Mini- vagy maxi-Dubaj? Mi lesz veled, Rákosrendező? // Call for Papers

Budapest jövőjének legnagyobb kérdése, hogy mit kezdjen aranytartalékaival, a központ és a külső városrészek között parlagon hagyott rozsdaövezeteivel. A zárt ajtók mögötti tárgyalások ellenére, mi szeretnénk olvasóink véleményét kikérni, és szakmai diskurzust indítani Rákosrendező jövőjéről – várjuk írását, amennyiben úgy érzi szívesen kifejtené véleményét, részletek a cikkben.

A közelmúltban került nyilvánosságra, hogy Magyarország kormánya előrehaladott tárgyalásokat folytat a világ egyik legnagyobb ingatlanbefektetőjével, hogy külföldi pénz bevonásával, a nemzetközi piacra fejlessze tovább a fővárost. A hírek szerint, a Burdzs Kalifát építő dubaji ingatlanfejlesztő, az Emaar Properties terveiben egy 220-240 méter magas felhőkarcoló és új városnegyed építése is szerepel, mely a sajtóban mini-Dubaj néven híresült el. Lázár János megfogalmazása szerint a beruházó „középszert még nem alkotott", mely véleménye szerint, önmagában garancia egy világsztár városrész létrehozására. Elég azonban a szomszédos Belgrád Waterfront fejlesztésére tekinteni, hogy viszonyítási pontot kapjunk Rákosrendező jövőjével kapcsolatban. A közel-keleti befektető, az antidemokratikus eljárásrend, a projekt léptéke, az architektúra globalizált, helynélküli karaktere, a luxusenklávék dzsentrifikációs hatása és az ikonikus torony, a két vízió közös vonása lehet.

Az építési és közlekedési miniszter december elején tartott sajtótájékoztatóján számos kérdést tisztázott a kormány terveivel kapcsolatban. A beruházás helyszíne a 13. és 14. kerület között elterülő 1 300 000 négyzetméteres, nagyrészt állami (MÁV), kisebb részt magán tulajdonú, Rákosrendező teherpályaudvar vonzáskörzetéhez csatlakozó terület. A kormány célja, hogy nemzetközi megállapodás keretében kössön szerződést az Egyesült Arab Emírségekkel és a dubaji ingatlanfejlesztővel, mely értelmében – mintegy egymilliárd euró – állami pénzből tisztítaná meg a rozsdaövezetet a talajszennyezéstől, majd új pályaudvart, Zuglót és Angyalföldet összekötő felüljárót és városi parkkal lefedett vasúti pályákat építene, fenntartva a lehetőségét a reptér és a Nyugati Pályaudvar gyorsvasúttal való összekötésének. Ezek az előkészítő munkák teremtetnék meg a lehetőségét, hogy a külföldi ingatlanfejlesztő minimum 5 milliárd euró értékű beruházást hajtson végre a hozzávetőlegesen 900 ezer négyzetméteres területen – a terület fennmaradó része továbbra is a vasúthoz kapcsolódó funkcióknak adna teret. A 90 hektárnyi terület 60-65 hektárja lenne beépíthető, a fennmaradó rész, a Rákos-patak mentén, kerékpáros és gyalogos tengelyt magában foglaló közparkként újulna meg.

A miniszter meglátása szerint szintén az állam feladata az Andrássy út és az M1-es metróvonal meghosszabbítása, a biciklis és autós infrastruktúra újragondolása, valamint mintegy 20-30 ezer autós parkolóhely kialakítása. A magánberuházó Közép-Európa legfontosabb kereskedelmi, szolgáltatói és turisztikai célú központját kívánja kialakítani, a nemzetközi lakás- és irodapiaci szegmensét célozva. A sajtótájékoztatón a miniszter megerősítette továbbá, hogy nem cél szociális lakások építése, a kormány – a nyugati alapvetésekkel ellentétben – a megállapodás részeként nem szándékozik kikötni meghatározott százalékú megfizethető lakás építését. A beruházás kapcsán tehát felvetődnek a helyi lakosok és a globális felső-középosztály között feszülő érdekellentétek; a Budapestre látogató turisták számának esetleges növekedése és a luxusingatlanok kirekesztő hatása. A sajtótájékoztatón Lázár János a toronyházakkal kapcsolatban kritikus hangot ütött meg – a jelenlegi szabályozás 50 méteres korlátozást ír elő –, ezzel együtt nem lehet kérdés, hogy a fejlesztő számára az épületek magassága, szimbolikus ereje a projekt láthatóságának és marketingjének zálogát jelentené. A miniszter a projekt lefolyását a következőként vázolta: 2024 első félévében az államközi szerződés előkészítése, a második félévben annak megkötése és a terület tisztításának megkezdése, majd, csak ez után, a fővárossal és a kerületekkel a tárgyalás megkezdése.

A kormányzati sajtótájékoztatóra reagálva a fővárosi vezetés is bemutatta a Rákosrendező területére készített fejlesztési terveit. Az elképzelés szerint egy magas sűrűségű, alacsony beépítésű, vegyes funkciójú, kompakt és zöld parkváros születhetne meg.

Az Építészfórum célja, hogy platformot biztosítson a főváros jövőjét kivételes léptékben meghatározó beruházás véleményezésére, a helyi lakosság érdeke és a szakmai értékek mentén formálva a közgondolkodást. A városaink és épületeink a jövőnk szempontjából kulcsfontosságúak; azontúl, hogy remek befektetési lehetőséget nyújtanak a külföldi nagytőkének, nagyban meghatározzák mindennapi életünket, kijelölik a magán és közös közötti határokat, meghatározzák vizuális és térbeli környezetünket, felhasználják természeti és a társadalmi erőforrásainkat.

Az alábbi kérdések mankóként szolgálnak a szöveg beküldéséhez:

• Milyen eljárásrend lenne szükséges egy ilyen léptékű projekt megvalósításához? Szükséges-e társadalmi egyeztetés arról, hogy milyen koncepció mentén használja fel az állam az egy milliárd euró közpénzt? Kívánatos és lehetséges-e a fiatal és hazai építészirodák bevonása a terület beépítésére vonatkozó koncepcionális tervezési folyamatba?
• Milyen történeti kontextusba ágyazódik Rákosrendező területe, van-e ennek a városrész jövőjét meghatározó jelentősége?
• Milyen infrastrukturális kérdések kapcsolódnak a terület rendezéséhez, és hogyan lenne érdemes ezekről a fejlesztés mentén gondolkodni?
• Milyen tanulságok vonhatók le nemzetközi példákból, arra vonatkozóan, hogy milyen arányban szükséges az állam és a magántőke bevonása városléptékű fejlesztésekkor?
• Milyen intézményi rendszer garantálhatná a közérdek érvényesülését egy ilyen jelentős léptékű projekt esetén?
• Milyen arányú és magasságú beépítés lenne optimális a város ezen pontján?
• Milyen funkcióknak kellene beköltöznie Rákosrendező területére? Hogyan egyeztethető össze a beruházók, a turisták és a budapestiek érdeke?
• Hogyan érdemes a zöldterületet kezelni, és milyen eszközökkel lehet visszaadni a városi közösségnek?

2024-ben havonta egy témában kezdeményezünk véleménycikk-sorozatot, melyre az olvasóink pályázhatnak. Célunk a közös pontok megtalálása és a vita lehetőségének megteremtése: hogy az építész szakmát és a várost érintő témaköröket minél részletesebben, sokszínű megközelítésen keresztül tárjuk fel közösen. Első körben cikkeken keresztül, melyek alapként szolgálhatnak a május végén megrendezett Építészfesztivál tematikájához, ahol kerekasztal-beszélgetések keretében folytatódhat a szakmai diskurzus.

Az Építészfórum Szerkesztősége

Grafika: Vitányi Regina