Döbrentei utca környezetének szabadtérépítészeti revitalizációja

Diplomadíjas 2005-ben

Készítette: Csepely-Knorr Luca
Konzulensek: Gergely Antal, Mohácsi Sándor

Budapest város-rehabilitációja napjainkra sok helyen elengedhetetlenné vált. A komplex-városrehabilitációnak szükséges része a szabadterek rendszerének újragondolása, és ezek revitalizálása is nélkülözhetetlen. A terv komplex szabadtérépítészeti revitalizációt kíván bemutatni egy kiemelt helyzeti adottságokkal rendelkező, műemléki és régészeti védettség alatt álló területen, a Döbrentei utca környezetében, mely építészeti szövetbe ágyazott kis szabadterek rendszeréből áll.

A tervezési terület Budapest I. kerületének a Döbrentei tér, Döbrentei utca, Apród utca, Ybl Miklós tér, Fátyol köz, Hegedűs köz és Fogas utca által határolt városszerkezeti egysége. A terület átalakítása és újragondolása a közvetlen környezetében induló jelentős beruházások (Várkert bazár rekonstrukció, Rácz fürdő melletti Hotel építése, Rudas fürdő felújítása, Citadella sikló építése) miatt is aktuális, de azért is indokolt, mert jelenleg a Budai Várnak nincs olyan fogadótere, mely a gyalogosok által jól használható érkező és indulópontként is működhet.

Komplex revitalizáció esetén szükséges részletes vizsgálatokat végezni a területre a tervezési koncepció kialakítása előtt. A megelőző kutatásokban szerepelt a terület kialakulásának, történetének, az épületállománynak (épületek építési ideje, építészettörténeti stílusuk, jelenlegi és kialakítható funkcióik), a közlekedési viszonyoknak (gyalogos, gépkocsi, tömegközlekedés), valamint a zöldterületeknek és kis városi szabadtereknek a vizsgálata (használati intenzitás, növényállomány részletes vizsgálata, funkciók) is.

A rehabilitáció legfontosabb célkitűzései közé tartozik az, hogy a revitalizált szabad terek újból lehetővé tegyék az épített örökség értékeinek érvényesülését. A hely sajátos történetéből adódik sokféle hangulatot keltő városképe. Ezért szükséges, hogy az ide látogató turisták, látogatók, és az itt lakók egyaránt; a téren és a sétálóutcában járva részesévé válhassanak, megismerhessék a Tabán történetét, múltját is.

A mai szabadtérhasználati igényeket szükséges volt összehangolni a történeti környezettel, a városrész elhelyezkedéséből adódó jellegzetességeivel, és funkcióival is. Ennek megoldásaként alakult ki a sétálóutca, mint szerkezeti egység, az új sétány a templom mellett, a leülésre alkalmas parkterületek, valamint a gyalogosok igényeit kiszolgáló teraszok, és gyalogosközlekedési útvonalak, melyek kialakítása a gépkocsiforgalom és a parkolás visszaszorításával vált lehetővé. A vendéglátó-ipari és turisztikai funkciók várható feléledése, fejlesztése szintén alátámasztja, hogy szükséges megfelelő színvonalú, igényes kialakítású városi terek, zöldfelületek kialakítása.

A tervi koncepció lényeges elemei az igényes anyagokból készült (nagykockakő, világos mészkő), történeti és építési korszakokat kifejező és bemutató burkolati rendszerek, valamint az egyes különálló területi egységeket összefogó közös elemek (világítás, berendezési tárgyak, mészkő támfalak, faburkolatú pihenők). Az utca szintváltásait követő támfalrendszer, valamint azok az utalások, melyek a terület történetét idézik fel (Attila út valamikori nyomvonalán kialakított sétány, Fátyol közbe elhelyezett régészeti védettségre utaló kőtömbök), jellegzetes, új elemei a tereknek, melyek méltóvá kívánják tenni a Fogadótér funkcióra.

A koncepció egy konkrét budapesti, revitalizációra szoruló területen kíván egy lehetséges megoldási módszert keresni a városi funkciók technokrata kiszolgálása és az élhető városi terek kialakítása közötti konfliktusr