Ki és hogyan irányítsa Budapestet ezután?
Mit tehet a város önmagáért és a magyar állam az ország fővárosáért – azért, hogy mindkét fél lehetőleg a legtöbbet nyújtsa magának és a másiknak? Melyek Budapest legsikeresebb korszakai, mit tanulhatunk belőlük? Melyek a főváros lehetséges fejlődési irányai, kitörési pontjai? Budapest közigazgatásának holnapi lehetséges irányaival kapcsolatban kerekasztalbeszélgetés zajlott április 10-én.
Budapest közigazgatásának holnapi lehetséges irányaival kapcsolatban kerekasztalbeszélgetés zajlott április 10-én este Budapest belvárosában, a Hilda étteremben. Az eseményt a Szeretem Budapestet Mozgalom (SzeBu) és a Szeretem Magyarországot Klub (SzeMa) szervezte. Meghívottak voltak: Gerő András történész professzor, A Habsburg Intézet igazgatója, Gerendai Károly kulturális manager, a Sziget alapítója, a SzeMa elnöke), Zoboki Gábor építész, egyebek mellett a MÜPA és a Várba tervezett miniszterelnöki irodaegyüttes tervezője, valamint Vitézy Dávid közlekedésfejlesztő szakember, a BKK egykori alapító elnöke, az építés alatt álló Közlekedési Múzeum igazgatója. Az esemény védnöke dr. Fürjes Balázs, a Szeretem Budapestet Mozgalom elnöke, az Egyes kiemelt budapesti kormányzati beruházásokért felelős kormánybiztos volt.
A beszélgetés apropóját Gerő András idén februárban az Élet és Irodalom oldalain megjelentetett tanulmánya szolgáltatta, amely rámutatott, hogy a Budapesten zajló kormányzati beruházások összehangolatlanul, több kormánybiztos, minisztérium, projektgazda irányításával a mai, rendszerváltáskor kialakult közigazgatási és bürokratikus körülményektől elnehezülve zajlanak. Áttekintette a főváros közigazgatás-történetét, azon belül az 1948-1970 közötti időszakot, amelynek során az akkori közigazgatási szerkezet tette lehetővé hogy Budapest néhány évtized alatt harmadlagos jelentőségű városkák halmazából robbanásszerűen világvárossá, Magyarország fővárosává fejlődjék.
Gerő András tanulmányában olyan egységes kormánybiztosi rendszert szorgalmazott, amely átfogja, koordinálja a főváros előttünk álló állami beruházásait. Meglátása szerint enélkül az érdekek diffúziója, felaprózódása megfosztja a várost attól, hogy benne szunnyadó lehetőségeit kibontakoztathassa. Bár az egykori Fővárosi Közmunkák Tanácsát Gerő már nem sírja vissza, olyan - a mai alkotmányos keretek között érvényes - szervezetet el tud képzelni, amely a koordinációt, átfogó tervezést, sőt beruházói felügyeletet is elláthatná.
Az estet vitafórum zárta, melynek során a megjelentek közül sokan kifejtették álláspontjaikat. Dr. Fürjes Balázs szerint Budapest új aranykor előtt áll, olyan fejlesztési lehetőségei vannak, melyek megvalósulásával a Kiegyezést követő időszak páratlan fejlesztései is meghaladhatók. Zoboki Gábor a kreativitást sokszor gúzsbakötő elavult, még a pártállami időszakból örökölt közigazgatási és engedélyeztetési rendszerre hívta fel a figyelmet. Vitézy Dávid a közlekedésszervezési szempontok általános mellőzését, másodlagos rangú kezelését nehezményezte. Gerendai Károly Budapestről, mint Magyarország sokkal körültekintőbben gondozandó arcáról beszélt.
Bojár Iván András