Megújult a hollóházi római katolikus templom

Felújítások után átadták a hazai modern templomépítészet emblematikus példáját, a hollóházi Szent László római katolikus templomot. Az 1966-67-ben épült műemlék épület megújításának terveit a Virtual Építész Stúdió tervezői, Tóth László és Gál Károly készítették. Céljuk az volt, hogy a templom építésze, Csaba László eredeti elképzeléseit megőrizzék, és az – a legmodernebb anyagok használata mellett – szinte változatlan formában köszönjön vissza.

A Rákóczi utca 1. szám alatt álló, hollóházi Szent László római katolikus templom a második világháború utáni templomépítészet országos jelentőségű példája. 1966-67-ben épült, miután a porcelángyár bővítésének áldozatul esett a gyár területén lévő barokk templomépület.

Az új templom tervezésére az IPARTERV kapott megbízást, a tervező az Ybl-díjas Csaba László lett, aki az 1961-ben elkészült cserépváraljai katolikus templomot is jegyzi. A geometrikus idomok, vasbeton és üveg uralta szakrális épület belseje is fontos műalkotásokat rejt, igaz, ezek csak tíz évvel később kerültek oda. A karzatmellvéd porcelán táblaképei Szász Endre, a Krisztus corpus Somogyi József, a samottos kerámia stációk Kovács Margit munkái. 

Az épület 2012-ben kapott műemléki védettséget, addig viszont történtek olyan, az állapotromlás és a komfortosabb használat érdekében eszközölt változtatások, amelyek némileg felülírták az eredeti állapotot, és kevéssé illenek az épülethez. Még a műemléki védés előtt tették be például a szentélyt megvilágító műanyag ablakokat. A nyersbeton héjfelület beázási problémáit belső, vakolt gipszkartonburkolattal orvosolták, a szellőztetés érdekében pedig nyíló ablakokat építettek be a keleti homlokzaton.

Ahogy korábban írtuk, a tavaly augusztusban megkezdett felújítások célja a templom állapotának javítása, a korábbi, előnytelen változtatások helyrehozatala, valamint az épület környezetének a rendezése volt. A felújítások terveit a Virtual Építész Stúdió, Tóth László és Gál Károly készítették. A tervezés során a legfontosabb szempont volt, hogy “Csaba László eredeti elképzelései megmaradjanak, és ha rátekintünk a felújítás után az épületre, akkor az eredeti megjelenés szinte változatlan formában köszönjön vissza a legmodernebb anyagok használata mellett" — mondta el lapunknak Gál Károly.

“A mai kornak megfelelő használat megkívánja a templom megfelelő szigetelését, valamint környezetének rendezését. Jelen projekt célja volt, hogy a műemléki jellemzők megtartásával komplex módon korszerűsítse a templomot és környezetét, megteremtve a lehetőségét annak, hogy mind a helyi vallásgyakorlók életében, mind pedig a vallási turizmusban méltóbb szerepet tölthessen be." — tette hozzá.

A felújítások során cserélték a üvegezett felületeket, a szentély-bevilágító üvegfelületet és a sekrestye üvegfalát, a templom főbejárati homlokzatánál pedig új függönyfal épült. Mindezek megtervezésekor az eredetivel azonos sűrűségű osztást követték.

A külső beton tetőfelületet az eredetivel megegyező színű festékkel állították helyre, és betonfestékkel javították a külső és egyéb betonfelületeket. Cserélték az elektromos hálózatot, teljeskörű belső festés és mázolás történt, és a templom előtti tér burkolatának javítása is megtörtént. A veszélyes és kiszáradt fákat kivágták, és megtisztították a külső vízelvezető árkot és csöveket.

A július 11-én történt átadón felavatták Szent László király porcelán szobrát is, melyet Juha Richárd Munkácsy-díjas művész készített. A felújításról hamarosan egy részletesebb bemutatóval is jelentkezünk itt az Építészfórum oldalán.