Korszerű szabvány - Mikropakk Kft. Jászberényi úti új gyártóépülete

Építészek: Turányi Gábor, Stein Zoltán

Egy olyan látszólag egyszerű feladatnál, mint ipari gyártóberendezések elhelyezése egy szűz telken felhúzandó épületben, ahol alig vannak külső kötöttségek, az építésznek különösen ádáz ellenfele lehet saját becsvágya. Vagy annak teljes hiánya.

A jelenlegi magyar közfelfogás talán nem feltétlenül várja el egy befektetőtől, hogy Budapest Isten háta mögötti X. kerületében, az útmenti telkek mögötti sorban, egy ipari épülettel építészeti értéket hozzon létre. A történet szerint azonban a Mikropakk Kft. Jászberényi úti új gyártóépülete tervezése során már számos építészből kiábrándult, míg Turányi Gábor irodájánál megtalálta, amit keresett.

Hogy mi is volt az? Egy az építészeti minőséget illetően garanciaszámba menő név és kiérlelt szakmai rutin biztosan. Ez világosan látszik is a most átadott épületen: rutinos, magabiztos, kiegyensúlyozott megoldás. Sajnos túlságosan is az, az isteni szikra, a kidolgozott építészeti gondolat valahogy hiányzik belőle (és itt egyáltalán nem a lehengerlő, divatos, látványos, harsány stb. elemeket hiányoljuk). Ezzel együtt tisztességes munka, jó berendezéssel, csak nincs mit mondani róla, rendben van, felejthető. De ne legyünk telhetetlenek, ma Magyarországon már ez is nagy szó, és lehet, hogy nem is kell ennél több. Sok ilyen megrendelőt kívánhatunk a magyar építészetnek, ihletből meg valamivel többet.

A személylift hiánya a kétemeletes irodaszárnyban viszont legkésőbb addig nem probléma, amíg nem érkezik egy fontos ügyfél kerekesszékben. A kevésbé fontos mozgáskorlátozottakat ki lehet zárni, vagy ha nagyon muszáj, az épület túlsó végében, a gyártócsarnok mögött lévő teherlift használatára kényszeríteni. Ez viszont nemcsak a szabvánnyal ellenkezik.

szerző: Török Tamás (szöveg+kép) 

Építészek: Turányi Gábor, Stein Zoltán
Belsőépítész: Takács Nóra