Egy torzóval kevesebb
Budapest befejezetlenül álló épületei közül egy most eltűnik. Évtizedes szünet után végre elérhető közelségben a lágymányosi Tüskecsarnok befejezése. Bemutatjuk a Lázár Antal DLA, és dr. Magyar Péter vezetésével készült terveket.
Előzmények
Az A&D Stúdió Kft. az EXPO előhasznosítású sportlétesítmények tervezési jogát nyílt, titkos, építészeti pályázaton nyerte. A 1996-os EXPO világkiállítás előkészítéseként kiírt pályázatok és az azt követő tervezői megbízások az érintett területrészen szabadtéri színpadról, két kiállítási csarnokról, térszín alatti parkoló kialakításáról szóltak.
Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala, Igazgatási és Hatósági Ügyosztálya 1994. június 30-án kiadta az építési engedély határozatot az EXPO előhasznosítású sportcsarnok, fedett uszoda és edzőcsarnok kivitelére. Az A&D Stúdió elkészítette a létesítmények, a sportcsarnok, az edzőterem, a transzformátor állomás és az uszoda versenyeztetési és kiviteli terveit. A kivitelezés elkezdődött, a sportcsarnok és az edzőtermek szerkezetei megvalósultak, az uszoda és a szabadtéri színpad alapozásának földmunkáira, és az alapok részleges megépítésére is sor került. Amilyen mértékben bizonytalanná vált az EXPO magyar helyszíneinek sorsa, olyan mértékben került egyre inkább előtérbe a sportcélú egyetemi hasznosítás. Végül az akkori kormányzat a világkiállítás rendezésének lemondása mellett döntött. Az elkészült épületeket lezárták, az uszoda és szabadtéri színpad építését leállították. Az eltelt 16 év során voltak ideiglenes kísérletek az épületek hasznosítására, de ezek során a tényleges használatbavétel érdekében semmilyen fejlesztés nem történt.
A tervezési program
A felújítás célkitűzése, hogy a sportcsarnok és az edzőtermek egymással együttműködő, de egymástól független sportesemények lebonyolítására is alkalmasak legyenek.
A megrendelői funkcionális program legfontosabb elemei
Sportcsarnokban az 1994-ben készült engedélyezési terv szerint 2026 fős lelátót és az 1600 főnek a küzdőtéren való leültése képességet módosítani kellett. 3084 fő lelátón történő leültetésére, további, a küzdőtéren felállított mobil üléseken maximálisan 916 fő elhelyezésére. A tervezett maximális látogatói létszám így 4000 fő.
A csarnokban - ideiglenes létesítésű jégfelülettel - lehetőséget kell biztosítani jégkorong események megrendezésére. A kézilabda, a teremfoci, a tollas-, és a kosárlabda, a röplabda, a torna, az ökölvívás, a vívás, a birkózás, az asztalitenisz, a tenisz, a súlyemelés sportágak eseményeit kívánják a itt majd megrendezni. Készülnie kell a sajtóközvetítés számára megfelelő felületnek, amely alkalmas operatőrök, tudósítók elhelyezésére. Az edzőtermek edzésre, bemelegítésre, selejtezők lebonyolítására kell, hogy alkalmasak legyenek, a nézők elhelyezése nem szükséges.
Ezekben olyan sportágak számára is infrastruktúrát kell kialakítani, mint a falmászás, az aerobik, a kondicionáló torna, a fallabda. Az edzőtermek szintjén az előcsarnokból függetlenül megközelíthető, egyetemi tornaórák, sportfoglalkozások számára létesüljenek öltözők (4 db 20 fős sportolói, 1 db 10 fős tanári öltöző). A létesítményt fenntartó irodák, valamint wellness és diagnosztika funkciók létesítése.
A meglévő alaprajzi rendszer alapvető struktúrája, a funkcionális egységek helye változatlan maradt, és a korábban kiépített környezeti kapcsolatok, így a bejáratok, a gazdasági bejáratok, a közművek, meglévő, megmaradó állapotban maradnak. Az épületek belső funkcionális rendszere - a közlekedők - is megmaradnak. Az északi oldalon a TV-közvetítések számára és VIP vendégek fogadására alkalmas új bejáratot alakítunk ki, amely a Bogdánfy út meglévő közúti csatlakozását veszi igénybe. A parkolási szükségletek kielégítésére a vízzáró teherhordó meszes agyagtalajra alapozott, résfalakkal körülvett parkoló alatt további szint kiépítését terveztük. Az eredeti tervek készítése során a résfalat és a megépített csatlakozó szerkezeteket olyan módon terveztük, hogy a megvalósult szint alá további kettő megépítésére legyen mód.
Lázár Antal DLA, dr. Magyar Péter