Pestszentlőrinc-Pestszentimre, Kossuth tér ötletpályázat – II. helyezett, Garten Studio Táj- és kertépítész iroda
A Budapest, XVIII. ker. Kossuth tér és környezetének kialakítására kiírt ötletpályázaton a II. helyezést a Garten Studio Táj- és kertépítész iroda nyerte Steffler István vezetésével.
MŰLEÍRÁS
Célkitűzések
Az Üllői úttal határos terület kerületközponti szerepét a hivatali, vendéglátó, kereskedelmi, oktatási, sport, kulturális, és egészségügyi intézmények ittléte is jelzi, így a Kossuth tér összekapcsolja az emberek személyes és közösségi életterét. Az intézmények napi elérése nagy terheléssel jár, mégis a jelentős átmenő forgalom mellett a park találkozási pont is azoknak, akik pihenni, megállni, ott tartózkodni szeretnének. Vizsgálandó az Üllői úttal való viszonya, mert annak egyrészt ez a „zöld térfala", másrészt forgalmi rendszerében gyalogos átmenő forgalmat bonyolít. De többlet tartalmat is hordoz a tér. Megemlékezéseknek ad helyet, kulturális örökségével erősíti a hely szellemét, mely a helyi identitás megélésében fontos. A programban szereplő hívószavak:
- Kulturális örökség
- Funkcionalitás (mindennapi működés)
- Közösségi tér (találkozás, közösségépítés, társadalmi aktivitás)
- Értékes zöldfelület
Koncepciónk e négy pilléren nyugszik, hosszú távon is működő módon, méltóbb formai és esztétikai kialakításban.
Ha a feladat „mikrovilágát" egy makro rendszer elemeként tekintjük, akkor további tartalmakkal töltődnek meg az „örökség", „funkcionalitás", „közösség", „zöldfelület" szavak; a kerület egésze szempontjából is jelentőséget kapnak! Az itt adott válaszok mintát adnak a zöldfelületi rendszer többi elemének kezelésére, egy átfogó stratégiai szempontrendszer kiindulópontját képviselhetik. Ez a megújítás minta lehet az értékmegőrzésre, fejlesztésre és a jövőbe tekintő felelős magatartásra. Értéket őrzünk Rerrich Béla 80 év után is meglévő parkstruktúrájának megtartásával, fejlesztünk azzal, hogy a mai park-használat igényeire válaszokat adunk, és a jövőbe tekintünk a közösség aktivizálásával, a környezettudatos megoldások alkalmazásával.
Városszerkezeti szerep, feltárás
A Kossuth tér 3,4 ha-os, és a tágabb környezet 6,5 ha-os területe városszerkezeti szempontból a XVIII. kerület központi magjához tartozik. „Városkép szempontjából kiemelt terület", „fővárosi jelentőségű védett közpark". Az IZ és Z övezeti besorolású területekkel megteremthető intenzív kapcsolat lehetősége szintén ezt a központi helyzetet erősíti. A Thököly út túloldalán lévő fejlesztési területekhez kapcsolva a Kossuth tér egy nagyobb rekreációs zóna részévé válhat.
A térre négy sarkán tudunk ma bejutni, de ezeknek a pontoknak nincs minőségi vizuális/funkcionális kapcsolata a környezettel. Tervünk ebben minőségi változást hoz, a tér és környezete szövetszerűbb, átjárhatóbb, a kapcsolatok jobban értelmezhetőek.
- Promenád az Üllői út mentén: A Piac térig, de akár a Lakatostelepig kifuttatható tengely a nyugati sarokra érkezik, és a déli sarkon lép ki a térről. A Spar mellett, a Polgármesteri Hivataltól érkező, és dél felé kilépő irány az Üllői út menti részekkel teremt kapcsolatot.
- Promenád a Thököly út mentén: A tér déli sarkától északkelet felé fut. Szerepe az Üllői út és a Lőrinci Sportcsarnok melletti terület, valamint a gimnázium feltárása. A tér peremén haladva megközelíti a keleti egységet, majd a Haladás és Nefelejcs u. közötti rekreációs célú fejlesztési terület felé vezet. A Hét Vezér szoborcsoport körüli térből egy új tengely indítható a Szent Lőrinc sétány felé.
- Szabadidő park: A szabadidő aktív eltöltését biztosító részt a Sportcsarnok mellett jelöltük ki. A gyalogos, és rekreációs területek szövetében ez már kifejezetten tartózkodásra alkalmas terület, mely az Üllői út és Ballada utca irányából is kényelmesen elérhető. Helyet kap itt: a: idősek sportrésze; b: kerékpáros pihenő; c: tematikus játszóterek mozgáskorlátozottak részére, d: mentális akadálymentesítést elősegítő speciális játszószerek; e: korosztályos játszóterek (6-10, 10-14 és a 14-18 évesek, gördeszka, BMX)
Szabadtér-építészeti terv
A kitűzött célok mentén feltárul a park rekonstrukcióval és megújítással létrehozott új arca. A használati lehetőségek spektrumát kiszélesítve olyan többlettel láttuk el a teret, mely a lakosok felelősségérzetét és kötődését is megerősíti.
Kulturális örökség
A Rerrich Béla által tervezett parkrészletet rekonstruáltuk. A középső parter szélső gyepfelületei megmaradnak, az elszórt fák ritkításával ligetes facsoportok alakulnak ki. A hosszanti ovális parter gyepének közepén szökőkút létesül ünnepélyes környezetben, kiemelt helyen. A víz megjelenése hozzáad a történeti kerthez, a gyepen heverészők jelenléte élettel tölti meg ezt a kertrészletet. Az utak mellé padok, a gyepbe tömbszerű, szabálytalan ülőpad elemek kerülnek, mely kortárs elem, hívószó a fiataloknak. A meglévő rézsű helyett a baloldali feltáró út mentén ülőfalat javasolunk, mely már utal a baloldali parter modern hangvételére (az újraértelmezett parter a mai kor igényeinek beépüléséről szól). Ezek a gesztusok a kerttörténeti örökséggel bíró parkrészletet aktivizálják, új tartalmi elemeket csempészve a történeti szerkezetbe.
Az északnyugati oldalon lévő épületek külön helyrajzi számon nyilvántartott (hrsz. 155421) közterületről nyílnak, melyet javaslunk Rerrich Béla sétány néven nyilvántartásba venni (róla még nincs közterület elnevezve; a helyszín kifejezetten adekvát); és szükségét is látjuk a tervben a gépkocsival is átjárható sétányként kialakított terület lehatárolásának. Az 1848-49-es és a II. világháborús emlékművek a helyükön maradnak a megemlékezésekhez kialakított szilárd felülettel. A parkban található mellszobrok méltó helyre kerülnek, soruk további alkotásokkal bővíthető. Kijelöltünk továbbá egy frekventált helyet a „nagyátló" mentén egy új, jelentős köztéri műalkotás számára.
Alapfunkciók
A térnek azokat a kiszolgáló funkcióit foglaljuk itt össze, melyek mindennapi működéséhez szükségesek. A történeti kert ünnepélyessége mellett a fennmaradó részt alapvetően nagyfokú racionalizmus, a kiegészítő elemek átgondolt elhelyezése jellemzi.
Gyalogosközlekedés
Jelenleg az úthálózat mind sűrűségében, mind szélességében túldimenzionált. A tényleges áthaladási irányok meghatározása, jelentőségük megismerése vezetett a tervezett megoldáshoz. A leüléshez, pihenéshez nem szükségszerűek a terjengős burkolatok. Az utóbbi évek közterület-megújítási projektjeinek tapasztalata, hogy a nagy zöldfelülettel bíró parkoknál a padok mellett az igényesen kialakított és fenntartott gyepfelületeket is előszeretettel veszik birtokba az emberek. Az utakat ezért a szükséges minimumra redukáltuk, és nagyobb jelentőséget biztosítottunk a gyepfelületeknek. Bár a kutyások jelenléte nem zárható ki, a minőségi fejlesztés közízlés-, és felelősségformáló hatása (és gyűjtőedényzet kihelyezése) megoldhatja ezt a problémát.
Az utak jelentőségük és kialakításuk módja szerint hármas hierarchiába sorolódnak. A legfontosabb a keresztirányú áthaladás a téren, ezért ez a nyomvonal a legszélesebb, kialakítása a legintenzívebb, (10m, melyből 4 méter a tisztán átjárható szelvény). Másodrendű a Rerrich-féle park két tengelye, és Üllői útig meghosszabbított nyomvonaluk. Szélességük 5 méter. A két szint nem csak az Üllői út felőli rész feltárását biztosítja, az egész park közlekedési ütőerei is. A harmadik szint (3m-es szélesség) a történeti kertrészlet útjai. Kivétel a „nagyátlóval" szöget bezáró kisebb átló, mely a 2. szintnek megfelelő, valóságos áthaladási irányt jelent, mégis csak 3 m széles, mert így is megfelel a jelentőségének, és nem konkurál a nagy kereszttengellyel. A felvázolt 3-as rendszer biztosítja a park feltárását, arányosan szűkíti a mai utakat, és nagyméretű zöldfelületeket hagy.
A teret emellett a négy oldalán gyalogosjárda teszi körbejárhatóvá. Az Üllői út mentén a kiszélesített promenádon, északkeleten a Rerrich Béla sétányon biztosított a gyalogos közlekedés. Utóbbi kiszélesítését javasoljuk a határoló épületek kerítésvonalának hátrébb tolásával, így a közösségi térhez kapcsolódóan nagyobb zöldfelületet és tágasabb sétányt kapunk. A Thököly úton, a park középtengelyében egy újabb gyalogátkelőt nyitottunk a kanyarodósáv indulása előtt.
Kerékpáros és autós közlekedés
Lehetőség van a kerékpárút-hálózat fejlesztésére a Kossuth tér mellett, mely az ide érkező és innen szétágazó kerékpárutak gyújtópontja lehet. A tér mind a négy oldalát gépkocsiforgalmú út határolja, mely jelentős hátrány. A gyalogos kapcsolat így csak gyalogátkelővel, utakon keresztül valósulhat meg. Ez az adottság nem megváltoztatható, de „finomhangolható". A Gyöngyvirág utca egyirányúságát nem változtattuk meg, de szélességét kihasználva egyoldali párhuzamos parkolást alakítottunk ki, zöld sávval a tér felé. Ugyanez a képlet a Thököly útnál annyi különbséggel, hogy a párhuzamos parkolókialakítás nem történhet teljes hosszon a kanyarodósávok miatt. A Rerrich Béla sétány forgalomcsillapított burkolat, ahol a gépkocsi és a gyalogos közlekedés egyenrangú. Megtartottuk a kétirányú forgalmat, hogy a gimnázium és a templomok megközelíthetősége ne romoljon.(az egyirányúsítás nem csökkentené jelentősen az áthaladó gépkocsik számát)
A szükséges mennyiségű parkolót a határoló utakon alakítottuk ki. A Kossuth tér 155422 helyrajzi számon szereplő részlete 30 118 m2. A rendelet szerint minden megkezdett 500 m2 után egy parkolót kell biztosítani, mely adott esetben 61db. A Gyöngyvirág utcában 34, a Rerrich Béla sétányon 7, a Thököly utcában 28 parkoló alakítható ki, mely megfelel az elvárásoknak. Bár a Rerrich Béla sétány térszintre emelt díszburkolata szerves része a térnek, mindenképpen szükségesnek tartottuk, hogy az iskolához, a templomokhoz közvetlenül is tartozzon néhány parkoló.
Egyéb elemek
Bár a park úthálózaton kívüli elemei az alapfunkciót is szolgálják, már szoros összefüggésben vannak a közösségi aktivitást szolgáló élettérrel, ezért itt csak felsorolásszerűen említjük őket. A szobrok, emlékhelyek, a „nagyátló", a játszótér, a kávézó, a terasz, a színpad a közösségi élet katalizátorai, meglétük túlmutat a puszta funkcionalitáson.
Közösségi tér
A tér találkozási pont, passzív és aktív időtöltés, közösségépítés, társadalmi aktivitás, ünnep, megemlékezés, szórakozás, rekreáció. Hogy ezekhez a hívószavakhoz milyen tartalmat, formát rendelünk, annak kiemelkedő szerepe van az arculat meghatározásában. Vezérelvünk a zöldfelületek, a fák dominanciájának megtartása, mely a fővárosban tapasztalható zöldfelület-csökkenés mellett mintaértékű lehet. Agyonburkolt városi tér helyett nagy zöldfelületet javasolunk a valós igényeken alapuló burkolati arány kialakításával. Ha nem állandó terhelésről beszélünk, akkor a zöldfelület is lehet „multifunkcionális" tér. Alkalmanként a gyep is használható események helyszíneként, így ökológiai és mentális kondicionáló hatása folyamatosan érvényesül. Ez elvitathatatlan előny a sokszor lélektelen és szükségtelenül nagy burkolt felületek állandó jelenlétével szemben.
Többcélú tér
Tervünk a kifejezetten intenzív használatra szánt tereket az Üllői úttól távol egy helyre, egy súlypontba koncentrálja, olyan helyszínre ahol az építés a legkevesebb fa kivágásával megvalósítható. Ez a történeti kert bal partere. Olyan használati sűrűsödés van itt (innen induló „nagyátló", a Tündérkert és az iskola közelesége), ami önmagában komplex kialakítást igényel. Itt kap helyet egy színpad nézőtérrel, egy kisebb épület kiülővel, melyet Tündérkert Presszónak neveztünk el, valamint egy játszótér a 3-6 éves korosztálynak.
„Nagyátló“
A legjelentősebb gyalogos irányban álló kereszttengely szabad közlekedősávját egy 7,5 m széles, karakteres zóna kíséri, ahol geometrikus rendszerben burkolat, zöld- és vízfelület váltakoznak. A sétány mellett különálló padok helyett egyedi kialakítású ülőfal létesül, melynek hátoldalához a terep szintben feltorlódik. A tengely a Gyöngyvirág utcára ér ki és a gimnázium felé fordul, de már kisebb szélességgel. Üllői úti kicsatlakozása „letalpal" a promenádra, széles indítást adva ezzel az átlónak.
Játszóterek
A parkba csak egy 3-6 éves korosztálynak szóló játszóteret terveztünk a többcélú tér mellé, ahol a Tündérkert Bisztró is a gyerekek és szüleik rendelkezésére áll. A nagyobbak játszóterei (6-12; 12-18 év) a sportcsarnok melletti területen helyezkednek el, ahol kevésbé terhelik környezetüket.
Zöldfelület
Olyan mintaértékű fejlesztésre törekedtünk, amely a Kossuth teret a kerület átfogó zöldhálózat fejlesztési stratégiai rendszerének központjába helyezi.
Faállomány
A meglévő növényállomány az egyik legnagyobb értéke a területnek, ezért a történeti kert fáit tiszteletben tartjuk, fasorait rekonstruáljuk. A felmérés alapján kivágásra javasolt fákat nem ábrázoltuk, a többi fa vizsgálatánál figyelembe vettük a szakvélemény ajánlását, a lombkorona zártságát, a tervezett funkciókkal való egyeztethetőséget. A faállomány, bár változatos korú és összetételű, összességében értékes, melynek megtartása a cél, a fák életciklusának, valamint a tér megújításának igényét is szem előtt tartva. Csak olyan helyen javasolunk kivágást, ahol ez szakmailag feltétlenül indokolt (funkció, átláthatóság), ez a faállomány 10%-át érinti. Új fatelepítések részben fasorok formájában (utak mentén), raszteres rendszerben (emlékpark állománypótlás), illetve ligetes elrendezésű facsoportokban (szabadidőpark) történnek.
Cserje és virágtelepítés
Örökzöldek ültetésére a meglévő fenyők környezetében kerül sor, árnyékosabb részeken lomblevelű örökzöld talajtakarókkal. Cserjék közül az alacsony termetű fajták kiültetését javasoljuk, hogy az átlátások, vizuális kapcsolatok megmaradjanak. A lombok alatti felületekre árnyéktűrő, gyeppótló növények ültetését tervezzük. A kiemelt részeken (fő gyalogos sétány) virágukkal, levelükkel díszítő talajtakarókat, évelőket, egynyári növényeket alkalmaztunk, melyek egész évben vizuális élményt nyújtanak. Fontosnak tartjuk jól átlátható, gyepes-ligetes térrészek létrehozását.
Tereprendezés
Jelentős terepmozgatásokra a faállomány miatt nincs lehetőség (és a kis szintkülönbség miatt szükség sem). Kisebb beavatkozás az ülőfalak mögötti terep felsimítása. A park jelenleg lépcső és rámpa nélkül is átjárható, mely a mozgáskorlátozottakra való tekintettel a jövőben is kívánatos.
Anyaghasználat, berendezési tárgyak
A „nagyátló" burkolata nemeskő (pl. mészkő). Ugyanez jelenik meg a Gimnázium tengelyében lévő gyalogúton, és a Tündérkert Presszó teraszán. A „nagyátló" geometrikus rasztere simított, dilatált beton. A játszótér mellett kisebb felületen faburkolat jelenik meg.
A padok kortárs megjelenésűek, általában fa ülőfelülettel, de létesülnek műkőből is (pl. ’nagyátló’, gimnázium tengelye). Egyedi ülőkövek kerültek a központi parterbe, valamint a gimnázium elé, és egyedi fa ülőpadok a játszótér mellé.
A közvilágítást egy magas (8m), több fényforrást tartalmazó kortárs megjelenésű kandeláber, a díszvilágítást egy alacsonyabb (4m) magas oszlop jellegű lámpa biztosítja.
Közösségi aktivitás
A tervezés kezdetén a közösségi tervezés metodikájának alkalmazását javasoljuk, melynek előnye a tervezési program valós igényekhez igazítása. A folyamatba bevont lakosok magukénak érzik a fejlesztést, így megalapozott döntések születhetnek valós problémafelvetések alapján. A megvalósítás után szükség van egy kommunikációs és partnerségi program elindítására is, melynek keretén belül a felelősség érzése a megújult környezet jövőjéért is fenntartható!
Programok szervezhetők diákok, szülők, idősek (és civil szervezetek) részvételével virágosításra,"nagytakarításokra", a Föld Napjára. A kerület Környezetvédelmi Programja „Tisztább és zöldebb kerületért" célkitűzésének keretén belül itt is megvalósítható a szelektív hulladékgyűjtés, a takarítási akció. A hagyományos „Ültess egy fát kerületünknek!" akciónak szintén helyet biztosíthatunk.
Környezettudatosság
A környezettudatosság az építés és fenntartás során egyaránt fontos. Alkalmazható elemei: szelektív hulladékgyűjtés, csapadékgyűjtés és megtartás (ebből locsolás), napenergia felhasználás, újrafelhasznált anyagok, FSC tanúsítvánnyal rendelkező fatermékek, fényszennyezés csökkentése.
Akadálymentes környezet
A mozgássérültek, a vakok és gyengénlátók igényeinek megfelelő fizikai akadálymentesítés mellett legalább ilyen fontos a mentális akadálymentesítés. Ezt szolgálja az „Együtt kerek a világ" játszótér, melyben közösen használhatják a speciális játékszereket épek és fogyatékkal élők. Hatékony integrációs módszer, amikor segédeszközökön keresztül ismerhető meg, hogyan is néz ki a világ a fogyatékosok szemszögéből. Erre alkalmas a kerekes székes akadálypálya, a siketnéma jelképtár, tapogatható játékeszközök. 80-100 m távolságra információs táblák kihelyezését javasoljuk a terület akadálymentes útvonalaival, Braille-feliratos parkalaprajzzal.
Összefoglalás
Tervünk nem egyszeri fejlesztési projektként tekint a feladatra. A terület funkcionális, környezeti és ökológiai állapota javításának jelentős társadalmi, esztétikai és városszerkezeti hozadéka van. Az épített és élő környezet harmonikus, az emberek életminőségét javító, összehangolt fejlesztése a jövőben is kamatozó tőke. A projekt központi elhelyezkedése kitűnő lehetőséget ad arra, hogy a kerület bemutasson egy előremutató, összetett tervezési szempontokat integráló MINTÁT, melyben a társadalmi elköteleződés, az innováció, a környezettudatosság, a stratégiai gondolkodás egyaránt szerepet kap.
Budapest XVIII kerület, Kossuth tér és környezete ötletpályázat
vezető tervező: Steffler István
munkatársak: Csákó Edina, Helfrich Franciska, Szentesné Dandé Eszter
tervezés éve: 2011
bruttó szintterület: 97 620m2
generáltervező: Garten Studio Táj- és kertépítész iroda
01:23
Támlanélküli betonhasábon addig ülj óh Tervező, míg meg nem gebedsz! Pihenőkerti nonszensz az dolog...
18:31
jó lett nagyon! egy kérdés, hogy milyen programmal készültek alaprajzok, metszetek? előre is köszönöm