A pécsi Zsolnay gyár rehabilitációja
Elkészült a megvalósíthatósági tanulmány Pécs városa megbízásából
Elkészült a megvalósíthatósági tanulmány
A Zsolnay gyár rehabilitációjára – ami egyébként része az Európa Kulturális Fővárosa 2010 programnak - megvalósíthatósági tanulmány készült. A téma nem új. Közismert, hogy az utóbbi 15-20 évben sokszorosan összetett problémahalmazzal küszködött maga a Zsolnay márka, s e küzdelemben az egyik legszembetűnőbb elem maga a Gyár, a rendkívüli értékekkel bíró, mégis egyre szomorúbb összképet mutató épületkomplexum. A megvalósíthatósági tanulmány az újjáélesztésre tesz javaslatot, és hosszú távon kecsegtető életpályáját kíván megrajzolni a Zsolnay örökség legfontosabb épített hordozója számára. Hiszen az egész város jövője szempontjából rendkívüli jelentősége van annak, hogy mit tud kezdeni fontos örökségével, az elődök által nagy gondossággal megépített és a külvilág számára is büszkén megmutatott gyárral.
A dolgozat készítése során a szerzők munkáját sok különleges körülmény nehezítette, dilemmák sorával kerültek szembe. Ezek közül néhány: ingatlan versus termelés, kultúra versus ipar, intézmény versus vállalkozás, profit versus nonprofit célú működés stb. A szellemi mezőt, amelyen a lehetséges megoldásokat keresték, épp a legidősebb élő Zsolnay leszármazott, Mattyasovszky-Zsolnay Miklós jelölte ki számukra, aki a Zsolnay Gyárat egy olyan „sajátos birodalom"-ként határozta meg, „amely egyaránt otthona a termelő iparnak és a lelket nemesítő művészeteknek is". A munka során a szerzők nem akartak merev álláspontot elfogadni e dilemmákban. Céluk szerint a pragmatizmus talaján kívántak maradni, mindig az arany középút szerinti megoldásokat keresve.
A Zsolnay Gyár rehabilitációja szűkebb értelemben az ingatlanok megújításának feladatait jelenti. Ugyanakkor a rehabilitációnak tágabb értelemben a termelő tevékenységekre is ki kell terjednie. A tanulmány csak az ingatlanokkal foglalkozik, de annak tudatában teszi ezt, hogy az ingatlanok rehabilitációja a termelés számára is új esélyeket jelent. A teljes rehabilitáció ütemezése tekintetében egy logikai és persze egy térbeli sorrend fogalmazható meg. A logikai sorrend szerint az első ütemben az ingatlanokra kell az erőket összpontosítani, majd a meginduló folyamatok termelésre gyakorolt pozitív hatásait is kihasználva kell megoldani a termelés rehabilitációját.
Zsolnay gyár rehabilitációjának célrendszere
A projekt célja egy kulturális-művészeti tudásközpont, kulturális övezet létrehozása, mely egyszerre szolgálja és bővíti a város, a régió lakosságának közművelődési lehetőségeit és a kulturális turizmus termékkínálatát, továbbá kitüntetett jelentőségű városépítészeti-városfejlesztési célokat valósít meg:
A történeti Zsolnay Gyár ingatlanán, kb. 5 ha területen, az üresen álló illetve alacsony intenzitással hasznosított, kb. 21000 m2 zömében műemléki védettség alatt álló épületegyüttes, 15600 m2 park 27100 m2 szilárd burkolatú út és díszudvar, valamint 1000 fm díszkerítés teljes építészeti, kertészeti és funkcionális revitalizációja.
- A revitalizált térben a Zsolnay tradíciókhoz méltó, kulturális és turisztikai funkciók meghonosításával, azok megtelepedésének támogatásával a Zsolnay-kultusznak a lokális kulturális identifikáció meghatározó elemévé formálása, továbbá a Zsolnay-márkanév kiterjesztése a kulturális szférába.
- A fennmaradó területen a termelőtevékenység korszerű feltételeinek kialakítása, a gazdálkodási körülmények javulása.
- Új kulturális-művészeti intézmények életre hívása, melyek az aktuális társadalmi és kulturális folyamatokra reagens tudásközpontként működnek, elsősorban a tudás- és az információs társadalom kihívásainak megfelelve.
- Pécs város kulturális-művészeti élete, idegenforgalma számára új területi egység kijelölése, ezáltal a Belváros területének expanzív ütemű növelése.
- A Zsolnay Kapu, Pécs keleti városkapujának kialakításával a Belvárosi zóna tehermentesítése.
Megépítendő közlekedési műtárgyak:
- az északi és déli területet összekötő gyalogos aluljáró
- a déli területen kialakított parkolót a kapcsolódó fejlesztési övezetekkel összekötő gyalogos útvonal
- a területre balra kanyarodva történő behajtást ill. a balra kanyarodva történő kihajtást lehetővé tevő fel és lehajtósáv
Új funkciók:
- Kortárs Művészeti Központ
- Ipartörténeti Múzeum
- Művészeti felsőoktatás- alkalmazott művészeti intézet
- Zsolnay Múzeum
- Kreatív inkubátorház
- Szálloda, vendéglátás, egyéb bérbe adható területek
- Parkoló
Összefoglalásként megállapítható, hogy Pécs Város nem töltheti be - különösen a kultúra területén – az általa megcélzott követendő példa, kulturális etalon szerepét, ha nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy megfordítson egy több évtizede beindult folymatot: a Zsolnay Gyár teljes enyészethez vezető lepusztulásának trendjét. A Gyár a Város Európához való tartozásának egyik legfontosabb modern kori szimbóluma.
A fenti ismertető a Megvalósíthatósági tanulmány felhasználásával készült, amelyet a Zsolnay Örökség Kezelő Kht. készített és bocsátott rendelkezésünkre.
Képviseli: Komor István közgazdász, ügyvezető
Felkért szakértők (zárójelben részfeladatuk meghatározása):
Doboviczki Attila (Kortárs Művészeti Központ) tanársegéd –Pécsi Tudományegyetem, Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék
Varga Rita (Kortárs Művészeti Központ) képzőművész, Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar DLA hallgató
Dr.Vonyó József PhD (Ipartörténeti Múzeum) történész, egyetemi docens –Pécsi Tudományegyetem Modernkori Történeti Tanszék
Gál Éva (Ipartörténeti Múzeum) múzeológus, osztályvezető -Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága, Új- és Legújabb kori Történeti Osztály
Nagy Márta DLA (Design Center Alkalmazott Művészeti Intézet) kerámikusművész, Habil. egyetemi docens, kerámiaszobrász témavezető -Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar
Fehérné Balázs Piroska (Design Center Alkalmazott Művészeti Intézet) közgazdász, gazdasági vezető -Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar
Herke Attila (Szálloda, vendéglátás) közgazdász, ügyvezető –Mecsek Tourist Kft, Pécs
Sárkány József (Zsolnay Kiállítás) művészettörténész, osztályvezető –Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága, Képző- és Iparművészeti Osztály
Dr. Horváth Csaba (Ingatlanpiaci helyzetértékelés) ingatlanjogász, ingatlanforgalmi szakértő
Várbíró Erzsébet (Restaurálási feladatok költségbecslése) kerámia szakrestaurátor
Soós Tibor (Ipari tevékenység áttelepítése) vegyipari gépészmérnök, műszaki vezérigazgató-helyettes –Zsolnay Porcelánmanufaktúra Rt, Magyar Kerámia Szövetség –elnökségi tag
Soós Sándor (Ipari tevékenység áttelepítése) gépészmérnök, műszaki vezető, Zsolnay Porcelángyár Rt.
A megvalósíthatósági tanulmány építészeti munkarészét a PÉCSÉPTERV STÚDIÓ készítette.
Rádóczy (f) László vezető tervező
munkatársak: Lukáts István, Máté Tamás, Farkas László, Sztanics Gábor