Zoboki Gábor Kossuth-díjat kapott, építészek és műemlékesek részesültek ismét rangos állami kitüntetésekben

Több építész és műemlékes szakember állami kitüntetésben részesült március 15. alkalmából: kiosztották a Kossuth- és Széchenyi-díjakat, a Magyar Érdemrend kitüntetéseit, valamint a Forster Gyula- és Mőcsényi Mihály-díjakat is. 

Március 14-én Magyarország köztársasági elnöke a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából kitüntetéseket adományozott. Kossuth-díjat kapott idén Zoboki Gábor Ybl Miklós- és Jubileumi Primissima-díjas építész, egyetemi tanár, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, az indoklás szerint "Magyarország számára kivételesen értékes, több mint három évtizedes alkotói pályája, egyedi stílusú, az esztétikumot a funkcionalitással bravúrosan ötvöző épületei, valamint számos kiemelten fontos hazai műemlék rekonstrukciója során végzett kimagasló színvonalú, művészi igényű tervezőmunkája elismeréseként".

Zoboki Gábor 1963. január 24-én született Budapesten. 1988-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán diplomázott, majd 2008-ban építőművészetből doktori fokozatot szerzett (DLA), 2012-ben habilitált. 1997-ben alapította meg építészirodáját, amely mára az egyik legnagyobb, nemzetközi tapasztalattal is rendelkező hazai építészeti műhellyé vált. 2011-től a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán az Építészeti és Várostervezési Tanszék adjunktusa, 2014-től egyetemi tanára.  A Magyar Építész Kamara, valamint az Amerikai Építészeti Szövetség európai tagozatának tagja, 2016-tól a Magyar Építész Szövetség (MÉSZ) alelnöke.

Legismertebb munkája a budapesti Művészetek Palotája (Müpa) megtervezése, de nevét számos iroda- és lakóépület is fémjelzi. Munkásságát a magyar és nemzetközi építész szakma számos díjjal jutalmazta, háromszor nyerte el az Év Háza díjat. A Müpa tervezéséért 2005-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést, 2006-ban a FIABCI, a legrangosabb nemzetközi ingatlanszövetség Prix d´Excellence díját, majd 2008-ban az Ybl Miklós-díjat. 2012-ben Jubileumi Primissima Díjjal ismerték el. 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja lett.

Széchenyi-díjban részesült Vörös Győző ókorkutató, régész, egyiptológus, az építészettudományok doktora, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja, egyetemi tanár "Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a szentföldi magyar régészet vonatkozásában egyedülálló, nemzetközi szinten is jelentős kutatómunkája, különösen a Holt-tenger keleti partjánál található evangéliumi jelentőségű helyszín, a Machaerus vár régészeti feltárási munkálatainak vezetőjeként elért eredményei elismeréseként".

Vörös Győző 1972-ben született Pécsen. Az ELTE egyiptológia-ógörög szakán 21 évesen kapott egyiptológusi diplomát. A Budapesti Műszaki Egyetemen építészettudomány doktora fokozatot szerzett. Egyiptomban 1994-től egy középbirodalmi thébai hegyiszentély, 1998-tól egy görög-római alexandriai tengerparti akropolisz feltárását vezette. 2004-től Cipruson a sziget ókori fővárosában, Páfoszban irányított ásatási és műemléki helyreállítási munkálatokat. 2009-től a Jordán Királyi Műemléki és Régészeti Hivatal holt-tengerparti projektigazgatójaként egy húszéves koncesszió keretében az evangéliumi jelentőségű helyszín, Heródes Antipas palotája, a Machaerus elnevezésű építmény régészeti feltárási munkálatait vezeti. A szentföldi ásatás munkálatainak és eredményeinek összefoglalóját három monumentális kötetben dokumentálta. Nyolc angol nyelvű ókortudományi akadémiai szakmonográfia szerzője.

2002-2005 között Makovecz Imre Corvin-láncának alkotói támogatottja volt, 2013-ban a Mississippi Állami Egyetem kutatócsoport-vezetője és tiszteletbeli tagja lett. 2014 óta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tiszteletbeli tagja. 2016-ban a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült, 2022-ben a Vatikánban a Pápaság Aranyérmét vehette át a Machaerus-hegyen végzett ásatásokért.

A Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetését kapta meg Baráth Etele építész, címzetes egyetemi tanár, volt miniszter és országgyűlési képviselő, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség Közgyűlésének elnöke, a Magyar Közgazdasági Társaság Fejlesztéspolitikai Szakosztályának elnöke "Magyarország európai képviselete és sikeres integrációja, illetve a magyar fejlesztéspolitika alapjainak megteremtése érdekében végzett nagy jelentőségű munkája, valamint a magyar kajak-kenu sportág fejlesztését több évtizeden át szolgáló, kiemelkedő vezetői és szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként".

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter március 11-én osztotta ki többek között a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést is, melynek egyik építész díjazottja Zsigmond László Ybl Miklós-díjas építészmérnöknek, Veresegyház, Rácalmás és Mátészalka főépítészének, a Kvadrum Építésziroda, a Kós Károly Egyesülés és a Makona Egyesülés alapító tagjának, valamint Vasáros Zsolt Pro Architectura és Ybl Miklós-díjas építészmérnök, vezető tervező, a BME Építészmérnöki Kara Exploratív Építészeti Tanszékének vezetőjének.

A Magyar Építőművészek Szövetsége tájékoztatása alapján ugyanebben az elismerésben részesült Baliga Kornél, Bóna István, Czigány Tamás, Csernyus Lőrinc és Madaras Botond. 

Magyarország köztársasági elnöke, dr. Velladics Mártát és Krassné Bokory Márta Máriát Magyar Arany Érdemkereszt, Máté Zsuzsannát pedig Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesítette. Wittinger Zoltán és Szabadics Anita miniszteri elismerésként Műemlékvédelemért Forster Gyula-díjat kapott. Mőcsényi Mihály-díjban Csemez Attila részesült.

Gratulálunk a díjazottaknak!