Együtt könnyebb! - példa a Szondi utcából
Ha több társasház összefog, nagyobb esélyük lehet a közös újjászületésre, amely még ezekben a nehéz időkben sem lehetetlen. Ez történt a VI. kerületi Szondi utcában is, ahol az eredeti hármas csoportból végül két szomszédos ház bővült ki és újult meg Incze Márta és Kurai Gyula építészek tervei alapján - a megmaradt értékeket megőrizve és újakat létrehozva.
Szondi utca 42/B
Az épületbővítéssel helyreállt az építés korabeli beépítés. A földszinten és az első-második emeleten a háborús károkból eredő hiányokat építettük vissza. A hátsó szárny 26 m2-es földszinti lakását kétszobás, összkomfortos lakássá bővítettük. Az eredeti állapot visszaépítése során a hátsó szárny első és második emeletén egy-egy kétszobás lakást alakítottunk ki, az oldalszárny második emeleti épülethiányába pedig egy egyszobás lakást terveztünk. A második emeleti függőfolyosót ki kellett egészítenünk, de a meglévő lakások kialakításán és megközelítésén nem változtattunk.
Az emeletráépítés az épület kiegészített kontúrjában, illetve tömegének folytatásában valósult meg, 14 új lakást eredményezve. A mellékhelyiségek megvilágítására és szellőzésére nagy légudvart hagytunk. A kétoldali magas tűzfalakat az új szintekkel letakartuk; az utcai homlokzatot a zárópárkányig helyreállítva változatlanul hagytuk; az udvart parkosítottuk; a lakóház meglévő közlekedési rendszerét megőriztük. Az új szinteken 4-4 új lakást alakítottunk ki. Ezek mindegyike kétszobás, rendelkezik erkéllyel vagy terasszal. A hátsó szárny felső szintjére került az új lakások központi fűtését kiszolgáló kazánhelyiség, valamint egy pergolával fedett közös tetőterasz. Az enyhe lejtésű magastető fémlemez fedésű.
Az új lakószintekre a meghosszabbított kétkarú lépcső és a lépcsőházból nyíló új lift vezet fel. Az utcai szárnyat egy-egy függőfolyosó, az udvari szárnyakat ezek folytatásaként egy-egy belső, de elöl-hátul nyitott folyosó tárja fel. Az acél-üveg lifttornyot az udvaron hulladék-, és szerszámtároló építmény öleli körül. Az új, vasbeton lemez függőfolyosók és lépcsőkarok korlátja idomacélból készült, a meglévő osztásrendet folytatva, de kovácsoltvas díszítmények nélkül. A korábban burkolt udvart parkosítottuk. A meglévő fa körül füvet, az ágyásokba egynyári, évelő és örökzöld növényzetet terveztünk, a járatokat térkővel burkoltuk. Középen burkolt pihenőhelyet alakítottunk ki, padokkal, az egyik szomszédos földszintes tűzfal mellé pedig futónövényt terveztünk.
A három erősen benapozott homlokzaton különös gondot fordítottunk a napfény elleni védelemre. A közbenső szintek árnyékolását erkélylemezek és visszahúzott homlokzati falak, valamint az erkélykorlátokkal egybeszerkesztett vízszintes és függőleges, fém és fa lamellák biztosítják. A legfelső szint árnyékolásában a vízszintes fém árnyékolókon kívül a vasbeton párkányok is részt vesznek.
Új lakások
Egy egyszobás és 13 kétszobás, összkomfortos lakást terveztünk. Az egyszobás kivételével mindegyik lakáshoz tartozik erkély, loggia vagy terasz, amelyek mindkét szobából elérhetőek. A nappaliban vagy a lakóelőtérben kialakított konyhák többsége igény esetén leválasztható. A külső festett fa nyílászárók üvegezése fokozott hőszigeteléssel készült. A belső típusajtók tokja utólagosan beépített. A padlóburkolat a szobákban laminált parketta, másutt kőporcelán. A válaszfalak 10 cm-es YTONG, a lakások közötti elválasztó falak 25 cm-es mészhomok téglából épültek. A lakásközi födémeket kopogóhang-gátló úsztató réteggel terveztünk. Az 5. emeleten elhelyezett hőközpont látja el az új lakásokat fűtéssel és melegvízzel, lakásonkénti méréssel. A konyhák elektromos tűzhellyel felszereltek, előkészített páraelszívó bekötéssel.
Épületszerkezetek
A tervezés előkészítése során feltárásokon és fúrásokon alapuló geotechnikai szakvéleményt készíttettünk az épület alatti talaj és az alapok terhelhetőségének megállapítására. A tervezett többletterhek ismeretében a geotechnikai szakvélemény az alapok alábetonozással történő megerősítését és a talaj szilárdítását írta elő. Az ugyancsak előzetes statikai vizsgálatok az épület főfalait a többletterhek viselésére lényegében megerősítés nélkül alkalmasnak találták.
Az építés korabeli állapot helyreállítását az eredetihez hasonló építőanyagokból, az új főfalakat pedig 38 cm-es YTONG téglából terveztük meg. A nagyobb terhelést viselő középfőfal anyaga soklyukú égetett tégla, ezen kívül vasbeton falpilléreket is alkalmaztunk. A meglévő zárófödém fölé acélgerendás és kibetonozott trapézlemezes vendégfödémet terveztünk, acélszerkezetű magastetővel. Az új födémek monolit vasbeton lemezek, beleértve az erkély-, és függőfolyosó-lemezeket, valamint a párkányokat is. A meglévő tömbkő lépcsőt vasbeton szerkezettel vezettük tovább.
Homlokzatok
A - lényegében az építés korabeli állapotát őrző - utcai homlokzatnak a koronázópárkányig tartó teljes felújítását irányoztuk elő. A homlokzati bádogos szerkezeteket kicserélték, és új, sima felületű vakolatot készítettek. A kőlábazat és előlépcső hibáit javították, hiányait pótolták, tisztítás és stokkolás után hidrofóbizálták. A nyílászárókat (a kaput is beleértve) javítás után újrafestették, a földszinti üzlet portálját fából újragyártották. A fémelemeket (zászlótartók, rácsok) rozsdátlanították, festették. A pinceszellőzőket perforált lemezből újragyártották. A meglévő homlokzat tervezett színét egységesen (az eltávolított kőpor réteg alatt helyenként még látható) eredeti festéshez közelítő bézs árnyalatban határoztuk meg. A nyílászárók (a kaput is beleértve) olívzöld mázolást kaptak.
A ráépítés homlokzatának építészeti megformálásánál a meglévő eklektikus épület szerkesztési elvéhez való illeszkedést modern eszközök és mai anyagok alkalmazásával valósítottuk meg. Az eklektikus homlokzatszerkesztés alapját képező tengelyes kialakítást itt az árnyékolók tartóoszlopai képviselik, a vertikális irányultság vízszintes kiegyensúlyozása (historizmusban: párkányok) a végigfutó erkélylemezekkel, valamint a horizontális mellvédekkel és árnyékoló lamellákkal történt. A homlokzat lentről fölfelé történő egyre könnyedebb kialakításának elvét a visszahúzott homlokzati falak és az áttört, lamellás homlokzati sík egyértelműen megvalósítja. A legfelső emelet biztonsági üveg erkélykorlátja és az itt lévő terasz áttört fém árnyékolóval való lefedése a homlokzati kialakítást tovább könnyíti. Az épület magastetővel való lezárása a környezetben lévő épületállományhoz való vizuális illeszkedés eszköze.
Az udvari homlokzatok kialakításánál hasonló elvet alkalmaztunk, egyértelműen jelölni kívántuk az eredeti épület és a ráépítés idejének, építészeti stílusának különbözőségét. Ezeket nem csak a z alkalmazott anyagokkal, hanem a tervezett színekkel is hangsúlyoztuk. A meglévő, illetve építés korabeli állapotára kiegészített tömegű épületrész simára vakolt udvari oldalaira - a harmadik emeleti függőfolyosó és erkélyek alsó síkjáig - az utcai homlokzat színe került; a nyílászárók is azzal egyező olívzöld mázolást kaptak. Az újonnan épült szintek simára vakolt falsíkjai zöldesszürke színt kaptak, míg az új faszerkezetű nyílászárók gyári mázolása homoksárga lett. A homlokzati fémszerkezetek (árnyékolók, erkély- és teraszkorlátok) tüzihorganyzott, porszórt alumíniumszürke kivitelben készültek. Az ETERNIT lemezből épült tömör mellvédeket kívül-belül zöld színre festették.
Szondi utca 42/C
A háromemeletes, magastetős, zártsorú beépítésű, zárt udvaros sarokház az 1890-es évek második felében épült késő eklektikus stílusban. A hosszfőfalas szerkezeti rendszerű lakóház utcai szárnyai kéttraktusos, udvari szárnyai egytraktusos kialakításúak. Az épület főfalai sávalapokon nyugszanak, közbenső födémei és függőfolyosói poroszsüveg boltozatosak, zárófödéme csaposfa szerkezetű. Az épület közlekedési rendszerét a kapualjból nyíló főlépcsőház és a hozzá szintenként kapcsolódó, körbefutó függőfolyosók, valamint a hátsó udvari szárnyban elhelyezkedő, a pincétől a padlásig vezető melléklépcsőház alkotja. A háromkarú főlépcső orsóterében lift van. Az eredetileg jó minőségben, az építés korában korszerű szerkezetekkel épült, eredetileg 27 lakást és 5 egyéb helyiségcsoportot tartalmazó épület mostanra igen megérett a felújításra; elsősorban utcai és udvari homlokzatai, valamint mívesen díszített kapualja került nagyon rossz állapotba.
A bővítés tervezése a szomszédos épületeket is tartalmazó tanulmánytervben kidolgozott koncepció alapján történt, a három épületre közel azonos párkány-, és gerincmagasságok kialakításával. A tetőtér-beépítés nem módosította a párkánymagasságot. A 11 db új lakás a tetőtéri szint teljes területén, az eddig felvezetett főlépcsőn és ennek az orsóterébe telepített új lifttel megközelíthetően létesült. A lakások többsége a nyitott lépcsőházhoz közvetlenül kapcsolódó új függőfolyosókról nyílik. Az új tető az elbontott régivel közel azonos gerincmagasságú, az utca felé meredekebb, az udvar felé enyhébb hajlással. A 11 lakásból 3 kétszintes, de a második lakószintek sem emelkednek a gerinc fölé. A bővítés tervezésekor azt az alapelvet követtük, hogy a meglévő épület külső, városképi megjelenésén ne, vagy csak minimális mértékben változtassunk. Ezért mindkét utcai homlokzatot változatlanul - illetve helyreállítva és felújítva -, a koronázópárkány felső síkjáig látványában megőriztük.
A főpárkány, illetve a térdfal mögött, a rizalitok közötti sávban, mindkét oldalon az idenéző lakásokhoz tartozó teraszsort alakítottunk ki, visszahúzott homlokzati síkkal. A két szélső és sarki rizalit fölött a tetőt a főpárkány széléig lehoztuk. Ezekbe a tetőszakaszokba függőleges parapetű ablakokkal összeépített, tetősíkba helyezett ablakokat illesztettünk a rizalitok tengelyében. A teraszok fölött a DK-i tájolású, erősen benapozott Szondi utcai homlokzat mentén vízszintes fémrács árnyékolók futnak. Az udvar felől az egyik új függőfolyosó-szakaszt napvédelmi okból a meglévő függőfolyosó fölé helyeztük, a további három szakaszt viszont a homlokzati sík mögé húztuk, hogy ne sötétítsék az udvart. A tető héjazata általában cserép, csak a kis lejtésű szakaszok kaptak fémlemez fedést és falburkolatot. A bővítés függőleges külső falfelületei simára vakoltak, az új homlokzati nyílászárók festett fa szerkezetek, fokozott hőszigetelésű üvegezéssel. Az új idomacél korlátok a meglévő korlátok osztását követik.
Új lakások
Az új tetőtér 11 kétszobás, összkomfortos lakást fogad be. Három lakáshoz a nappalijukból induló belső lépcsőn megközelíthető galériaszint is tartozik. Egy kivételével minden lakáshoz terasz is tartozik. A lakások kialakítása a Szondi u. 42/B-ben építettekéhez hasonló, azzal a természetes különbséggel, hogy itt tetősíkban fekvő ablakok is vannak.
Épületszerkezetek
A meglévő, faanyagú zárófödém fölé acélgerendás és kibetonozott trapézlemezes vendégfödém épült, új, acélszerkezetű tetővel. Az új zárófödém, a lépcső tovább vezetett szakasza és az új függőfolyosó-, és erkélylemezek anyaga vasbeton. A főlépcső orsóterébe új acél-üveg lifttorony épült. A korábban burkolt udvart parkosítottuk: a meglévő keramit körüljárón belül zöldfelület létesült fával, cserjékkel, talajtakarókkal és gyeppel, benne bontott keramit anyagú járatokkal.
Felújítás
A bővítés fő hozadéka az épület korábban igen rossz állapotú közösségi tereinek és homlokzatainak felújítása, helyreállítása volt. Ide tartozik a kapualjban, az előcsarnokban és a főlépcsőházban a padlóburkolatok és a kőszerkezetek pótlása, javítása, a fali és mennyezeti tagozatok javítása, a hiányzó tagozatoknak és díszítményeknek a meglévő elemekről vett minta alapján történt pótlása, a vakolt felületek és gipsz díszítmények festése, a kovácsoltvas lépcsőkorlát hiányzó elemeinek pótlása, a vasszerkezetek rozsdátlanítás utáni mázolása, a lépcsőkarok épített kísérő lábazatának és az olajlábnak az újrakészítése, a lépcsőházi nyílászárók javítása és mázolása, a megfelelő világítási hálózat kiépítése és a kapualjban új postaládák felszerelése, valamint az épület udvari homlokzatainak és függőfolyosóinak a felújítása.
Színek
Az eredeti homlokzatok tervezett színe mind az utcai, mind az udvari homlokzatokon egységesen világos homokszín, amely az erősen tagolt és dúsan díszített felületek plasztikusságának kiemelése mellett annak eleganciáját hivatott erősíteni. Az utcai homlokzatokon a nyílászárókat az építés korabeli állapotnak megfelelően sötétbarnára mázoltattuk. Az udvari nyílászárók - ugyancsak az eredeti állapotnak megfelelően - patinazöld mázolást kaptak. A függőfolyosó-korlátok és egyéb homlokzati fémszerkezetek színe antracitszürke lett. A tetőtér-beépítés függőleges külső falfelületeinek színe megegyezik a meglévő homlokzatéval. Az új faszerkezetű nyílászárók gyári mázolása homoksárga , az új homlokzati fémszerkezetek részben tüzihorganyzott kivitelben, részben antracitszürkére mázolva készültek.
Incze Márta és Kurai Gyula
Stúdió R Tervező Kft.
Kapcsolódó írás:
12:48
Tiszelt Incze Márta és Kurai Gyula! Látható, hogy a terv bemutatásának reakciói nem illeszthetők be egy jószándékú portfolióba. (Most a König-Tardos párost vegyük ki a sorból, hiszen gyakorló építészként valószínű tudják, miről és mit és miért írnak.) Hogy a publikáció ne legyen kontraproduktív, egy másik cikkel kapcsolatos elméleti fejtegetést folytatva, kitérve a szerző-szerzői jog- közlési engedély-és annak visszavonására hívnám fel a figyelmet. (Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.890/2009/3. számú határozata a fórumozók felelősségéről...)
15:47
@Szundi: (mit jelent itt a jószándékú portfólió? Illetve mit is jelent, üzen maga ez az hozzászólás? És mi van a kritikus hangon megszólaló, ÁMDE mégis gyakorló építészekkel (pl. jómagam)? Ők netán nem tudják „miről és mit és miért írnak”?... És jól értem, hogy a publikáció visszavonását javasolja a tervezőknek, merthogy az „kontraproduktív”?...)
11:55
Megnéztem az alaprajzokat, aztán kimentem a mosdóba arcot mosni, mert koszosak lettek a szemeim.......
08:15
Egy másik fórumban már nyáron felmerült ez a téma - pont ugyanennek a Szondi utcai borzalomnak a kapcsán. Nem jutottunk sokkal előrébb azóta sem - sőt. http://www.skyscrapercity.com/showpost.php?p=79708098&postcount=5984
03:39
A ráépítésekről csak rossz emlékképeim vannak. A meghágott épület stílusát semmibe vevő hevenyészéseket tudnék említeni, akár az I. kerületi Roham utcából, vagy a XI. kerületi Villányi útról, de Zuglóból is: a rátét belmagassága, alaprajza (!) és ornamentikája egyaránt idegen a megnyomorított alap-épületétől. A ráépítés nem más, mint erőszaktétel, az építés gesztusának haszonelvű eltorzítása. Ezt a Szondi u. 42/b esetében is igaznak gondolom, még ha a tervezők az eredeti tömegarányok helyreállításának szándékával cselekedtek is.
05:53
@Pákozdi Imre: Nem lenne ezzel semmi baj, ha nem azzal kezdődött volna a hozzászólás, hogy "szerintem". (e nélkül pedig a tervezők nem érdemlik meg a "meghágott.. hevenyészések" minősítések használatát a bevallottan előítéletes kivetítésére)
06:20
@Szundi: Azzal kezdtem. "emlékképeIM"et írtam, a konklúzióban pedig a "gondolom" egyes szám első személyű igét használtam. A "meghágott" (épület) és a "hevenyészés" kifejezések pedig szinte minden, általam látott ráépítésre vonatkoznak - így igaznak gondolom azokat a Szondi utcaira is.
20:19
@Pákozdi Imre: Aranyosak vagytok ti mind, vitázók... tetszik a pengeváltás;-) de a lényeg, hogy egyszer végre az ilyen vélemények sarokba szorítanák azt, aki elkövet ilyen "közdícséretet" érdemlő oevre-t és legközelebb előbb olvas, utánaolvas és utána megfelelő alázatot gyakorol a környezettel szemben és úgy épít, hogy az simúljon környezetébe - aki észreveszi, az maga is gyanakodjon, hogy ez való, vagy csak annak mása... Példa erre a budai vár, de a korábbi: Ybl terveit a legnagyobb tisztelettel vitte tovább, alakította tovább Hauszmann. Az akkori palota harmonikus mivolta megkérdőjelezhetetlen volt. A tisztelet is... kellene tanulni hibáinkból ( vagy tévedéseinkből)...
01:16
Ez meg aztán végképp durva: https://lh4.googleusercontent.com/-LVeDrvK00dY/TmqSnEbFjpI/AAAAAAAAA-Q/HOzO8q0-3DE/s512/csunyah%2525C3%2525A1z%252520-%252520szondi%252520u..jpg Építészeti, esztétikai értéke nulla. Az se százas, aki lakást vesz majd benne. Hacsak nem ingyér kapja majd. Persze a beruházónak biztos tetszik. Várhatóan irat is majd hamarosan egy dicsérő cikket, hogy mennyivel jobb lett így az utcakép, mintha maradt volna a foghíj a sarkon...
05:42
@városjáró: Hiszen nem illeszkedik a környezetébe, ha eltekintünk az anyaghasználatától, a nyílászáró arányairól, az osztópárkányokról, a tömegképzésről... Nem kaptunk semmit a rómaiaktól. Sose rosszabbat...
20:07
Drágáim, nem tűnt fel, hogy Tardos Tibor több, mint 8000 karakterben írt erről az építkezésről? Segítek: Az alagút vége? Vagy csak lámpafény az éjszakában? - ez a címe. Tessék elolvasni, vitatkozni vele, nem csak belebőgni a nagy magyar éjszakába...
17:37
Ezzel az a baj, hogy RONDA. Nem az, hogy ráépítés.
22:25
@polly: Pontosan erről van szó. Csúf és védhetetlen.
16:33
@városjáró: Nem csak neked, de minden fanyalgónak címkézve: Azt ne mondja nekem senki, hogy a pesti eklektika legalsóbb vonalát képviselő kétszintes tucatházat (42/b) bármi okból is félteni kéne egy ilyen fajta ráépítéstől. Ez a ház annyi értéket sem képvisel, hogyha lebontották volna, akkor sem lenne kár érte. A felújított sarokház (42/c) más tészta, az egész jó minőség, de mint látható ott a ráépítés is más. Szóval nem egészen értem mi az esztétikai probléma. Ráadásul a sarokház hatalmas tűzfala is eltűnt az utcaképből. Én sem gondolom, hogy piedesztálra kéne emelni ezt a felújítást, tényleg gondok vannak az alaprajzokkal is - bár szerintem ilyesmit csak akkor érdemes kritizálni, ha az ember a körülmények ismeretének birtokában van -, de összességében ezt a felhördülő kórust teljesen indokolatlannak vélem.
20:05
@kristof.kelecsenyi: Engem az esztétikai problémák egyáltalán nem érdekelnek, mert meggyőződésem, hogy előbb kell egy lakóháznak jól működnie, és aztán lehet csak beszélni arról, hogy szép is legyen. A probléma itt is, mint annyi más épületnél a funkcionalitás - annak közvetlen, az épülettel kapcsolatos és a tágabb, a várossal kapcsolatos részleteiben. A felhördülés pedig teljesen rendben van, mert túl sokáig volt nagy sunyi csend... nem baj, ha olyan kritika is megfogalmazódik, ami talán igaztalan a tervezővel kapcsolatban - legyen több! Mert ha minden tervező azt érzi, hogy a középszar megoldásokból nem lesz következő munka, mert igenis van kritika, akkor talán másként fog dolgozni. Eva M. Amichay városgazdász, újságíró http://podo-pro.hu/
01:11
@kristof.kelecsenyi: Egy ráépítésnek tényleg az csak városképi lényege, hogy elfedjen egy volt tűzfalat? Ilyet még provokációból se írjunk le Kristóf. Mert lehet hogy nem okozott volna múlhatatlan fájdalmat egyeseknek a kisház lebontása, attól a ráhúzott új minőség még ócska lett. És új házként ugyancsak ócska lenne. Nem azzal van ugyanis a gond, ha emeletráépítések árán újjul meg az épületállomány, hanem ha mindezt középszar minőségben teszik. Mert bár a szépségről, esztétikáról nem szeretnek beszélni azok akik ízlését épp lehúzza a kritika, attól a gagyi még gagyi marad. Evidenciákat szakmai eredményként beállítani pedig több mint bűn. Hiba!
16:53
@kristof.kelecsenyi: maradj inkább a firkálásnál, Te nagyon nem szakmabeli....!
16:11
@kristof.kelecsenyi: "Ráadásul a sarokház hatalmas tűzfala is eltűnt az utcaképből" - ám keletkezett helyette egy nagyjából ugyanakkora új tűzfal egy házzal arrébb, a ráépítésé. Sajnálom, de én ettől egy picit se tudok meghatódni. Kellene?
14:44
Ami a szívemen fekszik Azt dalolom, semmi mást: Legelő, kicsiny birkáktól Tanultam a versirást.
15:11
@Mészáros Jolán: Nyolc mondatot négy év alatt Meg is szültem nektek én, Tömör, durva, jolánkatív, Mészárolós véleményt.
15:56
@Pákozdi Imre: Egyszerű és tiszta nóta, Gólyafészek, háztető - Nincsen benne semmi, ámde Az legalább érthető.
09:34
a 3 db 255 cm - panelokat is alulmúló - nyomor belmagasságú szint helyett lehetett volna 2 normális szintet építeni és akkor nem kellett volna az ereszt is ilyen mondvacsinált módon megerőszakolni. Természetesen érthető az alapterület maximalizálási igény, de akkor legalább ne tegyük ki a kirakatba, mint követendő példát
19:56
@fayotto: Nem érthető a területmaximálási igény, és nem érthető az apró alapterület sem! A várostervezés is egy szakma, amihez némi közgazdasági ismeret is szükséges, hogy ne legyen az építész a beruházó hangtalan cselédje. A városterezés nem párkánymagasságokban mutatkozik meg, hanem abban a koncepcióban, amely egy városrész megújulását a maga teljességében látja. Eva M. Amichay városgazdász, újságíró http://podo-pro.hu/
08:11
Arról lehet panaszkodni, hogy nem akarunk nagyobb alapterületsűrűséget a városban, vagy egyes konkrét helyeken, de ez a kérdés a helyi szabályozás megalkotásakor eldől, és nem a háztervező felelőssége. Ugyancsak nem hagyhatók figyelmen kívül a szomszédság magassági viszonyai sem. Természetesen az sem elvárható, hogy egy százéves ház bővítése úgy csináljon, mintha nem lenne. Ráadásul ezen társasházak fennmaradásának, rekonstrukciójának pénzügyi kulcsa a továbbépíthetőség, mert egyébként elpusztulnak. Mindezek figyelembevételével a terv mintaszerű, nagyon korrekt.
08:45
@KONIG TAMAS: így már minden érthető: http://www.mek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=1705&Itemid=68 nagyobb a baj mint gondoltam...
08:45
@KONIG TAMAS: legalább más is látja értékét a projektnek...ha a szabályozás engedi akkor miért ne lehessen beépíteni. lehetett volna szebb, nem mondom hogy nem, de az építésznek ez tetszett, szíve joga, megkapta a megbízást.
09:12
@surly: az értékek összefüggését inkább nem akarom firtatni...abban viszont igazad van, hogy szíve joga tervezni az építésznek, ugyanúgy mint reflektálni a tervre, eme gyönyörű demokratikus államban...
05:28
@KONIG TAMAS: Kőnig Tamásnak: miért a továbbépíthetőség "ezen társasházak" fennmaradásának a kulcsa? Úgy gondolja, hogy minden huszonöt évben, az aktuális renováláskor, ráhúznak három újabb nyomorultul lelapított szintet az eklektikus házakra, a pénzügyi fenntarthatóság jegyében?
09:43
@Pákozdi Imre: azért lehet a továbbépíthetőség a kulcs, mert ezeknek az épületeknek a fenntartása, karbantartása, korszerűsítése nagyon költséges, önerőből sokszor megoldhatatlan. a továbbépítés (nem folyamatosan ismétlődő) lehetősége ugyanakkor felújítást,korszerűsítést *is* jelent, és hát persze hogy nem 'nyomorultul lelapított szintekkel'. nagyon jó, bátor de mégis tisztelettudó, érzékeny bővítések felújítások vannak a világban - a fenti példa a barkácsolásokkal, a nagyonkusza alaprajzaival sajnos sok tekintetben inkább a probléma odébbtolásának tűnik. de ez mint nem-követendő példa nem feltétlenül kell hogy a belvárosi bérházak érinthetetlenségéről (és lassú meghalasztásáról) kéne hogy meggyőzzön (hiszen a fenti terv azért nem feltétlenül 'mintaszerű' és 'korrekt').
10:18
@Pákozdi Imre: Talán az elkövetkező huszonöt év nem ugyanaz lesz, mint az elmúlt 40. Tardos cikkének elolvasása a fenti témában értelmesebb foglalatosság lett volna a fanyalgás és rigmusok farigcsálása helyett.
10:50
@Szundi: ez részint jogos, részint viszont egy cikk azért nem menti fel az épületet a felvállalhatatlan megoldások alól: folyosószerű helyiségek, ablaktalan étkező-konyhák, hallos (!) lakások, az elviselhetőség határán levő belmagasságok, érthetetlen okokból [érdekes-meglepő, hogy ezek helyett a többség jórészt a homlokzaton tűnődik].
19:37
@Pákozdi Imre: Őszintén szólva azt gondolom, és feltételezem, hogy ezeknek a társasházaknak végre "tulajdonosaik" vannak, akik tudják, hogy a tulajdonlás kötelezettségekkel is jár, tehát elég egyszer behozni a felújításban-karbantartásban kihagyott hatvan évet, a többi majd megy magától.
19:46
@Szundi: Szundinak: már megbocsásson, de én nem fanyalogtam, hanem kategorikusan felháborodtam. Itt egy kiemelkedően rossz megoldás született, amelynek ugyan vannak szomorú, belvárosi előképei, de ilyen szinten teljességbe vitt építészi merényletet alig tudnék másikat említeni. (De azért tudnék...) A verselést pedig tekintse egyszerű feszültségoldó ventillációnak, ha érti mire gondolok, mind a magam részéről, mind az enyémmel egyre inkább együtt dobbanó szívű Jolánka részéről :-)
19:47
@KONIG TAMAS: Ezt én is őszintén remélem.
08:16
@Pákozdi Imre: Érted jöttem elvtárs, nem ellened.
19:49
@Pákozdi Imre: A számból vette ki a szót! Agyrém már a gondolat is! Egy ilyen ház fenntarthatósága, alapos elemzés után, majdnem biztos, hogy megoldható, de azzal, hogy kutyaólakkal pakoljuk tele, jó sűrűn, attól a fenntarthatósága nem megoldott, csupán a problémát elodáztuk, és megnöveltük. Eva M. Amichay városgazdász, újságíró http://podo-pro.hu/
06:48
jobb lett volna ha úgy hagyják ahogy van?? annyira tipikus magyar hogy semminek nem tudunk örülni. csak a nyafogás...ez nem jó az nem jó. szép ez, csak kellene az orrunkon túl is látni!
07:55
@surly: Ízlésficamban szenvedsz, ha ez neked ízléses....már én kérek elnézést..egyébként örülök neki hogy valaki keresett rajta...csak nem mindegy, hogy milyen áron..( az épített környezet hátrányára ) Nem is a tervező a hibás ilyenkor, mivel nyilván nincs tudatában annak , hogy mit is művel, hanem inkább az ehhez asszisztálóktól szorul ökölbe az embernek a lába... A tipikus magyar pedig az , hogy ilyet engedélyeznek... nem pedig a nyafogás, mert a fene sem sajnálja a tervezési díjat meg a beruházó nyereségét, inkább a szemem egészségi állapota miatt aggódom.. az utcaképet nézve olyan érzetem van, mintha egy 40 tonnás daruval beemelték volna a gyönyörű régi épületre a konténert...
18:19
@surly: sajnos a rajzok böngészése nem segít az örömvárásban: a 42c lakásalaprajzai elképesztő gyötrelmeket mutatnak: ablaktalan (!!...) "lakóelőterek" (értsd: konyha-étkező), szűk, kesze-kusza közlekedők, egymásba harapó lakásalaprajzok. A korábban felemlegetett 255-ös belmagasságnál már csak a tetőtér 2,31-e (!!!) a súlyosabb.
19:40
@surly: Nem az a probléma, hogy felújították, még az emeletráépítéssel sem lenne elvileg gond, ha más kaliberű lakásokat terveztek volna. Tudom, a beruházók mániája, hogy kutyaól méretű lakásokat halmoznak, de azért lenne szükség normális önkormányzati tervezésre, hogy ilyen program ne szülessen! Kerek-perec meg kéne tiltani az ilyen nyomoronc lakások építését! Ha ugyanis legalább 70 négyzetméteres lakások épülnének, akkor kevesebb lenne a számuk, kisebb terhelést jelentenének a városnak, és fokozatosan, ahogy nőne az értékesebb, új lakások aránya, a régi, kislakások ára csökkenne. A helyére kerülne az ár-érték arány. Eva M. Amichay városgazdász, újságíró http://podo-pro.hu/
23:03
Fényezheti itt magát a beruházó, tulképp egy kétemeletes házra húztak rá egy háromemeletes másikat - dühítően primitív stílusban. Mi ebben a büszkeségre okot adó? Nem is értem. Tán, hogy legalább az alapot meghagyták? Pár év és peregni kezd a festék, vetemedni a fa. De ők akkor már messze járnak majd...
20:02
A szintmagasság módosulása a színváltozással együtt, különösen az udvar felől, egyszerűen brutál. Az utcai homlokzatok is tényleg összeférhetetlenek. Ez az emeletráépítés csúfságban vetekedik a Villányi úton, a Kertészeti egyetemmel szembeni nagy, szocreál tömbökre húzott emeletekével.
17:41
a legjobb szó erre az épületre : összeférhetetlenség