Borsika gyógynövénykert Ózdon - Kiss Luca diplomamunkája
Ózdon több éve termesztenek gyógy-, fűszer- és aromanövényeket. A gyógynövénykertészet tervei között szerepel, hogy növekedjen, újabb területeket kapcsoljon be, valamint egy bemutatókertet alakítson ki. Kiss Luca diplomamunkájában erre a célkitűzésre reflektált egy több funkciós, közösségi hely létrehozásával.
Panelek és domboldalak
Ózdiként próbálom figyelemmel kísérni a város épített és építetlen környezetének alakulását, legyen szó düledező gyárépület felújításáról, vagy eperfal kialakításáról a városközpontban. Rossz hírével ellentétben a város rengeteg izgalmat rejt magában. Az épített és természeti környezet sajátos kontrasztja városi léptékben, de akár egy elhagyatott épületnél is megjelenik.
Az utóbbi években Ózd nagy hangsúlyt fektet a mezőgazdaság színesítésére, fejlesztésére. Bárhogyan is vélekedünk a közmunkaprogramról, Ózdon pozitív visszhangot kapott annak összekapcsolása a fejlesztésekkel. A mezőgazdasági tevékenységek közül legújabb a Töviskés dűlő 3 hektáros gyógynövény ültetvénye. A kertben 77 féle gyógynövényt termesztenek, melyeket a leszedést követően herbáriákba és más átvevő helyekre szállítanak. A hosszabb távú tervek között szerepel a termőterület növelése, gyógynövény teák előállítása és bemutatókert kialakítása is. Diplomatervem témájának ezt a bemutatókertet választottam. Egy olyan építészeti program létrehozását tűztem ki célul, ami minden városlakó számára használható és elérhető, ezáltal új, minőségi közösségi helyet teremt a kisvárosban.
Háromszög
A Töviskés dűlő Ózd külső területén, egy temető, egy régi anyagbánya és egy lőtér mellett helyezkedik el, így bemutatókert kialakítására alkalmatlan helyszín. A bővítéshez egy új, megfelelőbb területet kerestem. A választott telek egy kopár domboldal, mely könnyen elérhető, a város egyik központjához közel helyezkedik el, mégis természeti környezetben van. A központi helyszín azért is volt fontos, hogy a közmunkások által teremtett értékek a város többi lakója számára is szembetűnőek, használhatóak, elérhetőek és élvezhetőek legyenek, ezzel is közelebb hozva egymáshoz a különböző társadalmi rétegeket.
Vonalak és dobozok
A területre egy Borsika nevű gyógynövénykertet terveztem, melyet épületek együttese és gyógynövény ágyások alkotnak. Továbbá helyet kapott egy gyógynövény feldolgozó, egy teázó és egy gyógynövény szárító is. Koncepcióm szerint a területen több „réteg“ lapolódik egymásra. Első rétegként az ágyásokat alakítottam ki, melyek új mintázatot adnak a kopár domboldalnak, „befoltozzák“ a terület növénytakarójában meglévő hiányt. Ezt a textúrát gyógynövénytermesztéshez szükséges módon alakítottam ki. Az ágyások a lejtésre merőlegesen állnak, úgy hogy a növények elég vizet kapjanak, valamint hogy megfogják a hirtelen lezúduló csapadékot. Ezzel, a kopár domboldalból egy színes, illatos kert lesz, ahol a városlakók kedvükre barangolhatnak, pihenhetnek és nézelődhetnek.
Következő rétegként megjelennek az épületek, melyek a természetes mintázat kiegészítésére szolgálnak. Ózdiként mindig is ámultam rajta, hogy milyen érdekes kompozíciót teremt a hegyes-dombos tájban a völgyek közé befolyó ipari épületek és panelházak együttese. Hasonló hangulat megjelenítésére törekedtem a tömegformálás során. Az pici épületek geometrikus tárgyakként, dobozokként nőnek ki a földből, kontrasztot teremtve az organikusan hullámzó táj és az épített elemek között. A gyógynövény szárító a domboldalon kapott helyet, ahol a homlokzati lamellázásnak köszönhetően a bent száradó növények közt mindig jár a levegő. A feldolgozó a telek legalján, a munkafolyamatok elejénél és végénél helyezkedik el. A teázó ezen két “doboz" közt kapott helyet azon célból, hogy a vendégek minden folyamatot jól lássanak, azoknak részesei legyenek. Ennek az élménynek az erősítésére nagy üvegfelületeket alakítottam ki, amik jó időben kinyitva pavilont varázsolnak a házból.
A rétegesség az épületek anyagválasztásánál is megjelenik. Az dobozkák külső héja „kemény réteg", mely vasbeton falakból és acélkeretes nyílászárókból áll. A helyi acélgyártás hagyományaira a nyílászárók anyagválasztása mellett a beton fal is utal, mely vasoxid pigmenttel színezett. Az épület belső szerkezetei „puha réteget" alkotnak. Fa CLT lemez válaszfalakból, és fa nyílászárókból állnak. A szerkezetek kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy maga az anyag adja a végső, látható felületeket. A gyógynövény teákat kézzel szedik, válogatják, majd szárítják, végül egész levelek kerülnek a teáscsészébe. A területen pontosan látja az ember, hogy mi és hogyan kerül a poharába, koncepcióm szerint az épület szerkezetei is hasonlóan puritánul viselkednek. Utolsó rétegként jelennek meg a kertben a bútorok, padok és kerti csapok.
Ki a zöldbe!
A terv azt a víziót szolgálja, hogy az ózdiak természetközelben tudjanak pihenni, regenerálódni, és élvezhessék a gyógynövények és az őket körülvevő zöld pozitív hatásait. A panelek közül menjenek ki a természetbe, sétáljanak az ágyások között. Ha elfáradnak, megszomjaznak, teázás közben láthassák, hogyan készül innivalójuk, és kiknek köszönhetik azt. Ez alapot adhat a különböző társadalmi osztályok közötti kommunikáció megteremtésére, élénkítésére.
Kiss Luca