Digitális technológiai központ lesz az albán kommunista diktátor piramisából

Eredetileg azért épült, hogy az ország kommunista diktátora, Enver Hodzsa emlékét őrizze. Az évek óta üres tiranai Piramisban hamarosan innovációs és digitális oktatási központot alakítanak ki, a holland MVRDV tervei alapján. 

A Vodafona Albánia, a tiranai önkormányzat és az Albán-Amerikai Fejlesztési Alapítvány (AADT) 2020. január 9-én írták alá az az egyezményt, amely szerint közös erővel alakítják át az üresen álló épületet. A 12-24 éves korosztályt megcélzó, innovációval és digitális tudással, oktatással foglalkozó központ TUMO Kreatív Technológiai Központ néven működik majd, egy nemzetközi hálózat részeként. (A TUMÓ-t a libanoni születésű, az Egyesült Államokban élő örmény házaspár, Sam és Sylva Simonian alapította, és jelenleg négy örmény városban, Párizsban, valamint Bejrútban működnek.) A központ a vállalkozói kultúra fejlesztésével, a technológia, a kultúra és művészetek határterületeivel foglalkozik majd, a régió legnagyobb ilyen intézményeként. 

Ami a tiranai helyszínt egyedülállóvá teszi, az maga az épület. Az albánul Piramida néven ismert tömböt Enver Hodzsa, az országot 1944-1985 között uraló kommunista diktátor emlékmúzeumának emelték rögtön a halálát követően. (Sokszor ezért a mauzóleumaként is emlegetik, de ez félrevezető – Hodzsát csak egy hatalmas márványszobor testesítette meg az előcsarnokban.) A tervezők Pirro Vaso és Vladimir Bregu mellett a diktátor építész végzettségű lánya: Pranvera Hodzsa és férje, Klement Kolaneci voltak. 

A részben Amerikából exportált anyagokból készült, márvánnyal burkolt, látványos struktúra, amelynek csúcsát hatalmas vörös csillag ékítette, nem sokáig szolgálta eredeti célját az 1987-es, ünnepélyes megnyitást követően. 1990-ben bezárták, majd a következő évtizedek alatt konferenciaközpontként, előadó- és színházteremként, a koszovói háború alatt a NATO helyi irodaházaként, egy TV-adó székházaként, sőt, még diszkóként is működött. Később végleg bezárt; jelenleg egykori önmaga csontvázaként, végletesen lepusztulva árválkodik Tirana belvárosban.

2011-ben a város önkormányzata a bontásáról döntött, ez azonban komoly tiltakozást váltott ki. A Piramida a helyiek szemében kevéssé kötődik a kommunista diktatúrához: az azóta eltelt hosszú idő, és a számos különféle funkció miatt viszont sokak szemében a város jelképévé lett. 

A tiltakozók nyomására a város megváltoztatta a döntést, és a holland MVRDV építésziroda terveket készített a 11 800 négyzetméteres épület újrahasznosítására. A tervek maximálisan kinyitják az épület üvegfelületeit a környező városi terek felé, és lépcsősorokkal teszik bejárhatóvá a jellegzetes, lejtős tömeget. A tervek bemutatását követte a működtető kiválasztása. Az építkezés a tervek szerint még vagy másfél évet vesz igénybe, és a költségvetést sem tették nyilvánossá. A mostani egyezmény mégis nagy lépés a Piramis megmenekülése felé.