„Azt keresem, milyen információra lehet szükségük az építészeknek” – interjú Tornóczky Mónikával

Az építészek körében jól ismert Tornóczky Mónika neve, aki tizenegy éve dolgozik a Velux Magyarország Kft. építészeti szakreferenseként, az utóbbi időben pedig az aktívház-koncepciót és az európai Model Home 2020 programot népszerűsíti különböző konferenciákon. Kiemelkedő szakmai tevékenységét a Belügyminisztérium 2012. június 1-jén oklevéllel ismerte el. A kitüntetettel Garai Péter beszélgetett.

Az építészek körében jól ismert Tornóczky Mónika neve, aki tizenegy éve dolgozik a Velux Magyarország Kft. építészeti szakreferenseként, az utóbbi időben pedig az aktívház-koncepciót és az európai Model Home 2020 programot népszerűsíti különböző konferenciákon. Kiemelkedő szakmai tevékenységét a Belügyminisztérium 2012. június 1-jén oklevéllel ismerte el, amit Dr. Szaló Péter területrendezési és építésügyi helyettes államtitkár adott át. A kitüntetettel Garai Péter beszélgetett.

Garai Péter: A Belügyminisztérium 2012. június 1-jén, a 62. Építők Napján – Csontos Csaba, Greskovics Sándor, Horváth Sándor és Szalay Tihamér mellett – téged is oklevéllel tüntetett ki kimagasló szakmai tevékenységedért. Váratlanul ért az elismerés?

Tornóczky Mónika: Teljes meglepetés volt számomra. Régóta szoros a kapcsolatom a Magyar Építőművészek Szövetségével, több rendezvény megszervezésén dolgoztunk már együtt. Ők terjesztettek fel erre a kitüntetésre, de arra nem számítottam, hogy meg is kapom.

1/15
Tornóczky Mónika a kitüntetéssel

2/15
Az oklevél - fotó: Garai Péter

G. P.: Ezek szerint ez volt az első hivatalos elismerés, amit az építészet területén végzett munkádért kaptál.

T. M.: Pontosan. Próbálom különböző szinteken megközelíteni a szakmát; több szervezettel, például az Országos Főépítészi Kollégiummal, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségével (ÉVOSZ), valamint az egyetemekkel is szoros a kapcsolatom. Igyekszem ott lenni minden fontosabb építészeti konferencián, eseményen, hogy minél szélesebb közönséget érhessünk el. Rengeteg pozitív visszajelzést kapok a szakmától – az építészeknek tetszik az a szemlélet és módszer, ahogyan együtt dolgozunk velük, illetve azok az információk, amiket átadunk nekik.

Nagyon fontosnak tartom a felhalmozott tudás megosztását, például az aktívházak esetében az épületek működésével kapcsolatban összegyűjtött tapasztalatok közzétételét. Én vagyok a felelős azért, hogy ezek az információk a különböző csatornákon és fórumokon keresztül eljussanak a szakmához és a laikusokhoz egyaránt.

G. P.: Ha már említetted az aktívházakat: építészként hogyan látod, mennyire nyitottak az emberek erre a témára? Milyenek a tapasztalataid?

T. M.: Nagyon nagy érdeklődés övezi az aktívház-koncepciót és az ennek jegyében megvalósult épületeket mind a szakemberek, mind a laikusok részéről. Úgy gondolom, ebben nagy szerepe van annak, hogy olyan példákat próbálunk bemutatni, amelyek érdekesek, inspirálóak és építészeti értéket képviselnek.

12/15
Tornóczky Mónika a kitüntetéssel - fotó: Garai Péter

G. P.: A mostani nehéz helyzetben az építőipar teljes egésze mélyrepülésben van. Jelenthet-e ebből valamiféle kitörési pontot az aktívház-tervezés?

T. M.: A nehéz helyzet ellenére látok kitörési pontokat. Néhány hazai építésziroda – amelynek tagjai azonosulni tudtak az aktívház-koncepció szemléletével – több ilyen jellegű munkára is megbízást kapott. Van egy vékony megbízói réteg, aki értékeli ezt a szemléletet és hajlandó is erre áldozni.

G. P.: Tudnál erre példát mondani?

T. M.: Amikor 2010 júniusában Koppenhágában megalakult a nemzetközi Aktívház Szövetség (Active House Alliance), itthon több építészt megkerestünk, hogy részt vennének-e Magyarország képviseletében ebben a kezdeményezésben. Gunther Zsolt óriási lelkesedéssel vetette bele magát ebbe az önkéntes munkába - tavaly novemberben alelnökké is választották -, hiszen így első kézből, frissen juthat hozzá olyan tudáshoz, amit más konferenciákon, továbbképzéseken hallhat. Az Aktívház Szövetség tagsága átfogja az építőipar teljes keresztmetszetét: találhatók köztük egyetemek, kutatóintézetek, építészek, mérnökök, kivitelezők és építőanyag-gyártók – az alapítók egyike a Velux Cégcsoport is.

G. P.: Hogyan alakult ki a VELUX cég berkeiben ez az irány, az aktívház-koncepció felkarolása, és te hogyan kapcsolódtál be ebbe?

T. M.: A Velux alapvetően dán központú cég, így meghatározó a skandináv szemlélet, amely a természetes fényt, a friss levegőt és a megfelelő beltéri komfort megteremtését helyezi a középpontba. Dániában a vállalaton belül dolgozik egy építész csapat - akikkel szoros az együttműködésünk -, akik már egy ideje keresték a választ a fenntartható építészet különböző kérdéseire. A megoldást végül az aktívház-koncepció hármas célkitűzése – a pozitív energiamérleg, a megfelelő belső komfort és a környezetre gyakorolt pozitív hatás egyensúlya – jelentette számukra. Ebből fejlődött ki azután ennek az ügynek a támogatása, majd a Model Home 2020 programon keresztül konkrét példák megvalósítása és tesztelése.

3/15
Aktívház radar - forrás: Velux

G. P.: Mit gondolsz a fenntartható építészetről? Sokféle megközelítés létezik, amelyek általában egy-egy szakterület fontosságát hangsúlyozzák a tervezés során, a kommunikáció pedig háttérbe szorul.

T. M.: Több környezettudatossággal foglalkozó konferencián vettem már részt és az a tapasztalatom, hogy a fenntartható építészetnek számos válfaja létezik – ezek igazsága valahol mélyen ugyanott gyökerezik, de különböző eszköztárakat használnak. Sokszor túlsúlyba kerülnek a gépészeti megoldások, de véleményem szerint a fenntarthatóság elsősorban nem energetikáról, hanem építészetről szól. A megfelelő egyensúly kialakításához az építész és az energetikus szoros együttműködésére van szükség - már a kezdetektől.

Az idei ÖkoLogikus Építészet konferencián különösen tetszett Dr. Reith András előadása, amelyben az Ertsey Attila által bemutatott „Magyar ház 2020" mintaterv részleteit energetikai szempontból elemezve azt illusztrálta, hogy az apróbb döntések is mennyire befolyásolhatják egy alacsony energiafelhasználású ház működését. Nem lehet eléggé hangsúlyozni az olyan magától értetődő szempontokat, mint a tájolás, a kompakt tömegforma, az optimális nyílásméretek, a természetes szellőzés vagy a szoláris nyereség kiaknázása, amelyek alapvetően befolyásolják a végeredményt és helyes alkalmazásuk óriási megtakarítást jelenthet – ez elsősorban az építész felelőssége. A Model Home 2020 program azért volt számomra nagyon izgalmas, mert a színvonalas építészeti kialakításhoz eltérő energetikai megoldások társultak; a megvalósult épületek a különböző szakterületek közötti kommunikáció sikerét példázzák. Az első tapasztalatok szerint a felhasználók boldogok, elégedettek, bár az elején meg kellett tanulniuk a ház filozófiáját és helyes használatát. A dán egyetemi központ már jó ideje működik, a pressbaumi Napfényházba és a hamburgi épületbe a közelmúltban költöztek be a tulajdonosok.

G. P.: Ezek szerint várhatunk majd újabb beszámolókat a házak teljesítményének alakulásáról?

T. M.: Igen, az összegyűjtött adatokat és az ezekből leszűrt tapasztalatokat folyamatosan közzétesszük majd a szakma és a nagyközönség részére különböző fórumokon keresztül. Szeretnénk őszintén és nyíltan beszélni erről a tanulási folyamatról, mert 2020-ig egyre kevesebb az idő és addigra nagyon jó tudásszinttel és felkészültséggel kell rendelkeznünk ahhoz, hogy megfelelő minőségű épületeket tudjunk létrehozni. Az első dán lakóház, a Home for Life működését összegző, tavaly júniusban megjelent közleményben számomra az volt a leginkább meglepő, hogy a házba beépített különböző rendszerek finomhangolása több időt és energiát vett igénybe, mint azt a tervezéskor gondoltuk. Emellett tanulságos volt az is, hogy a felhasználói igények változása – kisgyermek született a családban – is óriási többletenergia-igényt generálhat egy ilyen alacsony fogyasztású épületben. Kíváncsi leszek, hogyan alakulnak majd ezek az értékek például az ausztriai Napfényház (Sunlighthouse) esetében, ahol a várható igényeken felül jelentős szoláris többletenergia-termelő rendszert építettek be.

4/15
Sunlighthouse - forrás: Velux

5/15
Sunlighthouse - forrás: Velux

6/15
Sunlighthouse - forrás: Velux

G. P.: Az aktívházak a jelenlegi hazai viszonyokhoz képest egyelőre még jelentős többletberuházást jelentenek. Mit tudtok azoknak tanácsolni, akik egyszerűen csak energiatakarékosabbá szeretnék tenni otthonukat?

T. M.: Ilyen esetekben a fokozatosság elvét szoktuk javasolni, amelyek során kisebb lépésekben is nagy megtakarítások érhetők el – erre példa a hamburgi lakóház különböző fázisokból álló felújítási programja is. Kiemelten fontos az egyedi igények és lehetőségek pontos meghatározása, a piacon történő alapos tájékozódás és a legjobb ár-érték arányú termékek kiválasztása. A leginkább hatékony külső hőszigetelés mellett mi a nyílászárók és kiegészítő szerkezeteik terén tudunk megfelelő megoldást javasolni – ha van rá lehetőség, például a nyílások méretének növelését. Az árnyékolók között is például számos megoldás létezik, a hagyományos kézi működtetéstől egészen az épületfelügyeleti rendszerbe integrált napelemes vezérlésig. Fontosnak tartjuk, hogy az érdeklődők minél több alternatíva közül választhassanak.

A vizsgálatok azt mutatják, a nyílászárók esetében sem szükséges mindenhová háromrétegű üvegezés, hanem a tájolástól függően a g-és u-érték optimális arányát kell megállapítani és ahhoz megfelelő szerkezetet választani. A déli oldalra például elegendő kétrétegű nyílászárókat beépíteni a nagyobb szoláris nyereség elérése érdekében.

G. P.: Több konferencián hallhattam már Szikra Csaba, a BME Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék oktatójának előadását, aki ugyanezt vezette le tudományos módszerekkel, képletekkel.

T. M.: Valóban, Szikra Csaba képletekkel és példákkal alátámasztott előadásai fantasztikusan egybecsengenek az aktívház-koncepció célkitűzéseivel. Ez is azt mutatja, hogy különböző helyekről indulva is el lehet jutni a közös igazságokhoz, valamint azt is érzékelteti, hogy nem csupán saját érdekből köteleztük el magunkat ezen kezdeményezés mellett. Az eddig bemutatott és megvalósult külföldi példák is azt mutatják, hogy már az épületek éjszakai áthűtésével és az árnyékolással is óriási energiamennyiséget lehet megtakarítani.

7/15
Sunlighthouse - forrás: Velux

8/15
Energiamérleg

G. P.: Tervezitek-e a közeljövőben az európai Model Home 2020 programhoz hasonló hazai kezdeményezés elindítását, vagy egy-egy referenciaként szolgáló aktívház felépítését?

T. M.: Nagy vágyam, hogy egy magyar példa is megvalósuljon. A pilisszentiváni első magyar aktív készházhoz például mi szállítottuk a lépcső feletti felülvilágítót. A kivitelezést végző Grand-Ács Kft. részéről rendkívüli nyitottságot tapasztaltunk. Sok megkeresés érkezett már magánemberek és fejlesztők részéről egyaránt. Igyekszem összekötni egymással a hozzánk befutó érdeklődő építtetőket, kivitelezőket, tervezőket. Több építészirodával és épületgépésszel is beszéltem, akik nyitottak lennének erre a dologra – a szakembergárda már rendelkezésre áll, a megvalósítás és finanszírozás lehetőségeit még keressük. Ezeknél a házaknál teljesen új szemléletre van szükség minden területen és nagyon fontosak az eddigi példák tanulságai is. A Model Home 2020 program hatása „továbbgyűrűzve" több helyi fejlesztést hívott életre Európa-szerte, például az oroszországi aktív házat, a dán óvodát és a „fekete házakból" álló, folyamatosan bővülő norvégiai lakóegyüttest.

G. P.: Milyen funkcióban és léptékben gondolkodtok? Családi ház, esetleg kisebb középület?

T. M.: Több családi ház is esélyes, illetve egy kisebb közösségi óvoda koncepciója is formálódik (erről egyelőre többet nem árulhatok el). A fenntarthatóság már a túlzott felhasználói igényeken is elvérezhet - a Model Home program bemutató házai sem óriási alapterületűek -, ezért nagyon fontos a saját igények átgondolása, redukálása - ha ez megtörtént, e köré kell építeni egy érzékeny tervezési programot. Ezért különösen örültem, amikor egy fiatal építész, Bártfai-Szabó Gábor által tervezett kicsi, fenntartható, a növekvő család igényei szerint bővíthető ház  „Év Háza" díjat nyert 2010-ben.

G. P.: Kritikákat kaptok-e az aktívházakkal kapcsolatban?

T. M.: Természetesen, előfordulnak ilyen esetek. Úgy gondolom, ha valaki őszinte, építő jellegű kritikát fogalmaz meg, az már az érdeklődés és a szakmai hozzáértés jele. A bírálat akár értékes észrevételekkel is gazdagíthat minket – ezekből a kapcsolatfelvételekből általában gyümölcsöző együttműködések származnak.

14/15
Tornóczky Mónika - fotó: Garai Péter

G. P.: A megvalósult aktívházak döntő része előregyártott, készház-jellegű könnyűszerkezetből épül. Német nyelvterületen és a skandináv országokban ennek évszázados múltja, jól bejáratott módszere és üzemi háttere van, a magyar építészeti hagyományok azonban a tömör, falazott szerkezeteket részesítik előnyben. Régóta foglalkoztat a kérdés, vajon aktívházak esetén is járható út lehet-e a hagyományos építési mód – természetesen megfelelő mértékű hőszigeteléssel és kiegészítő szerkezetekkel?

T. M.: Igen, ez egyáltalán nem kizáró ok. Előregyártott szerkezet esetén egyszerűbb például a légtömörség kialakítása, a nehéz szerkezetek esetében más részletmegoldások szükségesek. Hazánkban valóban mások az építészeti hagyományok és sok előítélet él az emberekben a készházakkal kapcsolatban. Kapcsolatban állunk az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségével (ÉVOSZ), akik minőségi védjegyet fejlesztettek ki a hazai piacon megtalálható készház-rendszerek minősítésére.

G. P.: Az aktív (és passzív) házakkal szemben egyaránt sokak félelme lehet a túlzott gépesítettség is.

T. M.: Igen, ez így van, de - mint már korábban is utaltam rá - az aktívházaknál nem ez a fő szempont, hanem a kellemes beltéri komfort és a környezettel való kapcsolat megteremtése – ezt hangsúlyozza az aktívház-koncepció is, például az ablakok nyithatósága révén. Természetesen szükséges bizonyos mértékű gépészet beépítése - amelynek lelke az épületfelügyeleti rendszer -, de emellett tág lehetőségek állnak az építészek rendelkezésére. Juri Troy, a pressbaumi Napfényház egyik tervezője mondta a tavaly októberben tartott aktívház-konferencián: „Ha ez az épület passzívház lenne, nem lehetett volna az északi oldalra ablakot elhelyezni, ráadásul ekkora méretben. Az építészeti koncepció szempontjából viszont ez nagyon fontos elem volt, hiszen ebben az irányban tárul fel a gyönyörű panoráma." Természetesen ezt a döntést más lépésekkel ellensúlyozni kellett, de a lehetőség a tervező kezében van.

G. P.: A beszélgetés elején említetted, hogy sok pozitív visszajelzést kaptok az építészektől, valamint azt, hogy az elismerés annak a munkamódszernek szól, ahogyan együtt dolgoztok a tervezőkkel. Mesélnél erről bővebben?

T. M.: Építészként én dolgozom itt egyedül a cégnél és mindig foglalkoztatott az, hogy a tervezők mit várhatnak egy építőanyag-gyártótól, a termékek műszaki információján túl. Én vagyok a felelős a szakmai kommunikációért és ezzel összefüggésben kiemelten fontosnak tartom az építészekkel való bánásmódot. A konferenciákon csak szűrt visszajelzéseket kapunk, de kollégáimmal együtt rendszeresen látogatjuk az építészirodákat is, ahol hosszabb, kötetlenebb beszélgetésekre is alkalom nyílik – ezek mindig értékes tapasztalatokat jelentenek. Próbáljuk feltárni azokat a lehetőségeket, amelyek – a direkt marketingtől elvonatkoztatva – értékesebbé tehetik a kommunikációt a Velux cég és az építészek között – ez az egyik legfőbb feladatom. Igyekszünk személyre szabottá válni partnereink számára, azokat az információkat nyújtani nekik és olyan formában, amire valóban szükségük van.

G. P.: Ezt milyen formában valósítjátok meg?

T. M.: Az információszerzési szokások átalakulását jól mutatja, hogy a korábbi vaskos katalógusok helyett a CD-n és az interneten elérhető tervezési segédletek, valamint az online források ma már jóval nagyobb hangsúlyt kapnak, hiszen a tervezés folyamatos döntések sorozatából áll és egyre kevesebb az idő ahhoz, hogy megfelelő információkhoz jussanak hozzá a tervezők. Ezért rendkívül fontosnak tartom a legújabb Velux tervezői CD és a Terméktár Plusz kínálatát, amit én állítottam össze az építészekkel folytatott konzultációk, telefonos kutatások és személyes tapasztalatok alapján. A termékek konkrét műszaki információi mellett a CD-n szerepelnek tanácsok, inspiráló példa-épületek (amelyek nem feltétlenül a cégcsoport fejlesztései), valamint háromféle CAD-programba – Autocad, Archicad és Allplan – illeszthető 3D-s elemek, rajzok, részletek. Próbáltam összegyűjteni mindazt, amire az építészeknek szükséges lehet – mindezt jól áttekinthető, közérthető formában tálalva. Emellett honlapunkon elérhető a természetes megvilágítást modellező Daylight Visualizer, valamint egy épületfizikai méretezést segítő, ingyenes program.

Emellett fontos volt számomra az idén újraindult, áprilistól július végéig tartó Fény-Játék, amelynek során kicsi, de jelképes gesztusokkal, építészirodáknak szóló ajándékokkal háláltuk meg partnereink bizalmát. Kollégáim folyamatosan nyomon követik az adatbázisba bekerült projekteket és a megfelelő szakaszban tanácsadóként segítik a tervezők munkáját.

9/15
Az ablak energiamérlege a szoláris honyereségnek köszönhetoen akár télen is lehet pozitív. - forrás: Velux

10/15
Az ablak energiamérlege a szoláris honyereségnek köszönhetoen akár télen is lehet pozitív. - forrás: Velux

G. P.: Milyen jövőképet látsz magad előtt? Mik a távlati elképzeléseitek?

T. M.: Átfogó képet nehezen tudnák felvázolni. Az utóbbi időben teljesen átalakult a piac - a korszerűsítések, felújítások kerültek előtérbe – és úgy gondolom, a cégcsoportunk ezt időben felismerte és alkalmazkodni tudott a megváltozott igényekhez és követelményekhez – ennek köszönhető, hogy bevételünket kis mértékben növelni is tudtuk, a nehéz körülmények ellenére. Tapasztalataink szerint a jelenleg folyó munkák jellemzően kisebb volumenűek és döntően energetikai célból készülnek. A jövőt illetően muszáj optimistának lenni és amíg a jelenlegi helyzet tart, a rendelkezésre álló időben új dolgokat kell kitalálni. Úgy érzem, a mostani lefelé ívelő görbének hamarosan vissza kell fordulnia felszálló ágba.

Garai Péter