Épülettervek
Őzdomb Lakókert
2009.05.20. 10:25
Lakóparkjaink divatos szlogenek alapján terveződnek, szakemberek által kitalált elméletek szerint, de az ember sokszor kifelejtődik. Pedig az eredeti magyar falu magában hordozta, mind struktúrájában (beépítési formájában), mind épületeinek szervezésében és formájában a természethez és tájhoz fűződő viszonyában, mind az éggel és istenhez való kapcsolatában az „egész-séges" élet lehetőségét. Jánosi János lakókert terve Nyíregyháza-Sóstóhegyen.
A mai ember egyre többször hallja azt a divatos szót, hogy egészség (egészséges életmód, egészséges táplálkozás, egészséges lakókörnyezet stb.), de egyre inkább elfelejtődik az anyanyelvünk által még őrzött, eredeti jelentéstartalom: „egész-ség". Lakóparkjaink szintén sok divatos szlogen alapján terveződnek, „szakemberek" által kitalált elméletek szerint, de az ember sokszor kifelejtődik. Az eredeti jelentéstartalom elhomályosul, idegen elméletek által az élet hiánya érződik rajtuk. Pedig az eredetei magyar falu magában hordozta, mind struktúrájában (beépítési formájában), mind épületeinek szervezésében és formájában a természethez és tájhoz fűződő viszonyában, mind az éggel és istenhez való kapcsolatában az „egész-séges" élet lehetőségét. Természetes volt számunkra mikor egy ilyen feladathoz kezdtünk, hogy nem a divatos elméletek szerint kell kitalálnunk valami újat, hanem hagyományaink újraértelmezésével megtalálnunk egy a természetünknek és a valós életünknek megfelelő formát, hogy kerek egész lehessen a leendő lakók élete.
2/24
Őzdomb lakópark - Jánosi János
Őzdomb lakópark - Jánosi János
3/24
Őzdomb lakópark - Jánosi János
Őzdomb lakópark - Jánosi János
4/24
Őzdomb lakópark - Jánosi János
Őzdomb lakópark - Jánosi János
Előzmények
A jelenleg lakóövezetbe tartozó üres területre készült egy beépítési koncepció, melynek megfelelően a terület lakókertként épülne be sorházas és szabadon álló beépítéssel. Az előzetes kalkuláció szerint a jelenlegi tulajdonos nem telkeket értékesítene, hanem kulcsrakész lakásokat adna el a leendő tulajdonosok aktív bevonásával.
Koncepció
„Lakó-Kert" a nevében is benne van, hogy két dolog a fontos:
- a lakó (az ember, általa az élet, az ember valós természete) aki itt fog élni
- és a kert (a táji környezet, a táj természete és hagyományai, az épített környezet és a beépítés hagyományai), amely a tágabb életteret fogja adni.
A beépítés alapstruktúráját is két alapvető dolog határozza meg:
- az idők folyamán kialakult, az itt élő emberekre és táji adottságokra jellemző beépítési hagyomány (a „bokros" beépítés, a halmazos struktúra, melyeket Nyíregyháza környékén a mai napig őriznek a helyiségnevek: pl.: Róka bokor stb.)
- a mai valós élet körülményei, a mai „modern" életforma és annak egészséges továbbgondolása (a felgyorsult élet következményei, az autóval való közlekedés, az elidegenedett élet kompenzálása stb.)
5/24
Őzdomb lakópark - beépítés
Őzdomb lakópark - beépítés
6/24
Őzdomb lakópark - Jánosi János
Őzdomb lakópark - Jánosi János
7/24
Szabadon álló családi házak alaprajzai
Szabadon álló családi házak alaprajzai
8/24
Sorházak alaprajzai
Sorházak alaprajzai
9/24
Sorházak, külső sor
Sorházak, külső sor
Beépítés
A terület mellett húzódó, tervezett elkerülő út mellé, a főbejárat két oldalára kerültek a nagyobb autós forgalmat generáló középületek (állatsimogató, vásárcsarnok, étterem, squash) melyek az itt élőket és a város lakóit is kiszolgálják. A kert közepén a nyugalmat és pihenést szolgáló kert és a tó helyezkedik el a közösségi életet szolgáló központi épülettel és „látványmalommal", melyet a főközlekedést szolgáló körgyűrű vesz körül. Ide kerültek a városiasabb beépítésű sorházak. A körgyűrűből nyílnak a nyugodtabb élet feltételeit biztosító bokrok, zsákutcás beépítéssel, melyek a magántelkek bejáratait adják. Egy bokorba 12 teleknél több nem került, mert az még létszámára való tekintettel magában hordozza a bokrokon belüli kisebb közösségek lehetőségét. A terület felsőbb, központi terén egy hajló út teresedésében kapott helyet az ökumenikus kápolna.
A beépítést úgy alakítottuk ki, hogy a terület méreténél fogva a városba ágyazott, de az önálló közösség kialakulásának lehetőségét magán hordozza. Szellemi vezérfonala a terület közepén kialakított körgyűrű és kör alakú tó, pihenőparkkal, amely az egész beépítés középpontja, csillagrendszerének Napja. A terület felnyúló, ívesen kialakított rész központjában helyeztük el a templomot, a lakókert Holdját. A lakóterület bokros kialakítása pedig a bolygóknak felel meg.
14/24
Szabadon álló 2. típus
Szabadon álló 2. típus
15/24
Szabadon álló 2. típus
Szabadon álló 2. típus
16/24
Szabadon álló 3. típus
Szabadon álló 3. típus
17/24
Étterem látványterve
Étterem látványterve
18/24
Konditerem látványterve
Konditerem látványterve
19/24
Konditerem utcai homlokzata
Konditerem utcai homlokzata
20/24
Zsák bejárat
Zsák bejárat
Épületek
Az előzetes programegyeztetésnek és a beépítési koncepciónak megfelelően háromféle alaprajzi mérettel 12 szabadon álló családi ház és kétféle alaprajzi mérettel 8 sorház építészeti vázlatterve készült el jelen fázisban. Az előzetes egyeztetéseknek megfelelően a piaci igények, a beruházói elvárások és az építészeti minőség minél jobb kialakításának érdekében a típustervekbe a fentebb említett szempontokat építenénk be:
Szabadon álló épületek
A „bolygó" bokorba-zsákokba kerülő típusterveknél a 12 állatövi jegy volt a kiindulási alap, amely 12 különböző karaktert takar, és ennek megfelelően jött létre a 12 típusépület. Ez így természetesen csak a kezdet, egy „játék". A leendő lakók valódi karakteréhez lehet igazítani az adaptációs tervek időszakában az egyes épületeket úgy, hogy az eredetileg elképzelt építészeti karakter és utcakép a sokszínűség mellett egy irányba mutasson, és az építészetileg egységes kép kialakítását elősegítse, a tájegységre jellemző építészeti megformálással.
Az épületek előzetes egyeztetéseknek és a piaci igényeknek megfelelően három méretben készülnének (3x4 darab típus terv)
- 90-120 m2 alapterülettel 1 állásos garázzsal, földszintes kivitelben tetőtérbeépítési lehetőséggel.
- 120-180 m2 alapterülettel 2 állásos garázzsal, földszintes kivitelben tetőtérbeépítési lehetőséggel.
- 180-250 m2 alapterülettel 2 állásos garázzsal, földszintes kivitelben tetőtérbeépítési lehetőséggel.
A kiválasztott három méret igazodik a beépítési karakterhez és telekméretekhez és ezen keresztül a várható értékesítéshez is. A „főbb" utak mentén a kisebb (~700m2) telekmérethez az 1-es típus, a zsákok bevezető útjai mentén lévő közepes (~800-900m2) telkekhez a 2-es típus, a legcsendesebb, legnagyobb (~900-1200m2) belső telkekhez tartozó 3-as típusú épület szerepel az elképzelések között.
21/24
Kápolna látványterve
Kápolna látványterve
22/24
Vásárcsarnok látványterve
Vásárcsarnok látványterve
23/24
Főbejárati látvány
Főbejárati látvány
24/24
Átváltozás
Átváltozás
Sorházi épületek
Az épületek a négy részre osztott központi körgyűrű mentén helyezkednek el. A típustervek fő karaktere ennek megfelelően a négy elemnek (tűz-föld-levegő-víz) és a négy ősalkotónak (meleg-hideg-nedves-száraz) az asztrológia szerinti társításából áll össze, összesen nyolc típustervként. Az előzetes egyeztetéseknek és a piaci igényeknek megfelelően két méretben összesen nyolc épülettípus került kidolgozásra.
- 120m2(70+50) alapterülettel 1 állásos garázzsal, földszint + tetőtérbeépítéssel
- 140m2 (80+60) alapterülettel 1 állásos garázzsal, földszint + tetőtérbeépítéssel
A kiválasztott két méret a beépítéshez és telekméretekhez igazodik. A külső, zajosabb sorházi telkek 10 méteres telekszélességgel az 1-es típusú épületek lehetőségét takarja, míg a csendesebb kicsit nagyobb telkekre, 12 méteres telekszélességgel a 2-es típusú, nagyobb épületeket lehet építeni.
10/24
Őzdomb lakópark - Jánosi János
Őzdomb lakópark - Jánosi János
11/24
Őzdomb lakópark - Jánosi János
Őzdomb lakópark - Jánosi János
12/24
Őzdomb lakópark - Jánosi János
Őzdomb lakópark - Jánosi János
13/24
Őzdomb lakópark - Jánosi János
Őzdomb lakópark - Jánosi János
Karakter, beépítési lehetőségek
Természetesen, hogy a fent említett szempontok ne csak elméletek legyenek, a típusterveket egy általunk elképzelt, egy lehetséges variáció szerint összerajzoltuk mintabokorrá, illetve a sorházas beépítés egy szeletévé. Ebben az esetben a várható egyediségek szerint alakítottuk az épületeket (pl.: a telek adottságainak megfelelően megtükröztük őket) így is igazolva azt, hogy az épületek a későbbi adaptáció folyamán alakíthatók a leendő telkek, tájolások és megrendelői elvárások szerint. Az alaprajzi formációk kialakításánál törekedtünk a sokszínűségre. Az alaprajzi ötletek összegyúrhatók egymással, a leendő vásárlók ötleteket nyerhetnek így az ő végső megoldásukhoz. Ezeken túlmenően az egész területről látványterveket készítettünk a várható hangulatot és karaktert érzékeltetve, melybe már a konkrét épületeket rajzoltuk be. Ezen terveknél inkább a hangulati elem a lényeges, és nem a konkrét részletek, azok a későbbi tervezési fázisokban pontosíthatók.
Jánosi János
Kvadrum Építész Kft.
Nyíregyháza-Sóstóhegy
224 telkes „ŐZDOMB" LAKÓKERT
Alapkoncepció és beépítés: Jánosi János Pro Architectura-díjas építész
Szabadonálló mintaházak: Balassa Endre építész, Bata Tibor építész, Jánosi János Pro Architectura-díjas építész, Makovecz Imre Kossuth- és Ybl-díjas építész, Orbán Oszkár építész, Pióker Andrea „vándor"építész, Robogány Andrea építész, Szegedi Antal építész, Túri Attila Ybl-díjas építész, Zsigmond Ágnes építész, Zsigmond László Ybl-díjas építész
Minta sorházak: Balassa Endre építész, Bata Tibor építész, Heil Tibor építész,
Jánosi János Pro Architectura-díjas építész, Orbán Oszkár építész, Robogány Andrea építész, Zsigmond Ágnes építész, Zsigmond László Ybl-díjas építész
10:38
A tervezők bemutatnak valamit.
Az olvasók véleményt mondanak, beszélgetnek egymással, kérdéseket fogalmaznak meg. Olyanokat is amiket a tervezőknek kellene megválaszolniuk.
De miért nem?
07:36
a nők lapjában is vannak ilyen szép rajzok.
:)
19:24
Yan Gable
A karancslapujto project úgy hallottam az első ház után meghalta magát.
A telepítési terv nem igazán szerencsés, mert a tájolás nem körszimmetrikus. Vagy a ház két eltérő oldala mutat más-más képet vagy nem funkcionális, amikor a kert és a ház viszony akifordul az észak-déli tengely mentén. A gyűrűk felszaggatása is esetleges.
Kicsit formalista és szerethető, de szakmailag erősen kritizálható a beépítés egy részén lakások és a kertek viszonya és használhatósága. Azsákutcás hurkok nem Kós Károly ötletei alapján születtek. Nem is értem, miért is említik egyesek együtt Kós Károlyt és a terv koncepcióját. Szerinetm nincs közük egymáshoz. Ez egy egységes és egyedi terv, de semmi köze sincs sem a hagyományos faluhoz, sem a modern kertvároshoz = építészetileg több energiával megfogalmazott urban sprawl.
15:35
de miért olyan kevés az üvegfelület a házakon?? kell a hely a díszítésnek? sötét lesz benn
09:44
F. L. Wright és Kós Károly szimbiózisa a boncasztalon. Ez maga az anakronizmus. A végeredmény azonban tagadhatatlanul szerethető, hiszen szerethető az a formavilág is, amiből a tervezők merítenek. A zsákutcák forduló sugaraival szerintem is bajok lesznek ( kukás autó, betonpumpa - mixerek ).
06:53
szuburbán amerikai mintára + erdélyi tematikájú Disneyland,
még hogy magyar falu lenne....
> { székely-smiley ajándékba minden kedves épitésznek
pászti
15:21
@pászti: ha mar egy kis szeretheto diszités, meg a multra valo utalas is van egy épuleten az mar egybol Disneyland??!!! ;-(((
16:09
@sponcsak: Nem, nem erről van szó.
Diznilend-ről vagy kitsch-ről (gyk: giccs) akkor beszélünk, ha formai elemeket a történeti (és a történetiből következő formai) kontextusból kiemelve, csupán felszínes esztetizáló ('jaj de szép') elvek szerint szerkesztünk össze.
Nincs ezzel baj: az USA vidéki építészetének és építészeti kulturájának zöme erről szól, s a diznilendet is nagyon szeretik a zemberek. És ők is büszkék szoknak lenni a nemzetük eredményeire.
Csakhát mi szeretjük azt mondogatni, hogy különbek vagyunk kulturálisan a zUSÁnál...
S az építészet is a kultúra része, ha nehezebben is befogadható ill. nehezebben is kikerülhető, mint pl. a zirodalom.
Meghát szépek ezek a házak, meg jó ez a beépítés, csak a magyarázat sántít.
Tehát: diznilend=szép.
21:53
Nagyon különösnek találom, hogy a műleírás elméleti fejtegetései köszönő viszonyban sincsenek a rajzokkal.
maga a műleírás első bekezdéseének mindenden egyes mondata komoly vitára ad okot, nem beszélve az ordító magyartalanságokról, melyeket rossz volt olvasni.(elfelejtődnek!, terveződik!, kifelejtődik!...!) Sajnálom, hogy pont ebben a témában kell ezt szóba hoznom.
Szerintem az építészet nem elsősorban (és általában nem) elméletek kifejezése,olyan nyelv , amelynek kifejezőeszközei sosem a szavak, hanem a megélhető és megtapasztalható arányok, terek, fények, benyomások, stb. az a létrejött valóság, ami más, mint az eszmék és gondolatok szintje.
ez nem jelenti azt, hogy az építészetben ne lenne koncepció,
eszme, filozófia ill. mondanivaló, csak azt, hogy nem ez az elsődleges, mert ez egy más műfaj.
Az is furcsa, hogy építész azt gondolhatja egy olyan körívbe szerkesztett zártsorú beépítésről, ahol a minimális kertek a tó felé szűkülnek , továbbá a laikus számára is nyilvánvaló túlépítésről vagy éppen csekélyke telekméretről, hogy az egy egész-séges élet kerete tud lenni.
Sajnálatos, hogy a szerzők a hivatkozott magyar falu tipográfiáját nem vették figyelembe, hanem degen formához nyúltak.
Az is sajnálatos, hogy elfelejtették közölni, hogy ez egy spekulációs beruházás.
Ugyanis a magyar falu az emberek valós igényéből és lehetőségeiből, az életforma hű lenyomataként született (és nem egy egészséges életforma kereteként, mert egészséges életforma nincs), építészek és beruhátók nélkül természetesen, természetesen.
Szerintem itt az embert úgy felejtették ki a tervezők, ahogy azt a műleírásban nem akarták.
befejezem, mert fáradt vagyok
Üdv
KP
16:31
Nagyon frankó és a grafika is nagyon szép.
09:28
@iwel: megismételnéd ezt kérlek ?
09:17
nagyon sokminden felpöckölt
-szakmán belüli publikálásnál ritka hogy az -egyébként nagyon hosszú tervező névsort- mindenki kiegészíti még a sok-sok díjjal és elismeréssel amit kapott eddig.
Én e nélkül is elhiszem. Pontosabban a szememnek.
- nekem sántít a beépítés "a divatellenes, hagyományok újraértelmezése" magyarázat, ez nem hagyomány, ez egy beépítési típus amit a világ minden részén használnak jól vagy rosszul. Ha a centrális beépítésre ránézek előbb jut eszembe Delhi, mint a nyíregyházi bokros beépítés.
- a madártávlati képen nem tűnik meggyőzőnek a zsákutcás forma beépítése, olyan mintha mindenki kapott volna egy telket-mint egy zh-ban- aztán rakjuk össze a végeredményt, és a tervek minősége is ezt az egydélutáni munkát mutatja
-modoros, írtó modoros, mai vagy 30 évvel ezelőtti? - ugyanakkor mennyire örülnénk ha ebben a modorban, ilyen részletkkel és gazdagsággal , szeretettel beépülne ez a terüle, biztosan akik elhatározzák hogy ide költöznek, megkapják amire számítanak.
21:03
@bandg: szia,
egyetértek: nekem pl. a Honeckerrel csókolózó Brezsnyev legendás fotója jut eszembe a kidekorált névsorról. Sajnos szomorúan kell ezt mondanom organikus építészek kapcsán.
Még két dolog (mivel a bemutatott tervvel alapvetően elégedetlen vagyok)
-a díjak nem köteleznek semmire?-(ha nem, akkor baj van)
-minden új munkánál bizonyítani kell (ha nem, akkor is baj van)
üdv
kp
14:23
@Kühn Péter: Én már azt sem értem egyébként, hogy minek írják oda egy házterv kapcsán egy cikkben, hogy "x.y. építész" Ki a csuda lenne? Gépész? Kertész? Cípész? Ki tervez házat, ha nem az építész? Már ez is egyfajta kivagyiság az én szememben. Amúgy engterven is láttam már olyat, hogy "x.y. Ybl-díjas". Ott már nem is "építész". De gondolom ez a hatóságot hidegen hagyja...
08:23
bár már egyszer ezt megpróbáltam, de hátha most.
az építészeti rajz kérdése merül fel bennem egy ilyen terv láttán, az építész ábrázolási eszközei. alapvetőleg én három vállfaját különböztetem meg az építész és ábrái közötti viszonynak.
az első az a durva 3d rendermester, amikor a látványterveken a kanapén a tegnapi vörösborfolt is ott van - ebben az esetben szerintem a tervező és a megrendelő is a sterilségre, a tökéletes geometriára és a látvány hajszolására áldoz fel mindent - hiába. egy techikai trouveille - és közben annyit kamuzik benne a rendermester a fényekkel, felületekkel, bármivel, amíg vizuálisan tökéletes nem lesz a kép.
a második az ilyen fajta, mint ez a terv. számomra ez mélyen konceptuális alkotás, mivel minden rajzon látszik, ahogy az ötlet fontosabb a logikánál, a vázlatokon megjelenő formák ha épp nem ilyenek, hanem 3 görbe mentén képzett torz vesék lennének, szellemiségében akkor is ilyen notórius mintakövetés lenne. miért mondom ezt ? mégis ki veszi valaha észere, hogy az épületének kontúrja gondolatban folytatódik a szomszéd épületének kontúrjával, méterek távolságában? mégis mennyire megengedő egy ilyen ház, ha 20-30-50 év múlva az új tulajdonos át akarná alakítani ? persze a képeken az látszik, hogy a megépült ház gondosan ki lettdolgozva és a fotózáskor jól mutatott - de ahogy azokban a házakban, amit ezek mímelnek még benne volt az építész tudása, az anyag szeretete, az építőmester kézügyessége, a helyszín megbecslése - ebben én csak egy kínlódást látok.
a harmadik pedig az, amikor az ötlet szabad úton születik, mentesen konvencióktól és képektől, mentesen a stílus, a látvány vagy egyebek szorításától. megtelik belső értékekkel, felépít egy rendszert és megfelel a belső szabályainak.
bonta
20:51
@gaspar_bonta: szervusz,
igen, érdekes valóban a grafikáról elmélkedni pont ennek kapcsán.
Habár nehezen értem az eszmefuttatásodat és úgy érzem, hogy most éppen nem ide vágó illetve ide vágó lehetne, ha egyéb (fontosabb) dolgok rendben lennének.(lásd majd másik hozzászólást)
Én ennek kapcsán azon akadtam fent, hogy egészen mást mutat a ködbe vésző 3d render, (melyből egyetlen egy kép van fennt) mint a szabadkezes axonometriák ill. beépítési helyszínrajzok. Sajnos az utóbbiakból ugyanis laikusok számára is egyértelműen látszik a durva túlépítés vagy másképpen nézve a kicsi telkek kiosztása (telekspekuláció), a kert hiánya, pontosabban a használhatatlansága stb.stb.
mintha a feltételezésem szerint utóbb készített 3D korrigálna ezen...
Sajnos az a véleményem a bemutatott rajzok alapján, hogy ez a beruházás is vastag üzleti szempontok szerint épül és az "egészséges élet lehetőségének" árát is jól meg kell majd fizetni.
üdv
KP
válfaj
18:47
Meglepő, hogy a lakópark telepítési koncepciója a bokros településekre hivatkozik – azoknak a lényege – ha jól értem – valóban a „bokor”, de az egyes bokrok viszonylag távol vannak egymástól, lokális központocskákként, a köztük elterülő mezőgazdasági területek között.
A kis telkek, a telkekben kényelmetlenül feszengő, azokhoz képest nagy házak… Különösen a háromszögű telken íves típusú épületek tűnnek nagyon kényelmetlennek… (Találtam jó sok északi tájolású szobát is…)
Amit itt látunk az viszont nem nagyjából, hanem egy-az-egyben az észak-amerikai kertvárosok világának az átvétele: (szinte) kizárólagos lakófunkció, hangsúlyozott autóhasználat, és zsákutcák. (a lenti kép csak egy példa találomra: Edmonton, Kanada).
Még az identitáshoz - érdekes hogy a szöveg a "tájegységre jellemző formálást" említ, de a házak kísérteties hasonlóságot mutatnak az aszódi parókiához, például ("a hely szelleme" címmel jelent meg róla tudósítás...).
04:05
@mB: Ezek a zsákutcák azért nem eleve ördögtől valók. Jó tizenöt éve terveztem egy telekosztást, amiben egy ilyen zsákutca is előfordult, inkább kényszerből, mint előre megfontoltan. A földtulajdonos rettenetesen félt a trapéz formájú telkektől, de végül ezek lettek a legkapósabbak. A területen ma is ez a helyi népnyelvben féregnyúlványnak nevezett zsákutca a legnépszerűbb. Persze az utca végén a kört kétszer akkora átmérőjűre vettem, mint az utca és úgy látom Edmontonban is hasonlóan csinálták. Ezen az Őzdomb terven rettentően szűk a fordulókör.
16:04
@zapata: Persze, nincs is probléma a zsákutcákkal, sőt: nyilván kisebb forgalmat jelentenek és nagyobb biztonságot mondjuk a játszó gyerekekenek, stb. A különös itt csak az, hogy a fenti telepítés a "tájra jellemző" gesztusokkal magyarázza a tipikusan északamerikai kertvárosi telepítést, és a helyi formai jellegzetességgel a - saját formavilágát. :-)
Amúgy ha már ilyen kis telkek vannak, én meggondoltam volna a telkek belakásának lehetőségeit: a szinte pontosan középre pöttyintett óriási házak gyakorlatikag "megeszik" a telket, szinte csak keskeny oldalkert marad körös-körül. Ha viszont oldalhatárra kerülnek a házak, az udvarhasználat sokkal intenzívebb lehetett volna - persze ehhez nem a körkörös és jin-jang telepítés, hanem a tájolásra jobban figyelemel lévő utcahálózat kellett volna, mondjuk. Ami - ha már valami - a magyar településekre inkább jellemző lehet, már csak a józan, tenyerestalpas okosság miatt is. Inkább, mint a körkörös jinjangok. :-)
21:09
@zapata: nemhogy nem, de a zsákutcák kifejezetten jók. nNm látom, hogy ezt valaki kritizálta volna. Biztos irigykednek azok, akik féregnyúlványnak nevezik azt az utcavéget ahol tollasozni vagy a gyereket biciglizni tanítani lehet.
Az Őzdomb az autós élet valóságáról csak műleírás szintjén vesz tudomást. Az építészet nem a szavak világa.
Üdv
KP
22:01
@mB: szervusz mB,
egyetértek a hozzászólásaiddal, sőt! örömmel, olvastam őket, színvonalasak.
üdv
Kp
17:10
[hozzászólás törölve]
a hozzászólási lehetőség elsősorban arra szolgál, hogy tartalmas, átgondolt kritikát lehessen megfogalmazni a bemutatott épületekről. egy-egy odavetett, fanyalgó megjegyzésnél akkor is többet érdemel a tervezésbe befektetett rengeteg munka, ha az eredmény történetesen nem tetszik vkinek.
18:12
@zsuppanandras: De ha senkinek sem tetszik? : )
21:05
@abra: Ez egyszeruen nem igaz
07:50
@sponcsak: :(
na nekem lőttek.
21:19
@zsuppanandras: bocsánat, csak egy megjegyzés:
az elszaporodó kimoderálásokkal én személy szerint nem értek egyet, de ha már ez az elképzelés, akkor elejét lehetne venni, ha az ÉF a címlapon feltüntetné, hogy s mint, és ki mire számítson.
Sajnos a kritikával szemben nem tudom, hol lehet meghúzni a határt.
Pl. egy irgalmatlan ledorongolás előtt fusson meg egy jópársornyi kötelező kört a befektetett munka iránti kötelező tiszteletről?
Sajna én is kaptam olyan kritikát ÉF-es szerkesztőtől, nagy hetilapban nagyon nyúlfarknyit, ami méltatlan volt a befektetetett munkához, mondom is: megalázó.
de a tietek a honlap
üdv
KP
21:38
@Kühn Péter: a moderációnak az a célja, hogy a kritika valódi kritika legyen: egy odavetett mondatnál többet ér a többi olvasó és a szerző számára is ha tartalmas, átgondolt bejegyzések érkeznek. szeretnénk a nálunk publikáló tervezőket megvédeni - nem a szakmai vagy éppen szakmán kívüli kritikától, hanem attól a helyzettől, hogy a munkájuk megjelenése után sorra érkezzenek az "ez micsoda vacak, vaze", "ilyen rondaságot" típusú bejegyzések.
21:57
@zsuppanandras: ez teljesen érthető.
de erre szerintem nagy betűkkel fel kell hívni a hozzászóló figyelmét.
lehet hogy ez már (azóta, hogy regisztráltam) , így van??
üdv
KP
13:23
@zsuppanandras: Személy szerint nagyon profinak tartom az itteni moderaciot, mert megakadalyozza, hogy ugy eldurvuljon a vita, mint azt némely mas website-on lathatjuk és ennek is koszonheto, hogy tobbnyire értelmes hozzaszolasokkal talalkozunk itt anyazas helyett.
15:26
Gyonyoru!!!!
12:42
még valamikor a 80-as évek legelején, a nógrádi Karancslapujtő környékén próbálkozott ezzel a Mester, nem tudom mi lett belőle? Az első (udvar)ház, amit odatervezett, az olyan óriási volt, hogy amikor először megláttam, azt hittem, rossz léptékben kivitelezték.
12:25
1987 ?????
gratula
12:10
ungarische romantische
09:03
@schigeru: nemaz, ez posztmodern, persze más gyökerekből. (halmozós, felemlegetős, kontextusonkívüli szituációk)