Hogyan lehetséges az építőipar teljes dekarbonizációja?

A zöldépítési világszervezet, a World Green Building Council erőteljesebb fellépést szorgalmaz az építőipari vezetők részéről, hogy ne csak az üzemeltetésből eredő, hanem egy épület komplett karbonkibocsátásának lenullázását célozzák meg. Ennek érdekében új követelményeket foglaltak a még 2018-ban meghirdetett Net Zero Carbon Buildings Commitment, vagyis a nettó zéró karbonkibocsátású épületekre vonatkozó kötelezettségvállalási felhívásukba.

Ahhoz, hogy a párizsi klímaegyezményben vállalt 1,5 °C alatt tartsuk a globális felmelegedés mértékét, az idei COP26 klímacsúcs #BuildingToCOP26 koalíciója felszólított az épületek emissziójának megfelezésére 2030-ig, valamint arra, hogy minden épület érje el az életciklus alapú nettó nulla kibocsátást legkésőbb 2050-ig. Erre azért van szükség, mert az épített környezet felel a globális karbonemisszió közel 40 %-áért, melynek mintegy negyede a beépített – építőanyagokból és építkezési folyamatokból származó – kibocsátás. A WorldGBC a fentieknél ambiciózusabb a Kötelezettségvállalással, mert szeretné felgyorsítani a célok megvalósulását. Ezt a törekvést a hazai tagszervezet, a HuGBC is támogatja azzal, hogy 2022-től aktívan toboroz elköteleződő vállalatokat és szervezeteket itthon.

A legfontosabb változások a Kötelezettségvállalásban

Míg korábban a Kötelezettségvállalás az épületek működési karbonkibocsátásának nullázására vonatkozott 2030-ig, új elemként 2023. január 1-től figyelembe kell venni az új épületek és a jelentős felújítások teljes életciklusra gyakorolt hatását, előírva a rendkívüli hatékonyságot, a megújuló energiák alkalmazását, a beépített emisszió (embodied carbon) drasztikus csökkentését és a maradék kibocsátás kompenzálását. Ezen kívül követni és jelenteni kell a teljes életciklus-kibocsátást befolyásoló tevékenységeket.

A frissített Kötelezettségvállalás kíséretében a WorldGBC közzétette az Advancing Net Zero Whole Life Carbon: Offsetting Residual Emissions from the Building and Construction Sector című riportot is, amely útmutatást ad a szektor által okozott teljes CO2-kibocsátás kompenzálására. A dokumentum lényegében útmutató a szektor számára, benne három alapelvvel:

1. A kibocsátáscsökkentés prioritása, azaz csökkenteni kell az energiaigényt, fel kell hagyni fosszilis tüzelőanyagok használatával és 100 %-ban megújuló energiát kell használni, amilyen hamar csak lehetséges.
2. A visszamaradó kibocsátás kompenzálása – az elkerülhetetlen emisszió esetében CO2 csökkentési vagy tárolási projektekbe kell fektetni, melyet egy független harmadik fél hitelesít.
3. Kézzelfogható előnyök, vagyis közvetlen befektetés olyan CO2-tárolásba, amely további kézzelfogható környezeti, társadalmi javulással jár.

Miért kritikus a gyors cselekvés?

Miután az épületek fűtésére, hűtésére, világítására és áramellátására fordított energiát egyre hatékonyabban tudjuk csökkenteni, folyamatosan nő a beépített karbon kibocsátás részaránya – becslések szerint 2020 és 2050 között az új építkezéseknél a mostani 10%-ról eléri az 50%-ot a globális teljes karbonkibocsátásra vetítve.

Ezért kell határozott lépésekkel előmozdítani a szektor teljes karbonsemlegesítését, többek között az új, frissített Kötelezettségvállalásban felsorolt eszközökkel.

HuGBC