/ 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS / 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS / 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS / 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS / 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS / 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS
Nézőpontok/Vélemény

Legek és különlegességek fából építve

1/15

Az Alföld egyik legrégebbi fa épülete a túristvándi vízimalom. Vázának elemei 270 évesek, beton alapozását 123, tetőzsindelyeit hatvan éve cserélték. Ma a környék egyik fő turisztikai látványossága.

A malom gépészeti berendezésének háromkerekes, alul csapolt felépítése a Túr folyó kis vízhozamát és esését igyekszik gazdaságosan kihasználni. Nem csak konfigurációja egyedülálló, de különösen értékessé teszi, hogy ma is működőképes.

Az épület többszöri felújítás és átépítés után, az 1940-es évekig volt rendszeres használatban, de kisebb munkákra még további jó két évtizedig igénybe vette a termelőszövetkezet. Az 1960-as évek után 1995-ben kapott újabb állagmegóvó felújítást.

Miskolc központjában, a Tetemváron a 17. század óta áll fából épült templom, a mai épület már a harmadik a sorban. Deszkatemplom elnevezése inkább hagyomány, hiszen falai rönkökből, fő teherviselő elemei részben téglából épültek.

A mai Deszkatemplom 1937-re készült el Szeghalmy Bálint tervei alapján, aki számára, a kor szellemének is megfelelve, részben az erdélyi építészet szolgált mintaként.

A templom pompás fa zsindelyes tetőszerkezete 1997 telén szinte teljesen leégett, csak a felmenő falak maradtak épek. Az anyagi gondokkal küzdő Miskolc városa azonban közadakozásból rövidesen újjáépíttette.

A Műépítész Építészeti Tervezőiroda által vezetett felújítás során pontosan követték Szeghalmy eredeti terveit, lehetőség szerint modern műszaki megoldásokkal. A templom ma előzetes bejelentkezéssel, vagy az istentiszteletek idején látogatható.

A régi tetők hagyományos veszélyforrása a tűz, azonban az egyik leglátványosabb kivételt épp Budapest sokat látott központjában találjuk. Az Operaház hatalmas tetőváza 1884 óta áll eredeti állapotában.

A rendszerváltást követő években kezdődött máig tartó, új reneszánsza a fának mint szerkezeti építőanyagnak. A kor új rönházainak egyik legnagyobb méretű képviselője a börzsönyi Szent Orbán szálló.

Az épület központi tere a lépcsőház, és a nyeregtetővel párhuzamos folyosó, innen nyílik a tucatnyi különálló szoba, amelyek belső válaszfalait természetesen szintén rönkök alkotják.

A fa száradásának következtében az építése óta eltelt években a falak mintegy húsz centiméterrel lettek alacsonyabbak, amit természetesen elvisel és kompenzál az erre felkészített szerkezet.

A közelgő télen felértékelődik a fa falak jó hőszigetelése, így a szálloda egész télen nyitva tarthat.

A közelmúltban épült egyik legmagasabb, szabadon álló faépítmény a zselici Ropoly kilátója, amelynek vertikális vázát két sorban, 12-12 darab, egyenként mintegy 25 méter hosszú, hossztoldott farönk-oszlop alkotja.

A vázban a fa belsejébe rejtett, száznál is több acél csomópont biztosítja a nyomott rácsrudak illeszkedését, hasonló számú húzott acélrúddal merevítve.

A kilátó anyagának védelme a 2015. évi átadás után csak részben felelt meg az elvárásoknak, a felújítása után azonban már biztosan hosszú évtizedeken át szolgálhatja a kirándulókat.

?>
Az Alföld egyik legrégebbi fa épülete a túristvándi vízimalom. Vázának elemei 270 évesek, beton alapozását 123, tetőzsindelyeit  hatvan éve cserélték. Ma a környék egyik fő turisztikai látványossága.
?>
A malom gépészeti berendezésének háromkerekes, alul csapolt felépítése a Túr folyó kis vízhozamát és esését igyekszik gazdaságosan kihasználni. Nem csak konfigurációja egyedülálló, de különösen értékessé teszi, hogy ma is működőképes.
?>
Az épület többszöri felújítás és átépítés után, az 1940-es évekig volt rendszeres használatban, de kisebb munkákra még további jó két évtizedig igénybe vette a termelőszövetkezet. Az 1960-as évek után 1995-ben kapott újabb állagmegóvó felújítást.
?>
Miskolc központjában, a Tetemváron a 17. század óta áll fából épült templom, a mai épület már a harmadik a sorban. Deszkatemplom elnevezése inkább hagyomány, hiszen falai rönkökből, fő teherviselő elemei részben téglából épültek.
?>
A mai Deszkatemplom 1937-re készült el Szeghalmy Bálint tervei alapján, aki számára, a kor szellemének is megfelelve, részben az erdélyi építészet szolgált mintaként.
?>
A templom pompás fa zsindelyes tetőszerkezete 1997 telén szinte teljesen leégett, csak a felmenő falak maradtak épek. Az anyagi gondokkal küzdő Miskolc városa azonban közadakozásból rövidesen újjáépíttette.
?>
A Műépítész Építészeti Tervezőiroda által vezetett felújítás során pontosan követték Szeghalmy eredeti terveit, lehetőség szerint modern műszaki megoldásokkal. A templom ma előzetes bejelentkezéssel, vagy az istentiszteletek idején látogatható.
?>
A régi tetők hagyományos veszélyforrása a tűz, azonban az egyik leglátványosabb kivételt épp Budapest sokat látott központjában találjuk. Az Operaház hatalmas tetőváza 1884 óta áll eredeti állapotában.
?>
A rendszerváltást követő években kezdődött máig tartó, új reneszánsza a fának mint szerkezeti építőanyagnak. A kor új rönházainak egyik legnagyobb méretű képviselője a börzsönyi Szent Orbán szálló.
?>
Az épület központi tere a lépcsőház, és a nyeregtetővel párhuzamos folyosó, innen nyílik a tucatnyi különálló szoba, amelyek belső válaszfalait természetesen szintén rönkök alkotják.
?>
A fa száradásának következtében az építése óta eltelt években a falak mintegy húsz centiméterrel lettek alacsonyabbak, amit természetesen elvisel és kompenzál az erre felkészített szerkezet.
?>
A közelgő télen felértékelődik a fa falak jó hőszigetelése, így a szálloda egész télen nyitva tarthat.
?>
A közelmúltban épült egyik legmagasabb, szabadon álló faépítmény a zselici Ropoly kilátója, amelynek vertikális vázát két sorban, 12-12 darab, egyenként mintegy 25 méter hosszú, hossztoldott farönk-oszlop alkotja.
?>
A vázban a fa belsejébe rejtett, száznál is több acél csomópont biztosítja a nyomott rácsrudak illeszkedését, hasonló számú húzott acélrúddal merevítve.
?>
A kilátó anyagának védelme a 2015. évi átadás után csak részben felelt meg az elvárásoknak, a felújítása után azonban már biztosan hosszú évtizedeken át szolgálhatja a kirándulókat.
1/15

Az Alföld egyik legrégebbi fa épülete a túristvándi vízimalom. Vázának elemei 270 évesek, beton alapozását 123, tetőzsindelyeit hatvan éve cserélték. Ma a környék egyik fő turisztikai látványossága.

A malom gépészeti berendezésének háromkerekes, alul csapolt felépítése a Túr folyó kis vízhozamát és esését igyekszik gazdaságosan kihasználni. Nem csak konfigurációja egyedülálló, de különösen értékessé teszi, hogy ma is működőképes.

Az épület többszöri felújítás és átépítés után, az 1940-es évekig volt rendszeres használatban, de kisebb munkákra még további jó két évtizedig igénybe vette a termelőszövetkezet. Az 1960-as évek után 1995-ben kapott újabb állagmegóvó felújítást.

Miskolc központjában, a Tetemváron a 17. század óta áll fából épült templom, a mai épület már a harmadik a sorban. Deszkatemplom elnevezése inkább hagyomány, hiszen falai rönkökből, fő teherviselő elemei részben téglából épültek.

A mai Deszkatemplom 1937-re készült el Szeghalmy Bálint tervei alapján, aki számára, a kor szellemének is megfelelve, részben az erdélyi építészet szolgált mintaként.

A templom pompás fa zsindelyes tetőszerkezete 1997 telén szinte teljesen leégett, csak a felmenő falak maradtak épek. Az anyagi gondokkal küzdő Miskolc városa azonban közadakozásból rövidesen újjáépíttette.

A Műépítész Építészeti Tervezőiroda által vezetett felújítás során pontosan követték Szeghalmy eredeti terveit, lehetőség szerint modern műszaki megoldásokkal. A templom ma előzetes bejelentkezéssel, vagy az istentiszteletek idején látogatható.

A régi tetők hagyományos veszélyforrása a tűz, azonban az egyik leglátványosabb kivételt épp Budapest sokat látott központjában találjuk. Az Operaház hatalmas tetőváza 1884 óta áll eredeti állapotában.

A rendszerváltást követő években kezdődött máig tartó, új reneszánsza a fának mint szerkezeti építőanyagnak. A kor új rönházainak egyik legnagyobb méretű képviselője a börzsönyi Szent Orbán szálló.

Az épület központi tere a lépcsőház, és a nyeregtetővel párhuzamos folyosó, innen nyílik a tucatnyi különálló szoba, amelyek belső válaszfalait természetesen szintén rönkök alkotják.

A fa száradásának következtében az építése óta eltelt években a falak mintegy húsz centiméterrel lettek alacsonyabbak, amit természetesen elvisel és kompenzál az erre felkészített szerkezet.

A közelgő télen felértékelődik a fa falak jó hőszigetelése, így a szálloda egész télen nyitva tarthat.

A közelmúltban épült egyik legmagasabb, szabadon álló faépítmény a zselici Ropoly kilátója, amelynek vertikális vázát két sorban, 12-12 darab, egyenként mintegy 25 méter hosszú, hossztoldott farönk-oszlop alkotja.

A vázban a fa belsejébe rejtett, száznál is több acél csomópont biztosítja a nyomott rácsrudak illeszkedését, hasonló számú húzott acélrúddal merevítve.

A kilátó anyagának védelme a 2015. évi átadás után csak részben felelt meg az elvárásoknak, a felújítása után azonban már biztosan hosszú évtizedeken át szolgálhatja a kirándulókat.

Nézőpontok/Vélemény

Legek és különlegességek fából építve

2022.11.19. 10:12
1/15

Az Alföld egyik legrégebbi fa épülete a túristvándi vízimalom. Vázának elemei 270 évesek, beton alapozását 123, tetőzsindelyeit hatvan éve cserélték. Ma a környék egyik fő turisztikai látványossága.

A malom gépészeti berendezésének háromkerekes, alul csapolt felépítése a Túr folyó kis vízhozamát és esését igyekszik gazdaságosan kihasználni. Nem csak konfigurációja egyedülálló, de különösen értékessé teszi, hogy ma is működőképes.

Az épület többszöri felújítás és átépítés után, az 1940-es évekig volt rendszeres használatban, de kisebb munkákra még további jó két évtizedig igénybe vette a termelőszövetkezet. Az 1960-as évek után 1995-ben kapott újabb állagmegóvó felújítást.

Miskolc központjában, a Tetemváron a 17. század óta áll fából épült templom, a mai épület már a harmadik a sorban. Deszkatemplom elnevezése inkább hagyomány, hiszen falai rönkökből, fő teherviselő elemei részben téglából épültek.

A mai Deszkatemplom 1937-re készült el Szeghalmy Bálint tervei alapján, aki számára, a kor szellemének is megfelelve, részben az erdélyi építészet szolgált mintaként.

A templom pompás fa zsindelyes tetőszerkezete 1997 telén szinte teljesen leégett, csak a felmenő falak maradtak épek. Az anyagi gondokkal küzdő Miskolc városa azonban közadakozásból rövidesen újjáépíttette.

A Műépítész Építészeti Tervezőiroda által vezetett felújítás során pontosan követték Szeghalmy eredeti terveit, lehetőség szerint modern műszaki megoldásokkal. A templom ma előzetes bejelentkezéssel, vagy az istentiszteletek idején látogatható.

A régi tetők hagyományos veszélyforrása a tűz, azonban az egyik leglátványosabb kivételt épp Budapest sokat látott központjában találjuk. Az Operaház hatalmas tetőváza 1884 óta áll eredeti állapotában.

A rendszerváltást követő években kezdődött máig tartó, új reneszánsza a fának mint szerkezeti építőanyagnak. A kor új rönházainak egyik legnagyobb méretű képviselője a börzsönyi Szent Orbán szálló.

Az épület központi tere a lépcsőház, és a nyeregtetővel párhuzamos folyosó, innen nyílik a tucatnyi különálló szoba, amelyek belső válaszfalait természetesen szintén rönkök alkotják.

A fa száradásának következtében az építése óta eltelt években a falak mintegy húsz centiméterrel lettek alacsonyabbak, amit természetesen elvisel és kompenzál az erre felkészített szerkezet.

A közelgő télen felértékelődik a fa falak jó hőszigetelése, így a szálloda egész télen nyitva tarthat.

A közelmúltban épült egyik legmagasabb, szabadon álló faépítmény a zselici Ropoly kilátója, amelynek vertikális vázát két sorban, 12-12 darab, egyenként mintegy 25 méter hosszú, hossztoldott farönk-oszlop alkotja.

A vázban a fa belsejébe rejtett, száznál is több acél csomópont biztosítja a nyomott rácsrudak illeszkedését, hasonló számú húzott acélrúddal merevítve.

A kilátó anyagának védelme a 2015. évi átadás után csak részben felelt meg az elvárásoknak, a felújítása után azonban már biztosan hosszú évtizedeken át szolgálhatja a kirándulókat.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.