/ 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS / 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS / 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS / 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS / 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS / 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS
Közélet, hírek

Dokumentumfilm készült a szegedi Törvényszéki Palotáról

1/2

Szeged, Széchenyi tér a Városháza tornyából nézve, balra a Törvényszéki Palota. A felvétel 1894-ben készült. Forrás: Fortepan/Kiss László

Szeged, Törvényszéki Palota. A felvétel 1894-ben készült. Forrás: Fortepan/Kiss László

Hirdetés
?>
Szeged, Széchenyi tér a Városháza tornyából nézve, balra a Törvényszéki Palota. A felvétel 1894-ben készült. Forrás: Fortepan/Kiss László
?>
Szeged, Törvényszéki Palota. A felvétel 1894-ben készült. Forrás: Fortepan/Kiss László
1/2

Szeged, Széchenyi tér a Városháza tornyából nézve, balra a Törvényszéki Palota. A felvétel 1894-ben készült. Forrás: Fortepan/Kiss László

Szeged, Törvényszéki Palota. A felvétel 1894-ben készült. Forrás: Fortepan/Kiss László

Dokumentumfilm készült a szegedi Törvényszéki Palotáról
Közélet, hírek

Dokumentumfilm készült a szegedi Törvényszéki Palotáról

2021.12.06. 15:08

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Szeged

Építészek, alkotók:
Meixner Károly, Wagner Gyula, Ney Béla

Címkék:
műemlék, Szeged

A pincétől a padlásig – időutazás az Igazságügyi Palotában címmel dokumentumfilm készült a Szegedi Törvényszék műemlék épületéről, mely az 1879-es árvíz utáni újjáépítés egy ikonikus alkotása. A film a Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat keretében jött létre.

A film forgatókönyvírója, rendezője Szabó Zoltán Attila, operatőre Erdős Péter és Takács Bence volt, szaktanácsadóként a Szegedi Tudományegyetem részéről Prof. Dr. Homoki-Nagy Mária egyetemi tanár, tanszékvezető és Dr. Pétervári Máté adjunktus segítette a munkát. A dokumentumfilmet Kálloy Molnár Péter narrálja.

A Szegedet romba döntő 1879-es nagy árvizet követő újjáépítés során számos közintézmény kialakításáról született döntés, így készült el a színház, a postapalota és szegedi Magyar Királyi Polgári Törvényszéki Palota, melyek ma is meghatározzák a város képét. A törvényszéki épületet Meixner Károly és Neÿ Béla tervezte, előbbi egyébként tevékenyen részt vett az újjáépítésben, a már említett postapalotán kívül a honvédtiszti laktanya tervezőjeként is. A telket a város ingyenesen biztosította, a kivitelezés viszonylag gyorsan, egy év alatt zajlott le.

Szeged, Széchenyi tér a Városháza tornyából nézve, balra a Törvényszéki Palota. A felvétel 1894-ben készült. Forrás: Fortepan/Kiss László
1/2
Szeged, Széchenyi tér a Városháza tornyából nézve, balra a Törvényszéki Palota. A felvétel 1894-ben készült. Forrás: Fortepan/Kiss László



A kétemeletes neoreneszánsz stílusú épületet 1883-ban adták át. A palota nagyobb átalakítása 1904 és 1906 között Wagner Gyula tervei alapján történt, ekkor készült el az esküdtszéki terem, amely ma díszteremként működik. Az Igazságügyi Palota nagyobb rekonstrukcióját az 1970-es évek első felében végezték el, ekkor alakították ki az udvaron az évtizedeken át a bíróság mellett a szomszédos színházat is kiszolgáló fűtőművet is.

Az épület földszintjén jelenleg a Szegedi Járásbíróság, első emeletén a Szegedi Törvényszék működik, a második emeleten pedig a törvényszék és a járási ügyészség munkatársai osztoznak. A harmadik emeleten az egykori zárkasor helyén az ügyészség munkatereit alakították ki.

A dokumentumfilm nézői megismerhetik az igazságügyi palota felújításának terveit is. Ezek alapján az ingatlan alapterülete az udvar befedésével a jelenlegi 10-ről 12.500 m2-re nő, és egy korszerű, a 21. század követelményeinek megfelelő épület szolgálja majd az igazságügyet.

A pályázatról, illetve a film elérhetőségéről itt tudhatnak meg többet. 

Forrás:
MTI
delmagyar.hu 

 

Szerk.: Paár Eszter Szilvia

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.