Iskola kutyáknak, embereknek és más állatfajoknak

A Madrid meleltti Brunete települése leginkább arról híres, hogy 1937-ben határában vívták a spanyol polgárháború egyik legvéresebb ütközetét. Azóta a térség a mezőgazdaságnak köszönhetően átalakult, ami az ökoszisztémára is hatással van. Az Enrique Espinosa és Lys Villalba által tervezett Educan kutyaiskola a funkció kielégítésén túl az őshonos ökoszisztéma egyes elemeinek helyreállítására tesz kísérletet.

Építészet több állatfajnak

Eva, Carlos, két belga juhászkutya – Bicho és Bomba –, Harris a bagoly, öt fecskecsalád, hat sólyomcsalád és húsz verébcsalád mind együtt élnek és tanulnak Madridtól harminc kilométerre nyugatra, a tízezer fős település, Brunete határában. A spanyol Adiestramiento Educan, amely egy kutyák és emberek együttélését különböző programokon keresztül segítő szervezet, még 2017-ben döntött úgy, hogy itt hoz létre egy új központot, főként kutyaidomárok képzésére. A telek a szántóföldek között, egy olyan vidéki környezetben található, amelyet az elmúlt évtizedekben a városfejlesztés és az intenzív, növényvédő szerekre támaszkodó mezőgazdaság drasztikusan átalakított.

Az első látásra ipari, mezőgazdasági megjelenésű épület alaprajzi elrendezése és tömege is két részre osztható. A nagy, csarnokszerű teremben kutyák és idomárok oktatása zajlik, a kiszolgáló sávban pedig az előtér-teakonyha, a vizesblokk és az elméleti oktatás tanterem kapott helyet. Míg a „földszintet" ezek a funkciók lakják be, magas tetőszerkezet légterében a szellőzőrendszer mellett különböző madarak mesterséges fészkei és odúi találhatók.

Az épület tervezését alapos kutatómunka előzte meg annak érdekében, hogy a környezet leggyakoribb madarai számára a lehető legmegfelelőbb menedékhelyeket alakítsák ki. A sólyomfészkek a keleti oldalra kerültek (mivel a sólymok egyébként is előszeretettel építik fészkeiket a felkelő nap irányába), a bagolyfészkek pedig a nyugati oldalra. A homlokzatra erősített Educan felirat pedig sok kisebb fészket rejt, amelyekben az átadás óta főként denevérek húzzák meg magukat. A verebekre eredetileg nem számítottak a tervezők, de húsz verébcsalád is menedékre lelt az épület egyéb szegleteiben.

A tervezés középpontjában tehát az állatok állnak, amely az anyaghasználatban is megmutatkozik. Az általában az emberek és cipőik számára kialakított padlót a kutyamancsok tappancsaihoz és ízületeihez igazították: a kiképzőtermekben a kutyakiképzésre engedélyezett, PTE-alapú szintetikus gyeptekercseket használnak, míg az elméleti tantermek folyami kavicsok hozzáadásával kevert, félig polírozott, látható aggregátumú betonból készültek. Mivel korábbi kutatások nem álltak rendelkezésre, a tervezőknek maguknak kellett a különböző anyagokkal kísérletezni. A madárfészkek miatt megnőtt belmagasság akusztikai szempontbók nem szerencsés, így tekintve, hogy a zajhatások különösen zavarhatják a kutyákat, a belső falakra speciális hangelnyelő burkolat került. Az esővizet a külső homlokzat mentén, több dézsában is gyűjtik a kutyák és a madarak számára.

Anyagok és szerkezetek

Az épület sokféle anyagot használ, különböző építési technikákat, szakmákat és gyártási rendszereket ötvözve. A durvább, ipari anyagok és a kézműves gondossággal elkészített kisebb részletek egymást kiegészítve jelennek meg. Az alsó falak szerkezete helyszínen öntött beton, a felső szint szerkezetét pedig újrahasznosított konténerek adják. A belső falaknál használt fémlemezeket egyben a beton hullámos zsaluzataként is alkalmazták. Az ipari megjelenést a vidám színek és az igényes, belső részletek oldják. A fa bútorok egyedileg tervezettek; hullámos széleik CNC vágással készültek. A fém lámpatestek szintén egyediek, de hasonló odafigyelés mutatkozik az elhúzható függönyök és a perforált redőnyök esetében is.

Az Educan Iskola két tervezőjének, Enrique Espinosának és Lys Villalbának sikerült bebizonyítania, hogy egy egyszerű, funkcionális, ipari jellegű épület a felfedezés és az építészeti innováció helyszíne is lehet.

Szerk.: Winkler Márk