Ne épüljön toronyház a Belvároshoz közel, a budai Duna-parton!
Budapest egyik legnagyobb vonzereje csodálatos és emlékezetes városképe, ám a Lágymányosi öböl partjára tervezett 120 méteres toronyház jelentősen befolyásolná - rontaná - ezt a képet. A Fővárosi Közgyűlés módosítja a településszerkezeti tervét, azonban mindezt szakmai és társadalmi viták lefolytatása nélkül. Alább ez ellen szólalnak fel neves várostervezők.
A Lágymányosi öböl partjára tervezett 120 méteres toronyház az alig egy kilométer távolságban lévő, 130 méteres Gellértheggyel vetélkedő magassága révén és a három kilométerre elterülő Várhegy fölé magasodva, súlyosan megzavarná az eddig harmonikusnak mondható budai városképet.
A magas házak építésnek szabályozása Budapesten évtizedek óta meghatározóan fontos a városfejlesztésben. Először 1995-ben, majd 2002-ben végül 2015-ben került elfogadásra egy-egy átfogó szabályzat. Mindhárom esetben rendszerelvű szabályozás történt, mert a várost irányító szakmai-politikai testület tudatában volt annak, hogy Budapest egyedülállóan szép panorámája olyan kincs, olyan történelmi örökség - és egyben Budapest legnagyobb attrakciója - amelyet védeni és őrizni kell.
A legutóbbi szabályozás alapját a Budapest 2030 című, hosszú távú városfejlesztési koncepció nyomán elkészült és jóváhagyott Településszerkezeti Terv képezte. A jogalkotó az egész várost kívánta szabályozni, annak érdekében, hogy ne esetleges döntések alapozzák meg a hosszú távú fejlesztést. A szabályozás toronyházak építését kizárólag a Csepel sziget északi részén engedte meg, nemcsak a város sziluett védelme érdekében, hanem közlekedési, szerkezetfejlesztési és területpolitikai megfontolásokat is figyelembe véve.
Fentiek alapján elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a jóváhagyott fejlesztési koncepciók és településszerkezeti tervek alapján elkészült szabályzatot egyetlen befektető vagy befektetői csoport igényeihez szabva, egyetlen telekre vagy telekcsoportra, a szakmai és társadalmi viták lefolytatása nélkül módosítsák.
Budapest, 2017. január 27.
Dr. habil Alföldi György építész-urbanista
Bardóczi Sándor okl. tájépítész mérnök
Dr. Brenner János okl. építészmérnök, c. egyetemi tanár, Hild-díjas urbanista
Csanádi Gábor szociológus
Fleischer Tamás kutató
Gauder Péter városfejlesztő-urbanista
Kévés György Kossuth- és Ybl-díjas építész
Dr. Körmendy Imre építészmérnök, a MUT elnöke
Dr. Lányi András filozófus, egyetemi docens
Pákozdi Imre közíró
Dr. Schneller István építészmérnök, egyetemi tanár
Szokolay Örs stratégiai főtanácsadó, Budapest-Zugló önkormányzata
Dr. Tosics Iván szociológus
18:38
Elkészült Európa felhőkarcoló térképe!
http://hvg.hu/ingatlan/20170321_Itt_van_Europa_felhokarcolo_terkepe
"Az európai felhőkarcoló rangsorban Magyarország az utolsó helyen tartózkodik – Albánia, Andorra, Finnország, Izland, Írország, Macedónia, Montenegró és Szlovénia társaságában. "
"... az oroszok az East Towerrel viszik el a pálmát, az építmény 374 méter magas. Sőt, tartósítják az első helyüket, mert a legmagasabb építés alatt lévő ház is az oroszoké, Szentpéterváron a Lakhta Center 462 méter magas lesz."
12:25
@alfoldi2011: De az is lehet, hogy a XI. kerület főépítésze, Takács Viktor javaslatára még a 120 métert is megfejelek, mert ki tud ellenállni egy ilyen kérésnek:
https://444.hu/2017/05/08/a-tervezettnel-is-magasabb-felhokarcolot-szeretne-a-kopaszi-gatra-a-kerulet-foepitesze
És akkor már lassan a topon leszünk! Utolérjük Brüsszelt!
13:10
@Hartmann György Sándor: Az eredeti írást ld.: http://magyaridok.hu/belfold/minivaros-epul-kopaszi-gatnal-1664431/ Ebből világos, hogy a XI. kerületi főépítész semmit nem fogott fel a toronyház elleni érvekből. A tervezett 120 méteres épülettel egyetlen baja van, hogy nem elég karcsú, úgyhogy még magasabb épületet szeretne... Ezért érvelésünk lényegét újra magyarázva, kicsit kibővítve, megismétlem:
A Lágymányosi öböl partjára tervezett 120 méteres toronyház az alig egy kilométer távolságban lévő, 130 méteres Gellértheggyel vetélkedő magassága révén és a három kilométerre elterülő Várhegy fölé magasodva, súlyosan megzavarná az eddig harmonikusnak mondható budai városképet. A szabályozás - tavaly év végéig - toronyházak építését kizárólag a Csepel-sziget északi részén engedte meg, nemcsak a városi sziluett védelme érdekében, hanem közlekedési, szerkezetfejlesztési és területpolitikai megfontolásokat is figyelembe véve.
Mi a különbség az eredetileg, Csepelre engedélyezett toronyház és a Kopaszi gátra tervezett toronyház fekvése között? Egy, a Csepel-sziget északi részén esetleg megépítendő toronyház-együttest a Duna, méghozzá annak a budai hegyektől délkeletre, a síkság felé szélesedő szakasza választja el a budai hegyektől. Ezért a Csepel északi részére feltételezett toronyház-csoport, ha Budáról, a hegyekből, akár a Gellérthegyről, akár a Budai hegység délebbi vonulatáról nézzük, nem csupán 900 méterrel tűnik távolabbinak, hanem más tájegységhez tartozónak is hat, mint egy toronyház a Lágymányosi öbölben. Pestről nézve pedig a Csepel-sziget északi része alig látszik, de ha látszik is, semmiképpen nem egységet képezve a Budai hegyekkel, a Gellértheggyel vagy a Várheggyel. Ez a tervezett toronyház viszont még bőven bezavar, akár ha a Petőfi híd, akár ha a Szabadság-híd felől nézzük, sőt, még az Erzsébet híd pesti hídfőjétől is.
12:37
@Pákozdi Imre: Most már csak egy dologban bízhatunk: abban, hogy a befektető bölcs belátással nem használja ki az új szabályozás adta lehetőséget, és mondjuk "csak" 80 m magas toronyház tervezésére fogalmazza meg a tervpályázati kiírást a 8 neves építésziroda számára. Vagy a tervpályázat eredménye meggyőzi őt ugyanerről, vagyis lesz néhány józanul gondolkodó építész csoport is...
13:57
inkább egy karcsú hercegnő mint egy dagadt törpe
19:37
Friss: http://index.hu/belfold/budapest/2017/01/30/betamadjak_garancsi_felhokarcolojat
16:54
és most?
00:30
@péter bérenc: És most várjuk a szakmai szervezetek (Kamara stb) hivatalos reakcióját. Például.
Egyébként kompromisszumos megoldás lehetne egy a Hengermalom útig történő, többszakaszos beépítés, ahol a beruházó opciót kaphatna a második etapra, cserébe hogy nincs magasház plusz lazább a beépítési sűrűség illetve az erőmű műemléki értékű részeit felújítja valamilyen közcélú hasznosításra alkalmas állapotba (pl. egész jó műszaki múzeumot lehetne ott berendezni).