Nézőpontok/Kritika
A tudomány haszna
2019.02.06. 15:22
Ritka eset, amikor egy doktori program eredményei az egyetem falain kívül is érvényesek lehetnek. A Műegyetem Balázs Mihály vezette építőművészeti doktori iskolája most egy olyan, mindössze 300 példányban megjelent tanulmánykötettel rukkolt elő, amelyben a továbbépítés és újrahasznosítás kérdését a 2017/18-as tanév során körüljáró stúdiumokat gyűjtötte össze.
A doktori kurzus jelentős előadói köre révén a Kerékgyártó Béla és Szabó Levente által szerkesztett tanulmánykötetről, annak metodológiai, gyakorlati és elméleti, szakirodalmi megközelítéseiről megállapíthatók, hogy azok a mai hazai építészeti gondolkozás legjavát reprezentálják.
Lépték, modern örökség, funkcióváltás - lényegében e három vezérkategória köré szerveződő esettanulmányok sora a kötet. Ritka szerencsés város Nyíregyháza, hiszen mintegy féltucat, különféle metszetű nagyon alapos elemzés tárgya. Ilyen fajsúlyos szellemi munka nem gyakran jut egy-egy település lehetőségeinek kiértékelésére. A rozsdazónák rehabilizációjának közéleti tematizálódásához jól kapcsolódnak azok a esettanulmányok, amelyek ugyan nem egy-egy konkrét iparterület megújítását, de korábbi funkciójuktól elszakadó terek újradefiniálásának elméleti kérdéseit boncolgatják.
2/2
Továbbépítés és újrahasznosítás, A BME Építőművészeti Doktori Iskola tanulmánykötet 2017/2018, Szerk.: Kerékgyártó Béla, BME Építőművészeti Doktori Iskola, 2018.
Továbbépítés és újrahasznosítás, A BME Építőművészeti Doktori Iskola tanulmánykötet 2017/2018, Szerk.: Kerékgyártó Béla, BME Építőművészeti Doktori Iskola, 2018.
E vizsgálatok homlokterében a két világháború közötti hazai klasszikus modern építészet áll. És ugyanígy megjelenik, a ma már történelmi patinát kapott későmodern korszak, a hatvanas-hetvenes évek itthoni építészete is. Budapesten ma nagyon sok bő hetven évvel korábban elpusztult, hajdan alig három-négy évtizedet megélt, létezésük idején is sok ellenérzést kiváltott “történelmi" épület vissszaépítése van napirenden. Természetes, hogy a mind építészeti, építészet-esztétikai, mind urbanisztikai és eszmei szempontból vitákat kiváltó jelenségekhez, ezek analíziséhez, előzetes vagy folyamatközi értékeléséhez jól szolgál, ha fogalmaink köre bővül. Egy-egy kategória aktuális értelmezése megfrissülve áll a rendelkezésünkre. Az ehhez szükséges alapos gondolkozást most közel kéttucat szerző ugynennyi tanulmánya segíti.
Bojár Iván András
Vélemények (0)