Észrevétlen is, látható is - Szabó Levente és Polgárdi Ákos köztéri installációja

A reformáció 500. évfordulójának köztéri installáció pályázatán Szabó Levente (Hetedik Műterem Kft.) és Polgárdi Ákos koncepciója nyerte el a zsűri tetszését. A Kálvin térre tervezett installációjuk eszköze maga a nyelv, a szöveg, a magyar szavak. A #szolnekedazittmagyarul installáció SMS-t, tweetet idéző hosszúságával idomul a felgyorsult világ befogadójához.

„…Az ki zsidóul és görögül és vígre diákul
Szól vala rígen, szól néked az itt magyarul
Minden nípnek az ű nyelvin, hogy minden az Isten
Törvényin íljen, minden imádja nevit.
Itt vagyon az rejtek kincs, itt vagyon az kifolyó víz.
Itt vagyon az tudomány, mely örök íletet ád.
Lelki kenyír vagyon itt, melyben mikor íszel örökkő
Ílsz…"

Sylvester János ajánlása saját bibliafordításához, 1541

Feladat

A reformáció az egyetemes európai és a magyar történelem elválaszthatatlan része. Egyszerre hitéleti és kulturális paradigmaváltásként jelent meg 500 évvel ezelőtt, 1517. október 31-én, Wittenbergben, Luther Márton legközismertebb gesztusában, a 95 pont vártemplom kapujára történt kiszögezésében. E gesztus – melyet sok más legendás prédikátor, így Kálvin, Zwingli, Melanchthon és társaik hasonlóan újító és progresszív cselekedetei követtek – hatással bírt az egyházi megújuláson túl a társadalmi, művészeti, gazdasági élet szinte minden rétegére.

Ám nekünk, magyaroknak, a hazai hatástörténet is legalább ilyen jelentős, elég ha Dévai Bíró Mátyás, Heltai Gáspár, Károli Gáspár, Méliusz Juhász Péter, Szenczi Molnár Albert vagy éppen Sylvester János életművére gondolunk. „Hiszed, hogy volna olyan-amilyen magyarság, ha nincs - Kálvin? Nem hiszem." Illyés Gyula e két mondatában minden benne van, ha át akarjuk érezni a nemzeti identitásunkhoz is erőteljesen hozzájáruló reformáció hazai jelentőségét.

Ennek az 500 évvel ezelőtti gesztusnak, majd az azt követőknek a bátorságát, frissességét, erejét és szépségét visszatükrözni – ez lenne az emlékév, és az installáció legnagyszerűbb feladata. Ami persze nem is olyan egyszerű, hiszen kulturálisan, térben és időben is távoli mindaz, ami akkor, jóllehet máig hatóan történt. Installációnknak – a maga eszközeivel – mégis erre kell kísérletet tennie.

Koncepciónk alapvetései

A kezdet, mint keret
Feltétlenül meg akartuk jeleníteni az első, európai kisugárzású gesztust a maga radikalitásában. Luther ugyan nem a, hanem „csak" az egyik legfontosabb reformátor volt, de kétségtelenül a legelső. 95 tézise méltó arra, hogy az emlékezés formai keretéül szolgáljon. 

Globális és lokális
Meg akartuk jeleníteni a reformáció hallatlanul gazdag, magyar vonatkozású eredményeit is, ehhez költők, írók, prédikátorok, egyházi és világi személyek gondolatait, szavait és mondatait hívva segítségül.

Nyitott
Olyan térbeli megemlékezést javaslunk, amely nem merül ki önmaga egyszeri felavatásában. Nem csupán azok részesülnek benne, akik az egy év alatt áthaladnak a Kálvin téren, a Baross utcában. Az emlékezés – és ezzel együtt a tanulás, felevenítés – lehetőségét térben és időben egyaránt ki akartuk nyitni. Olyan installációban gondolkodtunk ezért, amely önmagának első, figyelemfelhívó, de csak egyik eleme.

Kortárs
Az installáció mind anyaghasználatában, mind kompozíciójában/formanyelvében a ma emberéhez akar szólni. A szövegek némelyike félezer, mások néhány évesek, de a forma mai.

Koncepció a Kálvin téren

A Kálvin tér kijelölt sarka, a Baross utca 2. szám előtti terület fontos és jó helyszín. Kézenfekvő kapcsolódásán túl a hazai reformátusság budapesti főtemplomának névadó helyszínéhez. Kiváló abból a szempontból is, hogy nagy forgalmat bonyolít le, amely forgalom jelentős része fiatalokból, a szórakozónegyedbe ill. egyetemi óráikra, könyvtárba igyekvőkből áll. Noha az installáció nyilvánvalóan mindenkié, talán ennek a generációnak a megszólítása a legfontosabb.

Ugyanakkor e helyszín épp forgalmassága és köztérépítészeti zsúfoltsága miatt (metrófeljárók, felépítmények, műkődézsák, oszlopok, közeli térfalak, stb.) nemigen alkalmas arra, hogy azon újabb kiemelkedő, műtárgyszerű, három dimenziós installáció megjelenjen. Egy lenne a többi elem közül. Inkább zavarólag hatna, semmint – az emlékév céljaival összhangban – elgondolkoztatna, inspirálna és motiválna. A térsíkból kiemelkedő installáció ezen a helyszínen ugyanakkor balesetveszélyesnek is tűnik, mind az intenzív gyalogos, mind az intenzív kerékpárosforgalom miatt. Elvetettük ezért a térsíkból kiemelkedő elképzeléseinket, legyenek azok akár betonból, akár fából, akár acélból. Fizikai és szellemi okokból egyaránt.

A reformáció legnagyszerűbb hatása a magyar kultúra fejlődésére – elsősorban Sylvester János Újszövetség-fordítása, majd a Károli-biblia nyomán – a magyar nyelv, később a magyar irodalmi nyelv térnyerése, megtermékenyítése. A vizsolyi biblia épp ezért nem csupán egyháztörténeti, hanem magyar kultúrtörténeti szempontból is kimagasló jelentőségű teljesítmény. Ahogy bizonyos szempontból a reformáció maga is egy tágan értelmezett nyelv-reform, számtalan textuális gesztus (kritika, prédikáció, újrafordítás) kritikus tömege, úgy a mi installációnk eszköze is maga a nyelv, a szöveg, a magyar szavak.

95 db 50x50x8 cm-es finombeton lapot öntünk, amelyek – utalva Luther első gesztusára – pont 95 db, a megjelölt helyszín környezetéből kiemelt ún. K-kő helyére illeszthetők. E betonelemek felületébe minden esetben két idézetet öntünk ki, a nagy reformátoroktól (Luthertől, Kálvintól, Zwinglitől, Melanchthontól és társaiktól) származó egy-egy gondolat és egy magyar, a lehető legtágabban értelmezett reformáció-vonatkozású idézet. A két szöveg (egyetemes és magyar, szakrális és világi) együttesen fejezik ki a reformáció globális és lokális hatását. Az így létrejövő, random kiválasztott burkolatelemek finom hálózata alig, de észrevehető jel a Kálvin téren, amelyen áthaladva nap-mint-nap más idézetet olvashatunk el, folyamatosan interakcióba lépve az installációval. Ezt az interakciót erősíti, hogy a kiválasztott idézetek egyike sem haladja meg egy átlagos SMS vagy tweet hosszúságát, másszóval az installáció alkalmazkodik napjaink figyelemhiányos, rohanó befogadójához.

A 95 elem egy, a kijelölt hely körül sűrűsödő, attól távolodva egyre ritkuló mintázatot rajzol ki. A pályázati felhívás 5x5 méteres területébe az elemek nagyobb része kerülne, de e területtől távolodva is – bár egyre ritkábban – találná magát szembe a járókelő az installáció emlékköveivel. Minthogy közterületfoglaláshoz elgondolásunk egyáltalán nem kötött, a kijelölt 5x5 m-es keretből való kilépés nem jelenthet problémát, viszont erősíti az installáció eszmeiségét. Egy további, 96. kövön az installáció céljáról és webes felületéről informáljuk a járókelőket. Ez az egy elem az emlékév letelte után is a helyszínen maradna, emlékeztetve magára az installációra, és lehetővé téve az utóélet követését is.

Koncepciónk lényege, hogy egyszerre észrevétlen és látható. Hogy úgy ér el hatást, hogy – miképp az egyház belső folyamatait katalizáló reformátor elődeink téziseikkel, prédikációikkal, disputáikkal – apró, de határozott és fontos változtatást hajt végre a kijelölt helyszínen.

Koncepció országszerte (utóélet)

A 95 kő beillesztése a Kálvin téri-Baross utcai burkolatba azonban csak a kezdet. Az átadás pillanatában – az installáció integráns részét képező webes felületen keresztül (www.reform500.hu, ahol valamennyi szöveg, forrásmagyarázatokkal, a betonelemeket mutató térképpel, stb. lesz) el kell indítani az installáció eszmeiségének megosztását. Elképzelésünk szerint a 95 elem mindegyike „örökbe fogadható" lenne, amelyeket az egy év leteltével a burkolatból kivéve (helyükre a gondosan félretett K-kő elemeket visszahelyezve), az ország bármely pontján, településeinek közterein el lehetne helyezni előzetes jelentkezés és vállalás alapján. 

Az egy év leteltével az ország 95 pontján maradandóan feláll az az emlékmű, mely immár az emlékévre magára is utal, arra is emlékezik. Ami egy évig a fővárosi Kálvin tér, az az egy év leteltével az ország maga lenne: az installáció helyszíne. Ez a fajta nyitottság mindenfajta lokális rendezvénynél erősebb hatással bírhat. Innentől az installáció utóéletének csak a fantázia szabhat határt, elképzelhető, hogy geocaching-projektekhez hasonlóan országos virtuális hálózatot alakítanak, amely közösségi aktivitásoknak jelentheti alapját a későbbiekben, stb.

Műszaki kérdések és megvalósíthatóság

A Kálvin téren látható térburkolat-elemek, azaz a gyártmány „K-kövek" geometriai méreteit, szilárdsági tulajdonságait, csúszásmentességi és kopásállósági paramétereit a legyártandó installáció-elemek pontosan tudják. Emiatt, minthogy 1-1 elem lokális, még az ágyazatot sem érintő – ideiglenes, 1 évig tartó – cseréjéről van szó, nem okoz fenntartási, üzemeltetési problémákat. Mindössze a kiemelt 95 „K-kő" ideiglenes tárolásáról kell 1 évig gondoskodni.

Az 50x50x8 cm-es egyedi, finombeton elemekbe savmart és ásványi bázisú betonlazúrral ellátott szövegmezők kerülnek, egyedi tipográfiai tervek szerint. A betonelemek anyaga fagyálló, kopásálló, min. C50 beton, amelyet a gyártás végén impregnálni szükséges. A végleges mintadarab kikísérletezése során elképzelhető a technológia pontosítása. Kiemelt cél a műszaki megfelelőség, tartósság, de a kortárs vizuális nyelv megjelenítése is. Az installáció elemei teljes egészében előre gyárthatók és a téren – a 95 beton térkő elem eltávolításával – 1-2 nap alatt felállíthatók. Ugyanilyen gyors lehet az installáció eltávolítása is a térről.

Arculat és virtuális háttér

A projekt koherenciáját a koncepció következetességén túl erősíti egy visszafogott, de komprehenzív arculati rendszer, amely logotípia formájában megjelenik a 95 kövön, de kiterjed a projekt valamennyi offline és online felületére is. Mind tipográfiában, mind kompozícióban kerültük az anakronizmust. Olyan vizuális nyelvet igyekeztünk kialakítani, amely egyszerre karakteres és kortárs, de mindent alárendel az üzenet közvetítésének. A reformáció-korabeli és az ezekre reflektáló szövegeket tipográfiailag is megkülönböztetjük egy klasszikus, reneszánsz arányú betűtípus és egy kortárs, ún. „mono-space" típus ütköztetésével. A projekthez készülő, reszponzív honlap három alapvető funkciót lát el: bemutatja a projektet; felületet biztosít az „örökbefogadáshoz"; egy interaktív térkép segítségével szemléletessé teszi a befogadott kövek által bejárt utat.

Szabó Levente, Polgárdi Ákos

Többek között a Reformáció 500 köztéri emlékmű is megtalálható az Építészfórum kortárs építészeti térképén, melyet itt lehet böngészni további munkákért és cikkekért.