Debreceni Intermodális Közösségi Közlekedési Központ - Dévényi Tamás és csapata

Bemutatjuk Dévényi Tamás és az ÉME Mesteriskolás hallgatókból álló csapat közös tervét, amelyet a Bíráló Bizottság logikusan szerkesztett térrendszere, újszerű térszervezése és korszerű építészeti felfogása miatt ll. díjban részesített.

Részlet az “INTERMODÁLIS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA DEBRECENBEN" - Tervpályázati Bíráló Bizottság Zárójelentéséből.

Építészet

A terv egy várostörténeti emléket idéz: a hajdani Várad utca - ahol egykor Petőfi Sándor megszállt - határozta meg a telepítés egyik főtengelyét, a rozsdaövezetbe átnyúló gyalogosútvonalakat. Az itt fogant vers a pályázó ötlete nyomán a burkolatba kirakott vers szövege helyén őrzi meg az eseményt.
Ez a tengely és a rá merőleges osztatlan épülettömeg (ami a jelenlegi állomás épület nyomát idézi) szabja ki az épületegyüttes kompozíciós rendjét.
Ez az autonóm térbeli kereszteződés teljesíteni tudja a városszerkezeti - térképzési kívánalmakat és funkcionálisan is - nem szokványos, újszerű eredményre vezet.

A távolsági buszpályaudvart fedett-nyitott térben a tetőszinten helyezi el, aminek rámpás megközelítését összeszerkesztette a tervező a hossztömeg felső szintjén elhelyezett parkolók felvezető rámpájával. Az utasokat kiszolgáló funkciók az 1. szintre (+6,60) kerültek: egyfelől a felső gyalogos tengely mentén, másfelől a hossztömegben megoldva, közlekedőjét a gyalogos tengellyel függőfolyosó-szerűen összekötve. Ez tulajdonképp az épület földszintje, a vonatok is innen közelíthetők meg. Az elrendezés gyenge pontja, hogy az utasok a kiszolgáló funkciókat csak lineárisan tudják elérni. Ezt több és tágasabb földszinti kapcsolattal orvosolni lehetett volna.

A földszint egy összefüggő, átlátható tér. A távolsági buszt kivéve, ide érkezik az összes jármű párhuzamos rendben. Az intermodalitás nemcsak az utasforgalom ésszerű szervezésében érhető tetten, hanem abban a törekvésben is, - ami a műleírás szövegéből pontosan kiolvasható - nevezetesen, hogy az állomás előtti tér nem kell, hogy egy szabályos városi teret imitáljon (padokkal, szökőkúttal, szobrokkal), hanem egy új minőséget kell létrehozni. A pályázó a szokványos, utcabútorokkal, szökőkutakkal benépesített park helyett “kiserdőt" javasol az állomás előteréül, ami várostörténeti, ökológiai és hangulati szempontból is szívmelengető ötlet és térfalat képez az Erszébet utca mentén.

Magasra értékelendő, hogy a terv nem egy formai prekoncepció alapján, hanem a funkciók és az épületstruktúra ökonomikus és esztétikus összeszerkesztése segítségével nyerte el a végső formáját. Ez azt eredményezi, hogy az ábrázolt terek, tömegek a későbbiekben károsodás nélkül fogják elviselni további igények, ízlésváltozások módosításait anélkül, hogy az alapötlet változna. Általában: a líra (Petőfi vers, kiserdő), az ésszerűség (funkciók ökonomikus, jól működő rendje) és a mai kor eszköztárának (változó, képzőművészeti-technikai effektusokat alkalmazó homlokzat) arányos jelenléte jellemzi a tervet.

Várostervezés

A pályamű alapgondolata egy keskeny, zárt tömegbe összefogott, térfalat alkotó épület létrehozása. Ebben kap helyet az IKKK, valamint a P+R parkoló is. A koncepció érdekében bontja a jelenlegi állomás épületét is. A buszpályudvart a vasúti vágányok felett helyezi el - nyitott-fedett módon -, melynek megközelítése a vasúti felüljárónál tervezett körforgalomból lehetséges. A villamos vonalat a Petőfi tér nyugati oldalára húzza, amely aztán bekanyarodik az állomás elé. A Petőfi tér déli térrészén “kiserdőt" tervez, klimatikus megfontolások alapján. A Petőfi tér északi részéről markáns elemként, megemelt városi sétányt indít, amely az IKKK épületén keresztül továbbvezet a vasút fölött a déli városrész irányába. A Petőfi téri szabadtéri parkolót megtartja, és azon időszakos piacot javasol - egyszerű, ötletes megoldás.

Közlekedés

A pályamű a felvételi épület lebontásával, a villamos végállomás és a helyi autóbusz megállók vasúti peronok mellé húzásával, illetve a helyközi autóbusz pályaudvar peronok feletti kialakításával hozza létre az intermodális csomópontot. Kialakít egy vezérszintet, ezen közlekedik minden utas a vasút és az egyéb közlekedési eszközök között. A villamos végállomása a vágányokkal párhuzamosan, az új intermodális létesítmény előtt helyezkedik el, így az vertikálisan csatlakozik a vezérszinthez. Ez a megoldás kompakt, jók a kapcsolatok, az utasok átszállási útvonalai egyértelműek. A gyalogos forgalmat sehol nem keresztezi járműforgalom (a földszinti 1. vágány elérési útját is ki lehet jelölni keresztezés nélkül). A vezérszint egy gyalogos és kerékpáros híddal a vágányok felett átnyúlik a déli városrész felé, amely révén elősegíti a Piac utcai kerékpáros tengely kialakítását. Az úthálózati kapcsolatokban a turbó körforgalom elve jó, a kétsávos turbó körforgalomnál kétség merül(het) fel a kapacitásokkal kapcsolatban, de ez a továbbtervezésnél korrigálható.

A közlekedési programnak a terv megfelel. Az autóbusz tárolók messze vannak a megállóktól. A villamosüzem működtetése jó. A terv a vasúti közlekedési funkciónak megfelel, az utasáram lehetőségek jók, az utasforgalmi és utasellátó funkciók a vezérszinten, a vágányokkal párhuzamosan kaptak helyet, melyről a peronok és a villamos végállomás is akadálymentesen közelíthetők meg. A terv RMT “C" változat szerinti vágányképet használja, az oszlopok miatt kis módosítással. A terv tram-train lehetőséget nem tartalmaz. A terv intermodális szempontból kiváló, közlekedési szempontból jó.

Üzemeltetés

Jól átlátható, könnyen üzemeltethető terv, tervezett gépészete energetikai szempontból kedvező, esztétikus, jó terv.

Közművek

Egyszerűsítetten, de vizsgálja a közművesítettséget. Megállapításai, következtetései jók, a közműves munkarész elfogadható. A parkosítást, közterületrendezést csak a költségbecslés említi.

A Bíráló Bizottság a tervet logikusan szerkesztett térrendszere, és az újszerű térszervezése, korszerű építészeti felfogása miatt ll. díjban részesítette.