Erdőkert – Tangazdaság Kiskőrösön – Zsupos Zoltán diplomaterve
Kiskőrös városa, Petőfi Sándor szülőhelye, hosszú történelmi és kulturális múlttal rendelkezik, gazdag természeti adottságokkal és jelentős borászati hagyományokkal. Zsupos Zoltán terve egy jelenleg kihasználatlan tangazdasági terület újraértelmezésével foglalkozik, melynek köszönhetően a terület oktatási, közösségi és gazdálkodási célokat egyaránt szolgálna. A fenntarthatóság és a közösségi élet élénkítése érdekében nemcsak az épületek, de a zöldterületek is megújulnak, új élettel töltve meg az értékes vidéki környezetet.
A Bács-Kiskun megye közepén található a térség meghatározó települése Kiskőrös, egykori és jelenlegi járási székhely. A gazdag múltra visszatekintő kisváros területe már a XV. századtól bizonyosan lakott volt, azonban a török dúlás nyomán hosszú időre elnéptelenedett. A felszabadító háborúk után felvidéki telepesek érkeztek, akik új életet hoztak a lakosait vesztett pusztába. Az ezt követő évszázadok fejlődéstörténete során Kiskőrös előbb mezőváros, majd nagyközség, járási székhely, végül városi ranggal rendelkező településként fontos szerepet tölt be a Dél-Alföldön. Petőfi Sándor szülővárosa.1815 óta hagyományosan szőlőtermelő vidék, mely a századforduló óta az Alföldi borrégió jelentős városa, könnyű borai méltán népszerűek az egész országban.
Személyes kapcsolat
A tangazdaság jelenleg is működik, a városban található evangélikus oktatási intézmények használják. Édesanyám az evangélikus pedagógia szolgálatnál dolgozik, tőle hallottam erről a területről. A téma felkeltette az érdeklődésemet, mert jelenleg kihasználatlan a benne rejlő lehetőség, ezért izgalmas tervezési feladatnak gondoltam, ahol új funkciókkal és a régi működés megújításával, élettel lehetne megtölteni a hatalmas zöldellő helyszínt.
Tervezési helyszín
A telek a városhoz közel fekszik, a belvárosból könnyen megközelíthető, gyalogosan, kerékpárral és tömegközlekedéssel is. Jelenleg a telek nagyrésze parlagon hever, a haszonnövények elszórt csoportokban találhatóak. Művelés alatt csak a szőlősorok vannak. Öntözésre van lehetőség, de az időjárás évek óta elég csapadékos, nincs rá szükség. A telek körül bokros-fás, részben elvadult növényzet található. A meglévő épületek nagyon rossz állapotban vannak, nem olyan célra épületek, mint amire jelenleg használják, barkácsolt jellegűek.
Tervezési program
A tangazdaság működése három részre osztható. Az épített terekben találhatóak meg azok a funkciók, amelyek igénylik a külvilágtól való elválaszthatóság lehetőségét, ugyanakkor biztosított a kinyithatóság. Ezek a terek: oktatási, szállás, gazdálkodáshoz kapcsolódó, kézműves, tároló, kiszolgáló. Következő csoportba tartoznak az épített és teljesen szabad terek közt átmenetet jelentő funkciók, ezeknél a tér külvilágtól való lehatárolása igény esetén teljesen megszüntethető vagy nincs, csak egy irányból, jellemzően a talajszinten épített. Ezek a helyek a szabadidős, közösségi, előadás, feldolgozás terei. Harmadik csoport a teljesen szabad, kijelölt területek a helyszínen belül. Ide tartoznak a növénytermesztés területei. A kezdeti tudatos telepítés után az erdőkerti gazdálkodás jellegéből adódóan ezek helyek, az idő előrehaladtával és a növények növekedésével és terjedésével arányosan vesztik el szabályos formájukat, a véglegesnek mondható állapotukban, amely folyamatosan változik, de már betöltötte a rendelkezésre álló teret.
Erdőkert
Ez egy újszerű, elterjedőben lévő, fentarthatóságot előtérbe helyező művelési forma, a monokultúrás növénytermesztés ellentéte. A művelés ebben az esetben nem nagy, összefüggő területek azonos haszonnövényekkel való beültetését és gépesített művelését jelenti, hanem olyan természetes növénycsoportok kialakítását, amelyek egymásra pozitív hatással vannak. Ezekben a növénycsoportokban előre kitalált rendszer szerint vannak haszonnövények és dísznövények ültetve. Fontos figyelembe venni a növények várható magasságát, napfény és vízigényét. A gondosan megalkotott és telepített csoportok eltérő magasságban, hullámzóan fedik le a kertet, kialakulnak fás, erdős részek, hozzájuk kapcsolódó bokros, cserjés területek és az átmenetet képező füves nyílt mezők.
Telepítés
A jelenlegi helyszínen az eddig művelésből adódóan megfigyelhető a parcellázottság, ez a környező területeknek is jellemzője. A tervezett kialakítás folyamatában először az utak, ösvények jelennek meg, megkezdődik a növények telepítés és a záportározó, tó építése. Az épületek kialakításával egyidőben a növényzet is fejlődik, a végleges telepítés elérésekor a dús, függőlegesen többszintes növényzet elfedi a kiindulási állapotokat, arra csak az ösvények rendszere emlékeztet, így is kapcsolódva a környező terültek tagolt rendszerének rajzolatához.
Központi tömeg kialakítása
Itt találhatóak a szálláshoz tartozó és a műveléshez közvetlenül nem kapcsolódó közösségi terek. A tömeg, két oldalsó, fal szerű sávjából alul ki a tagolt formákból álló önálló funkcióval rendelkező egységek sorozata. Ezek közt, középen található a végig futó közösségi tér, amely elválasztható több részre is. A szélső egységek a földszinten a közösségi terek felé és a tömegen kívüli természeti környezet felé is nyitottak, átjárhatóságot biztosítanak, ezt erősítik az épített részek közt lévő megnyitások is, amelyek fizikailag és vizuálisan is nyitottak, átjárhatóak, átláthatóak.
Forma, koncepció
Az eltérő célú helyiségek több csoportba szervezve, egy raszterben kiosztott vázszerkezetben kapnak helyet, közös tető alá hozva ez eltérő funkciókat, amely ezeket összefogja egy egységbe. A különböző funkciók függőlegesen és vízszintesen is elválasztottak egymástól, több kisebb egységre tagoltak a környezethez kapcsolódás szempontjai szerint.
Alaprajzok
A földszinti alaprajz a hosszanti középtengely mentén kialakított közösségi térre szervezett. Az oldalsó sávokban kapott helyet két akadálymentes szállás, konyhák, tárolók, alkotó helyiségek és mosdók. Ezeknek az egységeknek közvetlen kapcsolatuk van a középen végigfutó, szakaszolható, közös terekkel és a környezettel. Erről a szintről indulnak a függőleges közlekedési lehetőségek a felső szintre. Háromfajta lépcsőkialakítás található meg a pavilonos elrendezésű főépületben. A simán csak lépcsőként használható megoldás mellett két, eltérő méretű leülős felülettel kiegészített lépcső is használható, ezek a zárható közösségi terekből indulnak, azok használatát egészítik ki. Az emeleti szinten a szállás egységek kaptak helyett. Minden ilyen szállás kocka 4 fős, rendelkezik saját fürdővel és különálló mosdóval. Ezek a szállás egységek egymástól függetlenek, külön-külön is üzemeltethetőek igény esetén.
Homlokzatok, metszetek
Az épület igyekszik a természetes környezetbe illeszkedni. Ennek megfelelő az anyaghasználata és formai megoldása. A fa tartószerkezetű vázrendszerben könnyűszerkezetes, faszerkezetű egységek kerülnek. A szállás épületelemek homlokzata polikarbonát, az így kialakuló sejtelmesen átlátszó felületek oldják az eltérő funkciójú fa burkolatú egységek tömbszerű hatását.
Szerkezet
A vázszerkezet faelemekből áll. A földhöz talajcsavarokkal kapcsolódik, ennek köszönhetően gyorsan és egyszerűen telepíthető, esetleges elbontás vagy áthelyezés során szinte nyomot sem hagy a környezetben. A szerkezet négy keretből álló egységekre bontható, ezek az egységek sorolhatóak, az építés ütemezhető több fázisra, az elkészült épület további elemek hozzáépítésével bővíthető.
Szállásegység
Az emeleti szállások alaprajzi kialakítása egyforma, de eltérő irányokba néznek. Belépve a belső teret két részre osztó előtérbe érkezünk, amelynek lezárása egy beépített szekrény. Innen jobbra fordulva található a lakószoba, két emeletesággyal és két szekrénnyel két oldalt, a helyiség közepén egy kis lerakófelülettel és asztallal. Bal oldalon találhatóak az előtérből nyitva a gépészeti és vizes helyiségek. Itt kapott helyett a mosdó és a fürdő a sarkokban pedig az önálló működést lehetővé tévő, egy egység kiszolgálása méretezett gépészet.
A homlokzati kialakítása körben polikarbonát lemez, ami csak az ablakoknál és a bejáratnál szakad meg. A külső fal és a polikarbonát lemez közt lévő légtérben egy függöny rendszer található, ami az egységen körbe elhúzható belülről kezelve. A sínen lévő kocsik távolsága fix így a függöny nem tud összetorlódni, hanem egy felületként mozogva, a külső polikarbonát burok mögötti hártyaként, elcsúszva megszüntethető vagy szabaddá tehető a kilátás.
Tangazdaságban lévő gazdasági épületek
A terület hatalmas mérete lehetővé és kényelmessé teszi további épített egységek elhelyezését, így a gazdaság egész területe hasznosítható, az egymáshoz csak lazán kapcsolódó tangazdasági funkciók zavartalanul működhetnek. A kert hátsó részében található a mezőgazdasági gépek karbantartására és a technikusok képzésére szolgáló egység. A főépülethez legközelebb a magaságyásokat és kertészeti eszközöket tartalmazó építmény található. Ez az egy olyan szerkezet, amely nincs lapostetővel lezárva, a vázszerkezet és a közé kifeszített sodronyokon a növények szabadon futhatnak. A terület ellenkező végében a borász oktatásnak helyt adó épület került. Itt az eddigi túlnyomórészt fa és kisebb részben polikarbonát építőanyag mellett megjelenik a gabion kosárban összefogott kő. Az épület egyik végében a földszinten egy tároló az emeletem pedig egy kóstoló tér kapott helyet, a középső részen egy nyitott nagy belmagasságú terület fogadja be a feldolgozás munkafolyamatait. Az épület északi végében pedig a vastag gabion szerkezettel határolt félig a földbe süllyesztett pince helyezkedik el.
Zsupos Zoltán
Forrás:
https://kiskoros.hu/kiskoros/a-varos