Eredményt hirdettek az MTA köztéri alkotás-pályázatán

Az Akadémia elfogadta a bírálóbizottság javaslatait, ám megvalósításra mégsem az első díjazottat, hanem az egyik megosztott második helyezett pályamunkát javasolta. A felhívásra összesen 65 alkotás érkezett be.

Eredményt hirdettek a Magyar Tudományos Akadémia és a fővárosi önkormányzat pályázatán, melyet köztéri alkotás létrehozására írtak ki még tavaly; a beérkezett tervek makettjeiből nyílt kiállítás szombat estig tekinthető meg az MTA székházában. A 2025-ben kétszáz éves intézmény a bicentenárium alkalmából a Széchenyi téren kíván olyan jelet állítani, amely méltó történetiségéhez, ugyanakkor kifejezi a tudomány naprakészségét, mindenkori aktualitását és gyors reagálóképességét is - olvasható a díjátadóról szóló összefoglalóban. 

Kollár László Péter, az MTA főtitkára az eseményen úgy fogalmazott: a pályázatra beérkezett műalkotások amellett, hogy izgalmas művészi élményt jelentenek, átfogó képet nyújtanak arról, hogy a jelenkori köztéri művészet és építészet nyelvén hogyan lehetséges kapcsolódni, viszonyulni a tudományhoz.

Az Akadémia térfoglalása akkor kezdődött, amikor a testület a város központi magjának számító téren neoreneszánsz épületet kapott 1865-ben. A 19. század második felében a székház előtti téren az intézmény szobrot állított alapítójának és tagjainak, részben szervezve és finanszírozva a szobrok emelését, a 20. században viszont már csak eltérő politikai ideológiák mentén szervezett, könnyen elbontható alkalmi díszleteket állítottak fel. Maga a tér fokozatosan szűnt meg a város gazdasági, társasági és kulturális központja lenni, idézik fel a szövegben.

A pályázatra 65 pályamunka érkezett, ezeket egy építészekből, művészettörténészekből, képzőművészekből, valamint az akadémia és a főpolgármesteri hivatal képviselőiből álló bírálóbizottság értékelte. Erő Zoltán, Budapest főépítésze, a zsűri tagja elmondta: az értékelés során elsősorban arra figyeltek, hogy mit, hogyan és mennyire közérthetően jelenít meg a tervezett műalkotás, milyen a térépítészeti és szobrászati színvonala, és mennyire reális a megvalósíthatósága. Mint azt az eredményhirdetésen bejelentették, az Akadémia elfogadta a bizottságnak a díjakra vonatkozó javaslatait, ám megvalósításra nem az első díjazottat, hanem egy másik, második díjjal jutalmazott pályamunkát, a Határtalan történet címűt javasolta.

A díjazott pályaművek

A Kontúr című pályamű – I. díj
Pályázó: Kund Iván Patrik és Monory Rebeka Mária alkotócsoportja

A 305 Függöny című pályamű – megosztott II. díj
Pályázó: Nagy Júlia, Gettó Tamás, Suri Bálint, Koch Márió Péter alkotócsoportja

Határtalan történet című pályamű – megosztott II. díj, egyúttal megvalósításra javasolt
Pályázó: Chen Ming Rong, Bató Blanka, Csillag Katalin, Soós Zsófia Fruzsina alkotócsoportja

A pályaművekről és a döntés folyamatáról egyelőre nincs több publikus információ; az MTA érdeklődésünkre azt közölte, hogy a zárójelentést csak később hozzák nyilvánosságra.

A megvalósításra javasolt művet a 200. évforduló alkalmából az Akadémia és a Széchenyi tér között "tudománytérként" építik majd meg. A döntés fő oka, hogy a Széchenyi térnek a székház vonzáskörébe való bevonására, valamint a társadalom és a város felé való nyitásra leginkább a megvalósításra kiválasztott Határtalan történet című pályamunka alkalmas.

A kiállítás megtekinthető 2023. március 14–18-ig, kedden, csütörtökön és pénteken 14 és 19 óra, szerdán és szombaton 11 és 19 óra között. Helyszín: MTA Székház, Díszterem, 1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.

Frissítés (03. 23.): Az MTA közzétette honlapján a teljes zárójelentést, amely ezen a linken olvasható.