Könyv(kötő)ház terve a zsidónegyedben

A könyvkötő mesterek műteremháza újabb vonzerőt adhat a régi pesti zsidónegyed valamikori legforgalmasabb utcái egyikének, és támogatni tudná a negyed régi kereskedő életének felélesztését. Varga Piroska diplomamunkája

Tervem elsődleges célja a magyarországi könyvkötészeti és papírműves hagyományok felélesztése, összefogása, megújítása, és ezzel ezen iparművészeti ágazatok jövőjének biztosítása.

A teljes projekt magába foglalja a foghíj beépítése kapcsán a két szomszédos ház felújítását és rehabilitációját is: a régi kóser hentesüzem épületének megőrzését és galériává alakítását – ha a kerület lakói nem igénylik a régi bolt újbóli üzembe helyezését -, és a volt Gömbös Teréz-féle bérház teljes körű felújítását, szociális lakásokká való alakítással.

Építészeti kialakítás
A tervezést a könyvkötészet, a mai könyv- és papírművészetek világának érdekességeivel illetve a helyszín megismerésével kezdtem. A helyszínt egyre kisebb léptékben vizsgáltam, VII. kerület, régi zsidónegyed és a konkrét háztömb vonatkozásában. A háztömbben amelyet a Kazinczy utca, a Kis Diófa utca, a Király utca és a Dob utca határol, található helyi védettségű műemlék (41-es házszám, volt kóser hentes üzem), két világháború között épült bérház (37-es házszám alatt), az 1980-as években épült közintézmény (jelenleg a Táncművészeti Főiskola épülete), vendéglők, bezárt kisiparos üzemek (cipész és esztergályos) és új építésű lakóházak is.

Meghatározó élmény számomra a negyed feléledőben lévő „régi" hangulata, az emberekkel teli szűk utcák világa: régi belső udvaraival és kisiparos üzleteivel. Minden, ebbe a negyedben épült ház ezt az újjászületést hivatott segíteni: a mai világhoz való kapcsolatainak erősítésével, a terek újraértelmezésével és megőrzésével.
Nem volt szándékom a régi házak imitálása. Az építészet mai eszközeit használva igyekeztem a régi beépítéshez illeszkedő, de mai formavilágot tükröző és az új igényeket kielégítő házat tervezni. Erre nagyon jó lehetőséget adott az érdekes, zegzugos régi telekosztás. A ház egyik meghatározó eleme a két épületet összekötő „gang" átértelmezése.

 

 

A tervezett beépítés zártsorú, ezt töri meg a helyszín különlegessége, a kötelező előkert (amely a másik ház utcavonaltól elhúzott beépítéséből adódik). Fontos volt számomra, hogy az épület magában válhasson a könyv(kötő)ház jelképévé. Törekedtem az épület szoborszerű megformálásra, amelyre ráerősített a telek keskenysége és a két szomszéd közötti nagy eltérés.

A régi szabályozásból megmaradt hátul kiszélesedő telek adta az ötletet a funkciók két épületben való elhelyezésére.

Az első nagy tömegben található a kiállítótér, az üzlet és az egyterű műtermek, amelyek így két oldalról is természetes megvilágítást kapnak. A hátsó kisebb tömbben a kiszolgáló funkciókat helyeztem el. A két tömeget egy üvegezett „gang" köti össze.
A két tömb és az előkert a telket is több érdekes térre osztja, mindegyik zártsága és emiatt intimitása eltérő. A szabadon maradt területeknél fontosnak tartottam a zöld növényzet megőrzését (a régi fával együtt), főként itt, a túlépített belvárosban. Ezekben az eltérő terekben mindig az adott funkcióhoz tartozó kert alakult ki, „horizontális" és „vertikális" értelemben is.

 

 

A könyvkötő műtermeket technológiai szempontból két csoportba lehet osztani: a száraz- és a vízes műteremre. Az egyterű műterem segítségével sikerült ezek kapcsolatát megtartani, mind vizuálisan, mind technológiailag, és kialakítani a könyvkötők számára legideálisabb egyterű műtermeket, középen nagy „bázisasztallal". (Eddig erre máshol példát nem láttam.) A két műtermet födémsüllyesztésbe kerülő rács határolja, amely egyben a szükséges technológiai és vizuális elválasztást is biztosítja, megőrizve a két műterem egységét.

A műtermek szintenként külön használhatóak, mindegyikhez tartozik külön kiszolgáló funkció is. Ugyanakkor az egész ház egységként is kezelhető. A 3. emeleti műterem külön műterem-galériával rendelkezik, ez az oktató műterem. Ezt világítja meg a teljesen északi tájolású üvegtető, ami egyben a felülvilágító is.

Egyedi épületszerkezet:
Az épületben több funkció található. Fontos volt számomra, hogy maga az épület határolja el ezeket a funkciókat és irányítsa az épületben az embereket. A homlokzaton is megjelenő egyedi tervezésű mozgatható acéltáblák adták erre a megoldást, amelyek az épület több pontján jelen vannak mozgatható térelhatárolóként.

 

 

Anyagok:
A főhomlokzat 25 milliméteres acélkerettel megerősített egyedi tervezésű acéllemez árnyékolókból áll. A hátsó tömb burkolata UV-védelemmel ellátott lőtt poliuretán vízszigetelés. A gang homlokzata egyrétegű üvegezés („kerámiaüveg")
A belső burkolatok: a könyvesboltban és a galériában az utca burkolatát folytató aszfalt (bitu-Terrazzo®), a műtermek fala látszóbeton, a padlóburkolat fehér műgyanta, egyéb helyeken a falak fehérre festettek, a falnyílások a nyílászáróknál a nyílászáró anyagával megegyező fémmel béleltek, a födémek felülete ásványadalékos csiszolt aljzatbeton.
A ház hangulatához és anyagához illő pórszórt alumínium nyílászárókat terveztem.

Varga Piroska

---

Könyv(kötő)ház
Budapest, VII. kerület, Kazinczy utca 39.
Varga Piroska
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Középülettervezési Tanszék
Diplomamunka 2008. június

konzulensek
építészet: Karácsony Tamás DLA
épületszerkezettan: Dr. Becker Gábor és Dr. Lányi Erzsébet
épületgépészet: Dr. Palócz Miklós
épületvillamosság: Dr. Majoros András
építés kivitelezés: Klujber Róbert
tartószerkezettan: Pintér Imre