Hagyomány és újítás a „tenger kapujában” – A ZDA terve a Shenzhen Operaház nemzetközi tervpályázatra
A legjobb tervek közé válogatták és megvételt nyert a ZDA – Zoboki Építésziroda pályaműve a Shenzhen Operaház nemzetközi tervpályázatán, a shenzheni öbölbe megálmodott új, ikonikus kulturális létesítmény tervével. A Tenger Kapuja nevet viselő, nagyvonalú és futurisztikus magyar terv megjelenésével idézi Shenzhen városmorfológiáját, a 19 milliós metropoliszt körülölelő hegyeket és egyben emléket állít a műfaj halhatatlanjainak is.
A kínai metropolisz önkormányzata még 2020 januárban hirdetett versenyeljárást a régió jelképének szánt kulturális központ megtervezésére, amely világviszonylatban az elmúlt fél évszázad egyik legnagyobb – a Sydney Operaházhoz mérhető léptékű – kulturális beruházása lesz. A céloknak megfelelően a világ legnevesebb építészirodáit hívták meg a tervpályázatra, amelyen a meghívottakon túl bárki más is elindulhatott. Ezért is volt hatalmas siker, hogy a zsűri a ZDA tervét is a legjobb – nyilvános felhívás keretében benyújtott - 12 pályamű közé válogatta tavaly áprilisban.
A magyar építésziroda így tovább versenyzett és részletes koncepciótervet nyújtott be a komplexumra – a ZDA mintegy 400 oldalas tervdokumentációjának elkészítésén több mint 30 építész, szakági és látványtervező dolgozott. Animációk, és modell is készült az épületegyüttesről, a koncepciót egy 15 perces videófilmben és tablókon is bemutatták. Emellett az operaház két fő termére – a kétezer férőhelyes operateremre és az 1800 fős hangversenyteremre – részletesen megoldást dolgoztak ki. A ZDA design igazgatója, Csiszér András elmondta, hogy koncepciójukat az épület belső kialakítására építették fel, hiszen a zenei intézmények nemcsak külső megjelenésükkel, hanem termeik hangulatával is ikonikussá vállhatnak.
A 19. századi hagyományokból indultak ki
A magyar tervezők a koncepció kidolgozásánál tudatosan a műfaj aranykorában, a 19. században épült legendás operaházakhoz nyúltak vissza, amelyek egyedülállóauditóriumokat és akusztikai szempontból is magas színvonalú zengő tereket rejtenek. A ZDA építészei – felidézve az opera műfajának egykori közösségi karakterét – az építészeti hagyományokat a modern színháztechnológiai megoldásokkal ötvözve arra törekedtek, hogy az öbölbe behajózva egy hatásos horizontális nyitányt adjanak egy vertikális város kulisszája előtt. Az egyes termek között pedig felnyissák a lenyűgöző tengeri panorámát, vizuális kapukat képezve a Hong Kong irányába.
A kultúra ősi fája
A Tenger Kapuja koncepciója, hogy ikonikus jelképet adjon egy gazdasági és kulturális értelemben is felemelkedő városnak és nemzetnek. A megálmodott terv egy magaslaton álló, gyökereit a sziklába növesztő famatuzsálem metaforájakéntírható le, ami a kultúra ősi fáját szimbolizálja. A kulturális épületek három nagy vertikális egységét a gyökérzet, a törzs és a lomb allegóriájaként a kiszolgáló funkciók, a közönségforgalmi területek és a művészeti élet hármassága jelképezi.
A tengerszint feletti kulturális főtéren a három nagy művészeti épületegyüttes kapott helyet: a Nagyopera-terem (1100-2100 fős), az Operetta-terem (350-800 fős) és az egy előcsarnokkal összefogott Koncert- és Kamaraterem (1000-1800, illetve 320-640 fős). A tervezők a színpad és nézőtér körüli hagyományos tereket funkciók szerint kettéválasztották: a nyüzsgő városi főtér alá 5 méterrel lesüllyesztett színpadszinten minden kiszolgáló funkció elfér, míg az előadóművészek társulatainak terei a termek feletti „lombkoronában" kaptak helyet. Így a fa törzsében megmaradó színpadtér és auditórium karcsún jelenik meg a tér fölötti új-gótikus, hatalmas boltozatok között –élvezve a tenger látványát, a parkot és a fényt.
Hajóról érkezve is lenyűgöző a látvány
Hasonlóan hármas tagolású a teljes épületegyüttes elrendezése: a főépületet ölelő karként szegélyezi az Art Parlor (rendezvényterem) és a kiszolgáló épület szalagszerű elrendezése. A tervezők gondolata az volt, hogy az előcsarnokokegyüttese „karéj-ként" forduljon a város felé. A termek közötti kapukon átlépve az öblök által adott amphiteátrumok kapcsolódnak a tengerhez. A hatalmas virágra emlékeztető épületegyüttes lenyűgöző látványt ad a hajón Shenzhenbe érkezőknek.
Hangolható operaház
Az operaterem kialakításánál a már említett 19. századi „patkó" alakú térformálásból indultak ki, míg a hangversenyterem „cipősdoboz" formájú. Hangsúlyos szerepet kapott a multifunkcionalitás és a magas színvonalú színháztechnológiai kiszolgálás, a virtuóz változtathatóság, hogy a legkülönbözőbb művészeti crossover igényeket is ki tudják szolgálni. „A belsőépítészeti elemek állíthatóságával példát mutatunk arra, hogy a világon egyedülálló módon még egy operaterem is lehet az előadásokhoz akusztikailag alkalmazkodó és változtatható" – hangsúlyozta Zoboki Gábor. De mind a négy terem esetében olyan innovatív színháztechnológiai és akusztikai megoldásokat terveztek, amely a fő funkciók mellett további műfajok – könnyűzenei és táncos, kortárs tánc, gyerekszínház, rendezvények stb. – befogadására teremtenek lehetőséget.
A tervezők olyan elegáns termekben gondolkodtak, melyek önmagukban is ikonikusak lehetnek az utóbb épült kínai előadóművészeti központok sorában, ahogy sok európai nagyvárosban az Opera auditóriuma egyben magának a városnak vagy országnak ünnepi díszterme is.
„Ez a tervkoncepció a budapesti Müpa tervezése óta a legszofisztikáltabb munkája műtermünknek. Esszenciája mindannak a tudásnak, tervezői szemléletmódnak és tapasztalatnak, amelyet az elmúlt több mint 20 évben zengő terek tervezése során felhalmoztunk" – hangsúlyozta Zoboki Gábor. A ZDA alapító-igazgatója hozzátette, hogy olyan épületben gondolkodtak, amely nemcsak a külső formáját tekintve ikonikus és szerethető jelképe a városnak, hanem a belső atmoszférája miatt is. Ahová vágyakoznak eljutni a művészek és a nézők egyaránt, amely méltán kerülhet rá világ művészeti térképére. „Azzal, hogy a megvételt nyert a tervünk, világsztár építészekkel kerültünk egy szcénára. Egy ilyen léptékű pályázaton egy magyar iroda számára ez felér a végső győzelemmel" – mondta Zoboki Gábor.