Kapás van a Vízivárosban
Átadták a Kapás 21 társasházat. A Víziváros északi része kétségtelenül a főváros egyik legizgalmasabb környéke építészettörténeti szempontból, ahol nem kizárólag historista szépségek, hanem végre a 20. század második felének, sőt, a legújabb korok építészetének monumentumai uralják a hely szellemét. Ha valakinek lehetősége van itt hagyni a keze nyomát, annak nagyon megfontoltan kell a tömegformálást, anyagot és karaktert megválasztania. Elvégre nem mindegy, milyen érték az az „örök érték Buda szívében"
A beruházók szlogenje úgy tűnik, nem lő mellé. A környék az ingatlanfejlesztők kedvelt területe volt pár évvel ezelőtt, a Váci út után itt kezdtek el leggyorsabb ütemben emelkedni az irodaépületek. Kihasználatlan telek így már alig akadt az utóbbi időkben, csupán két nagyobb beruházás nevezhető szignifikánsnak. Az egyik az OTP társasház építkezése a Csalogány utcában, a másik pedig a FBIS Építészműterem által tervezett, és immáron elkészült és átadott Kapás 21 társasház.
Ahogy Kiss Dávid és Reisz Ádám főépítészek mellett a projekt harmadik főépítésze, Fernezelyi Gergely emelte ki: az épület nagy erőssége, hogy nem egyoldalú üzleti felfogást reprezentál. A beruházó, az építész és az itt lakó egyaránt büszke lehet erre a házra, az otthonára. 6900 négyzetméteren alakították ki a lakásokat, és a környék egyik unikumának számít, hogy egyes otthonokhoz saját tulajdonú kert is csatlakozik.
A belsőépítészet karakterét már egy szálloda atmoszférája határozza meg, az előtérben ugyanis az S39 Hybrid Design stúdió gondoskodott arról, hogy sokkal inkább egy hotel lobby-jában érezzük magunkat. A közös folyosók szőnyegburkolatai is inkább a szállodai funkcióra emlékeztetnek minket, mintsem egy társasházra.
Az épület a legfelső szinteken már teraszosan kialakított tömegformálással illeszkedik a környező házak magasságához. Az itt található luxuslakások mennyezethűtéssel és -fűtéssel rendelkeznek, amit természetesen hőszivattyús rendszerrel üzemeltetnek. Formája sok szomszédjával ellentétben nem saját karakterét, esztétikumát helyezi előtérbe.Tömege a terület adottságai és a lakások tér és panoráma igényei szerint alakítja, fészkeli be magát a telekre.
Homlokzatában viszont már ott a karakter. Mint az az átadáson elhangzott, volt arról szó, hogy a kivitelezés talán nem él a ragasztott téglaburkolat lehetőségével. Jól tették, hogy mégsem így döntöttek. Elég csak a Medve utcai, Építész Stúdió által tervezett iskolabővítésre, a Horvát u. 1-7. szám alatti lakóépületre, vagy a szomszédos Csalogány utca 23-33. szám alatti házakra gondolni, hogy lássuk: a vízivárosi téglahagyományba illeszkedni garanciát jelent az örök értékőrzésre. Fernezey Gergelyt idézve: "mindenki számára fájó lett volna, ha ez az épület nem így épült volna meg, ahogy megépült." Az épületről hamorosan részletesebben is olvashatnak az Építészfórum oldalán.
Pleskovics Viola
13:53
Csak kívülről láttam, de nagyon tetszik. Színe, homlokzati osztása, tömegképzése egyaránt odaillő, de nem szolgai alkalmazkodásként, hanem a közvetlen környék építészetét értő és meghatározó mementóként. Sokáig vajúdott ez az épület, de végül jól sikerült.