez lezárásaként kialakított, igazgatási funkciójú épület, melynek földszintjén kávéház létesül, terasszal.

• MELLÉKLETEK ÉS MAGYARÁZÓ ÁBRÁK

KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS

A nagyobb forgalmat lebonyolító kötöttpályás közlekedési hálózatok közül a területet érinti a 2-es metro Stadionok megállónál, kissé távolabb a Keleti pályaudvar megállónál, az 1-es villamos a Thököly út, az Egressy út és a Stadionok megállónál, a tervezett 4-es metro a Dózsa György út megállónál. A 4-es metro megépüléséig a 7-es busz képes nagyobb forgalom lebonyolítására, mely a Dózsa György úti megállónál érinti a területet. Kisebb jelentőségő, azonban nem hagyható figyelmen kívül a 72, 75, 77 troli, valamint a 95 busz, melyek szintén érintik a területet.

A terület jól kapcsolódik a főváros távolsági autóbusz pályaudvaraihoz. A Stadionok autóbusz pályaudvar a terület szomszédságában található, a Népliget, Árpád- Híd autóbusz pályaudvar a területtel érintkező 1-es villamos vonalán, az Etele téri autóbusz pályaudvar a tervezett 4-es metro vonalán található.

Vasúti kapcsolatok
A terület szomszédságában található a Keleti pályaudvar, mely az országos vasúthálózat része. A Dózsa György út mentén (a Piac helyére) tervezett ideiglenes megállója, nagyobb események idején jelentős személyi forgalmat lenne képes lebonyolítani, s a vidéki kapcsolatok biztosítása mellett, időszakosan helyi közlekedési hálózatba is bekapcsolható lenne. Kissé távolabb található a keleti és a déli vasúti forgalom egy részét lebonyolító vasútvonal (nyugati pályaudvar irányú) Zugló megállója, mely nagyobb események, rendezvények esetén szintén beszámítható a terület megközelítéséhez.    A város további három pályaudvaráról (Déli, Nyugati, Kelenföldi), - a 4-es metro megépülését követően - metróval, max. 1 átszállással elérhető a terület. Az egymástól jól lehatárolható funkciók megközelítése elsősorban a jelentős forgalmat lebonyolító közösségi megállókra szervezett gyalogos rendszerre épül.

AZ EGYES EGYSÉGEK ÖNÁLLÓ MŰKÖDÉSE, ZÓNARENDSZER

A BOK központ megmaradó és tervezett épületei egy-egy jól körülhatárolható egységként tudnak működni a jövőben is. Az új zónák egymástól elhatárolhatók, egyidejű rendezvények esetén elválaszthatók. Az egyes egységekhez a beléptetés egymástól elválasztható. Ez különösen több esemény egyidejű rendezése esetén szükséges. Önálló egységként működhet az Új Puskás Ferenc Stadion, és a Nemzeti Stadion önálló több lépcsős beléptető rendszerrel. Önálló egység az Úszó- és Vízilabda Centrum keleti gépkocsi és északi, és keleti gyalogos feltárással. S ugyanígy önálló egységként működhet a Kisstadion helyére épített Multifunkcionális sportépület, valamint az Új Körcsarnok. Egy egységként is használhatók, de le is választhatók a KSI újjáépült épületei, a Jégcsarnok és a Jégszínház helyére tervezett Multifunkcionális sportépületek és a Gerevics Aladár Sportcsarnok, valamint a ma is külön működtetett Sportok Háza. Természetesen már a terület részleges átépülése esetén, - egy-egy ütem megvalósulása idején is – biztosítható az egyes egységek önálló működtetése.

Ütemezés
A telepítéseket úgy határoztuk meg, hogy a fejlesztés ütemezhetően – akár egyenként is - megvalósítható legyen. Az egyes ütemek megvalósulása ne akadályozza a fejlesztéssel nem érintett területek használatát. A kiírásban szereplő két ütemet tovább bontva, több ütemet határoztunk meg, mivel célunk a megvalósulás céljából kisebb megvalósuló egységek kijelölése. 

I. A ütem:
Dózsa György út nyomvonalának módosítása
Új Puskás Ferenc Stadion, parkolókkal, emelet szinten kialakuló városi köztérrel,
Vasúti területek részbeni lefedése, ideiglenes vasúti megálló kialakítása, kétszintű parkoló építése, felette gyalogos tér, összekapcsolódva a Stadion előtti térrel, kapcsolattal az Aréna és az Asztalos Sándor utca felé.
Dózsa György út, Verseny utca gyalogos felületeinek kialakítása
Az ideiglenes Atlétikai Sátor felállítása a jelenlegi Atlétikai Dobópálya területén. 

I. B ütem:
Nemzeti Sportcsarnok és környezetének felújítása

II. A ütem:
BOK nyugati fogadókapu és környező tér kiépítése a határoló épületekkel és parkolókkal:
Úszó- és Vízilabda Centrum 
A Kisstadion helyére tervezett Multifunkcionális/Atlétikai csarnok (Az ideiglenes Atlétikai Sátor funkciójának átvételével)
Új Körcsarnok építése a korábbi körcsarnok funkcióinak átvételével a Jégcsarnok helyére

II. B ütem:
Millenáris Velodrom pálya átépítése és lelátók építése, az épület alatt új parkoló kialakítása
Gerevics Aladár Sportcsarnok megújítása
Új KSI épületek (uszoda és tornacsarnok)
Multifunkcionális sportcsarnok(ok) a Jégcsarnok és a Jégszínház helyén (Igény esetén a jeges sportok számára, azonban amennyiben döntés születik, a téli sportok területről való kitelepítéséről, úgy a nyári sportok felkészülési épületei alakíthatók ki.)

PARKOLÁS SZÁMÍTÁS ÉS ELHELYEZÉSI SÉMA

A teljes beépítés során az OTÉK alapján közlekedési vizsgálat alapján személygépkocsi elhelyezésére adható 50 %-os eltérés a terület kiváló tömegközlekedési adottságainak köszönhetően parkolási rendelet alapján valószínűsíthető. E mellett azzal is lehet számolni, hogy az egyes épületkomplexumok használata egyidejűleg valószínű csak egy Olimpiai esemény idején lehetséges, mely esetben azonban egyedi szabályozás válik szükségessé.

 

 

Tervezett parkolók

 

 

A területen a tervek szerint tehát legalább 10230 parkoló elhelyezésére nyílik lehetőség, a II.B ütemben épülő/átépülő épületek esetén a tervezett nézőszám alapján számított parkolók nélkül, melyek azonban helyben a tervezett épület alatt kerülnek elhelyezésre. 

VÁROSRENDEZÉSI MUTATÓK

A hatályos KVSZ előírásai szerint a tervezési terület K-Sp/1 övezeti besorolású.

A beépíthetőség feltételei a következők:
Min telekméret: 5000 m2
Beépítési mód: szabadonálló
Max. beépítettség: 35%
Min építménymagasság:4,5 m
Max. építménymagasság (a pályázatban korrigált érték) 50 m
Zöldfelület min. értéke: 30%
Terepszint alatti beépítés értéke: 35%
Max. szintterületi mutató: 2,0

A tervezett beépítés paraméterei

 

 

A tervezett beépítés a hatályos KVSZ-ben előírt beépítettség és zöldfelületi mutató értékeinek megfelel Ezzel együtt a tervezett beépítés a hatályos KVSZ módosítását igényli, legfőképp a Dózsa György utat érintő szabályozási vonal, valamint a beépítési paraméterei (terepszint alatti beépítés) tekintetében.

MEGLÉVŐ ÉPÜLETEK ELEMZÉSE
értékvédelmi, funkcionális és örökségvédelmi szempontból

Syma csarnok
Az épület funkcióját és formavilágát tekintve nem illeszkedik a BOK központ tervezett magas építészeti színvonalat követő, szigorúan sport funkciójú épületeihez, bontása indokolt, az I.A ütemben megtörténik.

Körcsarnok
A teremsportok kiszolgálására alkalmas épület adott kor építészeti stílusának megfelelő reprezentánsa. Megújulása indokolható lenne, azonban az épület elhelyezkedése akadályozná az Új Puskás Ferenc Stadion építését. Bontása az I. A ütemben szükséges, azonban az épületben helyet kapott teremsportok befogadására a II. A ütemben az Új Körcsarnok megépülhet.

Ideiglenes fedett atlétika pálya
Az Ideiglenes fedett atlétika pálya a tervezett Paralimpiai park területéről , a jelenleg alulhasznosított dobópálya területére kerül áthelyezésre, I. A ütemben. Végleges helyét a II. A ütemben a Kisstadion átépítése során nyeri el. 

Dromosz szoborpark
A Dromosz területe a távlatban is jelentős zöldfelületi területként kerül kialkításra, azonban a szobrok áthelyezésre kerülnek a „Népstadion" pilonsora közé. 

Puskás Ferenc Stadion
Védettség alatt álló épület. Megújítását követően Atlétikai pályaként használható.

Magyar Sportok háza
Meglévő, jó állagú épület, megtartása indokolt.

Millenáris Velodrom fejépülete
Védettség alatt álló épület, megtartása szükséges. A pálya bontása indokolt esetben lehetséges.

Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok
A hazai vívósport bázisa. Kerületi védettséggel rendelkezik. Megtartása indokolt. Az eredeti épület megtartásával, funkciójának megőrzésével megújítható, felújítható, bővíthető.

Jégcsarnok
Viszonylag újabb építésű épület. Bár állaga és használhatósága megfelelő, a terület fejlesztése szempontjából megtartása nem célszerű. Megfontolandó a téli sportok területről való kitelepítése.

Jégszínház és jégcsarnok
Általában korlátozottan alkalmas funkciójának ellátására. bontása, szükség esetén elképzelhető. Megfontolandó a téli sportok területről való kitelepítése.

 

---

A Bíráló Bizottság értékelése

Örökségvédelmi szempontból egyszerű, sablonos megoldás, elfogadható részletekkel, kisebb hibákkal, pl. a tengely elhal, még mielőtt elérné nyugatról a Puskás Ferenc Stadiont, míg a toronyépület egy ligetbe vezetné tovább. Közlekedésileg a meglévő és elfogadott távlati hálózati fejlesztéseken túl csak a Dózsa György út nyomvonalát helyezi át, ez elfogadható megoldás. A vasúton történő megközelítést időszakos megálló kialakításával oldja meg. Parkolási mérleg nincs, az elhelyezett parkolók számánál viszont figyelembe veszi a FIFA előírásait is. Az új stadion alá elhelyezett parkoló biztonsági okokból nem kedvező. A pálya mérete ugyan megfelelő, de a megközelítése már kritikus. A VIP- illetve a buszparkolók száma nem biztos, hogy elégséges. Erre a stadionra is igaz, hogy nem gondoltak a kettős beengedési szisztéma kérdésére.

Sajnálatos, hogy az új stadion elhelyezése miatt a területre oly jellemző vizuális tengelyrendszer megszűnik, megbomlik így a terület sajátos és konzekvens szerkezete, melynek hiányát leginkább a Puskás Ferenc Stadiontól nyugatra lévő zónában lehet érzékelni. A részbeni kétszintes beépítés nem szervesül kellően a területbe, bár sok gyakorlati előnye lehet, ám a bemutatott megoldás szerint a területfelhasználás kissé „féloldalassá" válik.

Hátránya a tervnek, hogy nem ad javaslatot a terület nyugati kapujának megoldására Meghagyja a Puskás Ferenc stadion - Papp László Aréna tengelyt, ezen érintőlegesen helyezi el az új stadiont, kellő előteret hagyva a Stefánia út felől, és még elfogadhatóan visszahúzottan, kellő távolságra a Kerepesi út felől. A Kerepesi út felé kitüremkedő tömeg nagy, de ebből az irányból jobban megnyitja az egész sportközpontot az összes létesítmény városbani "megtalálása" szempontjából.

Kedvező, hogy a stadion körüli deck összeköti a Papp László Aréna podesztjét az új stadion szintjével és azt szétnyújtva különböző városszerkezeti kapcsolatokat hoz létre, felső gyalogos forgalmat és zöldterületet indukálva, az alatta levő közúti forgalom számára természetes irányokat tartva, és kellő felső természetes bevilágítást hagyva. A terv kellő ütemezhetőséget biztosít a lépcsőzetes megvalósíthatóságra és nem teszi torzóvá a végleges kiépülés előtt a területet.

---

"Az Istvánmező rehabilitációs programjához kapcsolódó városépítészeti koncepció kialakítása" tárgyú ötletpályázat – kiemelt megvételben részesített pályamű

generáltervező: Nart Építész Műterem Kft.
felelős tervezők: Kovács Csaba, Nart Építész Műterem Kft. - Ferik Tünde, Völgyzugoly Műhely Kft. - Ásztai Bálint, A3 Bt.
társtervezők: Vass-Eysen Áron, Kéthelyi Márton
munkatársak: Gyuris Eszter, Safranek Zita