Nézőpontok/Vélemény

Egy város két arccal – séták Pakson

1/23

Az óváros fölötti Gárdonyi kilátóból remek kilátás nyílik a főutca, vagyis az egykori Budapest-Pécs országút műemlék házsorára, valamint a Dunára.

A város talán leglátványosabb műemléke az 1844-ben épült Erzsébet szálló, amely évtizedes szünet után 2010-re visszakapta az eredeti funkcióját.

A Fő utca egyik különlegessége a Jézus Szíve templom előtti bazársor, lapos tetején publikus templomkerttel. Tizenegy üzlethelysége az 1870-es évek óta tart nyitva az egykori 6-os főút mentén.

A helyi szőlőművelés évszázados hagyományának emléke a Sárgödör tér és környékének pincefaluja. A pincékben ma is szép számban őrzik Paks jellegzetes borát, a vörösborokhoz hasonló, de korábbi préseléssel készülő, világosabb, könnyed sillert.

Az itteni borokat sokáig szekszárdiként forgalmazták, csak 1998-ra jöhetett létre az önálló tolnai borvidék. A nagyobb pincészetek borai, mint a Fabro, a Mayer, vagy a Szedmák, országszerte kaphatók.

Az egykori város szélén, ma már a kertváros közepén álló téren 66, helyi védelem alatt álló présház található, azonban a környező utcákban még itt-ott meglévő épületekkel együtt a számuk a százat is eléri.

Az eladásra kínáló pincészetek mellett tucatnyi kisebb, családi birtok is folytatja a gazdálkodást, elhanyagolt, vagy funkcióját vesztet présházat alig találni.

A várostól négy kilométerre, 1967-ben kezdődött az atomerőmű építése. Az Ipari Épülettervező Vállalat szakemberei, Szittya Béla és Börcsök László vezetésével, többek közt hazánk legnagyobb térfogatú épületét hozták itt létre a reaktorcsarnokok formájában.

Az erőmű építésén dolgozók számára az Ürgemező szélén épülő lakások, a majdani új városközpont első ütemét jelentették. Egyedi megjelenésük később tulipános házakként tette őket ismertté.

A Műegyetemen kifejlesztett B1 jelű nagypaneles lakóháztípust a Pécsiterv Ifjúsági Irodájában, a Csete György vezette csapat gondolta újra, a homlokzati motívumokon kívül az erkélyeket, és a lakások alaprajzát is beleértve.

A Tulipános házak utólagos homlokzati hőszigetelése hazánkban elsők között kezdődött meg 1990-ben, nagyrészt megtartva, illetve újragondolva az eredeti mintázatokat.

Az új fő tér a közelmúltban, a Pécsépterv által kidolgozott arculattal újult meg. Központi épülete a mai Csengerey Dénes kulturális központ, ma is eredeti formájában működik.

Az új fő tér a közelmúltban, a Pécsépterv által kidolgozott arculattal újult meg. Központi épülete a mai Csengerey Dénes kulturális központ, ma is eredeti formájában működik.

Az 1978-ra elkészült épület Balázs Csaba tervei szerint épült. Tardosi vörös mészkő padlója, alumínium csillárjai, és eredeti berendezése ma is elegáns.

A központi téren 2002 óta látható az atommagot és hatszögletű fűtőelem kazetta palástot szimbolizáló szökőkút. Alkotója, Józsa Bálint nevéhez számos budapesti köztéri absztrakt alkotás kötődik.

Lakóház a Dózsa György út és Táncsics Mihály utcák találkozásánál.

Az 1975-re meghosszabbított vasút állomása a kor típustervei szerint épült, homlokzatán egyedi díszítésekkel. 2009 óta az állapota gyorsan romlik, ekkortól az atomerőmű teherforgalmán kívül, már csak alkalmi kirándulóvonatok fordulnak meg itt.

A régi és új városrészek közt félúton, az Atomerőmű Vállalat saját beruházásában épült meg az ország első szocialista magániskolája, az Energetikai Technikum. Az 1985-ös elhatározást két éven belül már az első tanévnyitó követte.

A jellegzetes, nyersbeton falak, és színes nyílászárók a kétezres évekre szinte eltűntek a homlokzatot burkoló kúszónövényzet alatt, így az épületegyüttes néhány éve szinte újként jelent meg újra az utcán.

1987-ben a lakótelepen még nem épülhetett meg, végül néhány utcával lejjebb sikerült alkalmas telket találni a város új templomának, amely a tervező Makovecz Imre számára országos ismertséget hozott.

A 34 méter magas templomtorony az ország egyik legmagasabb, favázas építménye. A templom teljes felújítása idén fejeződött be.

A Szent István tér keleti oldalát látványos, három szintes lakóház zárja le, földszintjén forgalmas üzlethelységekkel.

A városközpont egyik legújabb épülete az Erzsébet szálló bővítése, 2010-re készült el, Fejérdy Péter tervei szerint.

?>
Az óváros fölötti Gárdonyi kilátóból remek kilátás nyílik a főutca, vagyis az egykori Budapest-Pécs országút műemlék házsorára, valamint a Dunára.
?>
A város talán leglátványosabb műemléke az 1844-ben épült Erzsébet szálló, amely évtizedes szünet után 2010-re visszakapta az eredeti funkcióját.
?>
A Fő utca egyik különlegessége a Jézus Szíve templom előtti bazársor, lapos tetején publikus templomkerttel. Tizenegy üzlethelysége az 1870-es évek óta tart nyitva az egykori 6-os főút mentén.
?>
A helyi szőlőművelés évszázados hagyományának emléke a Sárgödör tér és környékének pincefaluja. A pincékben ma is szép számban őrzik Paks jellegzetes borát, a vörösborokhoz hasonló, de korábbi préseléssel készülő, világosabb, könnyed sillert.
?>
Az itteni borokat sokáig szekszárdiként forgalmazták, csak 1998-ra jöhetett létre az önálló tolnai borvidék. A nagyobb pincészetek borai, mint a Fabro, a Mayer, vagy a Szedmák, országszerte kaphatók.
?>
Az egykori város szélén, ma már a kertváros közepén álló téren 66, helyi védelem alatt álló présház található, azonban a környező utcákban még itt-ott meglévő épületekkel együtt a számuk a százat is eléri.
?>
Az eladásra kínáló pincészetek mellett tucatnyi kisebb, családi birtok is folytatja a gazdálkodást, elhanyagolt, vagy funkcióját vesztet présházat alig találni.
?>
A várostól négy kilométerre, 1967-ben kezdődött az atomerőmű építése. Az Ipari Épülettervező Vállalat szakemberei, Szittya Béla és Börcsök László vezetésével, többek közt hazánk legnagyobb térfogatú épületét hozták itt létre a reaktorcsarnokok formájában.
?>
Az erőmű építésén dolgozók számára az Ürgemező szélén épülő lakások, a majdani új városközpont első ütemét jelentették. Egyedi megjelenésük később tulipános házakként tette őket ismertté.
?>
A Műegyetemen kifejlesztett B1 jelű nagypaneles lakóháztípust a Pécsiterv Ifjúsági Irodájában, a Csete György vezette csapat gondolta újra, a homlokzati motívumokon kívül az erkélyeket, és a lakások alaprajzát is beleértve.
?>
A Tulipános házak utólagos homlokzati hőszigetelése hazánkban elsők között kezdődött meg 1990-ben, nagyrészt megtartva, illetve újragondolva az eredeti mintázatokat.
?>
Az új fő tér a közelmúltban, a Pécsépterv által kidolgozott arculattal újult meg. Központi épülete a mai Csengerey Dénes kulturális központ, ma is eredeti formájában működik.
?>
Az új fő tér a közelmúltban, a Pécsépterv által kidolgozott arculattal újult meg. Központi épülete a mai Csengerey Dénes kulturális központ, ma is eredeti formájában működik.
?>
Az 1978-ra elkészült épület Balázs Csaba tervei szerint épült. Tardosi vörös mészkő padlója, alumínium csillárjai, és eredeti berendezése ma is elegáns.
?>
A központi téren 2002 óta látható az atommagot és hatszögletű fűtőelem kazetta palástot szimbolizáló szökőkút. Alkotója, Józsa Bálint nevéhez számos budapesti köztéri absztrakt alkotás kötődik.
?>
Lakóház a Dózsa György út és Táncsics Mihály utcák találkozásánál.
?>
Az 1975-re meghosszabbított vasút állomása a kor típustervei szerint épült, homlokzatán egyedi díszítésekkel. 2009 óta az állapota gyorsan romlik, ekkortól az atomerőmű teherforgalmán kívül, már csak alkalmi kirándulóvonatok fordulnak meg itt.
?>
A régi és új városrészek közt félúton, az Atomerőmű Vállalat saját beruházásában épült meg az ország első szocialista magániskolája, az Energetikai Technikum. Az 1985-ös elhatározást két éven belül már az első tanévnyitó követte.
?>
A jellegzetes, nyersbeton falak, és színes nyílászárók a kétezres évekre szinte eltűntek a homlokzatot burkoló kúszónövényzet alatt, így az épületegyüttes néhány éve szinte újként jelent meg újra az utcán.
?>
1987-ben a lakótelepen még nem épülhetett meg, végül néhány utcával lejjebb sikerült alkalmas telket találni a város új templomának, amely a tervező Makovecz Imre számára országos ismertséget hozott.
?>
A 34 méter magas templomtorony az ország egyik legmagasabb, favázas építménye. A templom teljes felújítása idén fejeződött be.
?>
A Szent István tér keleti oldalát látványos, három szintes lakóház zárja le, földszintjén forgalmas üzlethelységekkel.
?>
A városközpont egyik legújabb épülete az Erzsébet szálló bővítése, 2010-re készült el, Fejérdy Péter tervei szerint.
1/23

Az óváros fölötti Gárdonyi kilátóból remek kilátás nyílik a főutca, vagyis az egykori Budapest-Pécs országút műemlék házsorára, valamint a Dunára.

A város talán leglátványosabb műemléke az 1844-ben épült Erzsébet szálló, amely évtizedes szünet után 2010-re visszakapta az eredeti funkcióját.

A Fő utca egyik különlegessége a Jézus Szíve templom előtti bazársor, lapos tetején publikus templomkerttel. Tizenegy üzlethelysége az 1870-es évek óta tart nyitva az egykori 6-os főút mentén.

A helyi szőlőművelés évszázados hagyományának emléke a Sárgödör tér és környékének pincefaluja. A pincékben ma is szép számban őrzik Paks jellegzetes borát, a vörösborokhoz hasonló, de korábbi préseléssel készülő, világosabb, könnyed sillert.

Az itteni borokat sokáig szekszárdiként forgalmazták, csak 1998-ra jöhetett létre az önálló tolnai borvidék. A nagyobb pincészetek borai, mint a Fabro, a Mayer, vagy a Szedmák, országszerte kaphatók.

Az egykori város szélén, ma már a kertváros közepén álló téren 66, helyi védelem alatt álló présház található, azonban a környező utcákban még itt-ott meglévő épületekkel együtt a számuk a százat is eléri.

Az eladásra kínáló pincészetek mellett tucatnyi kisebb, családi birtok is folytatja a gazdálkodást, elhanyagolt, vagy funkcióját vesztet présházat alig találni.

A várostól négy kilométerre, 1967-ben kezdődött az atomerőmű építése. Az Ipari Épülettervező Vállalat szakemberei, Szittya Béla és Börcsök László vezetésével, többek közt hazánk legnagyobb térfogatú épületét hozták itt létre a reaktorcsarnokok formájában.

Az erőmű építésén dolgozók számára az Ürgemező szélén épülő lakások, a majdani új városközpont első ütemét jelentették. Egyedi megjelenésük később tulipános házakként tette őket ismertté.

A Műegyetemen kifejlesztett B1 jelű nagypaneles lakóháztípust a Pécsiterv Ifjúsági Irodájában, a Csete György vezette csapat gondolta újra, a homlokzati motívumokon kívül az erkélyeket, és a lakások alaprajzát is beleértve.

A Tulipános házak utólagos homlokzati hőszigetelése hazánkban elsők között kezdődött meg 1990-ben, nagyrészt megtartva, illetve újragondolva az eredeti mintázatokat.

Az új fő tér a közelmúltban, a Pécsépterv által kidolgozott arculattal újult meg. Központi épülete a mai Csengerey Dénes kulturális központ, ma is eredeti formájában működik.

Az új fő tér a közelmúltban, a Pécsépterv által kidolgozott arculattal újult meg. Központi épülete a mai Csengerey Dénes kulturális központ, ma is eredeti formájában működik.

Az 1978-ra elkészült épület Balázs Csaba tervei szerint épült. Tardosi vörös mészkő padlója, alumínium csillárjai, és eredeti berendezése ma is elegáns.

A központi téren 2002 óta látható az atommagot és hatszögletű fűtőelem kazetta palástot szimbolizáló szökőkút. Alkotója, Józsa Bálint nevéhez számos budapesti köztéri absztrakt alkotás kötődik.

Lakóház a Dózsa György út és Táncsics Mihály utcák találkozásánál.

Az 1975-re meghosszabbított vasút állomása a kor típustervei szerint épült, homlokzatán egyedi díszítésekkel. 2009 óta az állapota gyorsan romlik, ekkortól az atomerőmű teherforgalmán kívül, már csak alkalmi kirándulóvonatok fordulnak meg itt.

A régi és új városrészek közt félúton, az Atomerőmű Vállalat saját beruházásában épült meg az ország első szocialista magániskolája, az Energetikai Technikum. Az 1985-ös elhatározást két éven belül már az első tanévnyitó követte.

A jellegzetes, nyersbeton falak, és színes nyílászárók a kétezres évekre szinte eltűntek a homlokzatot burkoló kúszónövényzet alatt, így az épületegyüttes néhány éve szinte újként jelent meg újra az utcán.

1987-ben a lakótelepen még nem épülhetett meg, végül néhány utcával lejjebb sikerült alkalmas telket találni a város új templomának, amely a tervező Makovecz Imre számára országos ismertséget hozott.

A 34 méter magas templomtorony az ország egyik legmagasabb, favázas építménye. A templom teljes felújítása idén fejeződött be.

A Szent István tér keleti oldalát látványos, három szintes lakóház zárja le, földszintjén forgalmas üzlethelységekkel.

A városközpont egyik legújabb épülete az Erzsébet szálló bővítése, 2010-re készült el, Fejérdy Péter tervei szerint.

Nézőpontok/Vélemény

Egy város két arccal – séták Pakson

2021.10.02. 19:24
1/23

Az óváros fölötti Gárdonyi kilátóból remek kilátás nyílik a főutca, vagyis az egykori Budapest-Pécs országút műemlék házsorára, valamint a Dunára.

A város talán leglátványosabb műemléke az 1844-ben épült Erzsébet szálló, amely évtizedes szünet után 2010-re visszakapta az eredeti funkcióját.

A Fő utca egyik különlegessége a Jézus Szíve templom előtti bazársor, lapos tetején publikus templomkerttel. Tizenegy üzlethelysége az 1870-es évek óta tart nyitva az egykori 6-os főút mentén.

A helyi szőlőművelés évszázados hagyományának emléke a Sárgödör tér és környékének pincefaluja. A pincékben ma is szép számban őrzik Paks jellegzetes borát, a vörösborokhoz hasonló, de korábbi préseléssel készülő, világosabb, könnyed sillert.

Az itteni borokat sokáig szekszárdiként forgalmazták, csak 1998-ra jöhetett létre az önálló tolnai borvidék. A nagyobb pincészetek borai, mint a Fabro, a Mayer, vagy a Szedmák, országszerte kaphatók.

Az egykori város szélén, ma már a kertváros közepén álló téren 66, helyi védelem alatt álló présház található, azonban a környező utcákban még itt-ott meglévő épületekkel együtt a számuk a százat is eléri.

Az eladásra kínáló pincészetek mellett tucatnyi kisebb, családi birtok is folytatja a gazdálkodást, elhanyagolt, vagy funkcióját vesztet présházat alig találni.

A várostól négy kilométerre, 1967-ben kezdődött az atomerőmű építése. Az Ipari Épülettervező Vállalat szakemberei, Szittya Béla és Börcsök László vezetésével, többek közt hazánk legnagyobb térfogatú épületét hozták itt létre a reaktorcsarnokok formájában.

Az erőmű építésén dolgozók számára az Ürgemező szélén épülő lakások, a majdani új városközpont első ütemét jelentették. Egyedi megjelenésük később tulipános házakként tette őket ismertté.

A Műegyetemen kifejlesztett B1 jelű nagypaneles lakóháztípust a Pécsiterv Ifjúsági Irodájában, a Csete György vezette csapat gondolta újra, a homlokzati motívumokon kívül az erkélyeket, és a lakások alaprajzát is beleértve.

A Tulipános házak utólagos homlokzati hőszigetelése hazánkban elsők között kezdődött meg 1990-ben, nagyrészt megtartva, illetve újragondolva az eredeti mintázatokat.

Az új fő tér a közelmúltban, a Pécsépterv által kidolgozott arculattal újult meg. Központi épülete a mai Csengerey Dénes kulturális központ, ma is eredeti formájában működik.

Az új fő tér a közelmúltban, a Pécsépterv által kidolgozott arculattal újult meg. Központi épülete a mai Csengerey Dénes kulturális központ, ma is eredeti formájában működik.

Az 1978-ra elkészült épület Balázs Csaba tervei szerint épült. Tardosi vörös mészkő padlója, alumínium csillárjai, és eredeti berendezése ma is elegáns.

A központi téren 2002 óta látható az atommagot és hatszögletű fűtőelem kazetta palástot szimbolizáló szökőkút. Alkotója, Józsa Bálint nevéhez számos budapesti köztéri absztrakt alkotás kötődik.

Lakóház a Dózsa György út és Táncsics Mihály utcák találkozásánál.

Az 1975-re meghosszabbított vasút állomása a kor típustervei szerint épült, homlokzatán egyedi díszítésekkel. 2009 óta az állapota gyorsan romlik, ekkortól az atomerőmű teherforgalmán kívül, már csak alkalmi kirándulóvonatok fordulnak meg itt.

A régi és új városrészek közt félúton, az Atomerőmű Vállalat saját beruházásában épült meg az ország első szocialista magániskolája, az Energetikai Technikum. Az 1985-ös elhatározást két éven belül már az első tanévnyitó követte.

A jellegzetes, nyersbeton falak, és színes nyílászárók a kétezres évekre szinte eltűntek a homlokzatot burkoló kúszónövényzet alatt, így az épületegyüttes néhány éve szinte újként jelent meg újra az utcán.

1987-ben a lakótelepen még nem épülhetett meg, végül néhány utcával lejjebb sikerült alkalmas telket találni a város új templomának, amely a tervező Makovecz Imre számára országos ismertséget hozott.

A 34 méter magas templomtorony az ország egyik legmagasabb, favázas építménye. A templom teljes felújítása idén fejeződött be.

A Szent István tér keleti oldalát látványos, három szintes lakóház zárja le, földszintjén forgalmas üzlethelységekkel.

A városközpont egyik legújabb épülete az Erzsébet szálló bővítése, 2010-re készült el, Fejérdy Péter tervei szerint.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Földrajzi hely:
Paks

Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.