Plébániatömb-rehabilitáció Jászladányban – Tóth Bence diplomaterve
"A település arculatán, urbanisztikai igényein alapuló, a múlttól nem elfordulva, de a jelenre reflektáló beavatkozást szerettem volna megalkotni. Mindezt minőségi terekkel, fenntartható módon, az esztétikát nem mellőzve, de a realitás talaján, öncélú építészeti allűrök nélkül." Tóth Bence diplomamunkájában egy elnéptelenedő alföldi községgel, Jászladánnyal foglalkozott, a tervezés során a községet érintő társadalmi-közösségi kérdések építészeti válaszait kereste.
Bevezető
Diplomamunkám témája egy olyan segítő, oktató intézménycsoport létrehozása, amely patronálja a településen élő fiatalokat egy alföldi, szegregátumokkal terhelt községben, Jászladányon. A tervben a településközpont több ütemben történő rehabilitációja alternatív oktatási funkciók telepítésével jön létre, választ keresve oktatási, közösségi dilemmákra.
Programalkotás
Jászladány, 5500 fős Észak Alföldi település, az itt lakók korábban jórészt növény- és állattenyésztésből éltek, ugyanakkor a rendszerváltás óta a község – a régióval egyetemben – az elszegényedés és elnéptelenedés irányába tendál. Ezzel párhuzamosan az általános iskolából kikerülő gyerekek közül sokan nem tudják kezelni a megszokott, biztonságot nyújtó közeg eltűnését, emiatt jelentős a lemorzsolódás veszélye.
Abban az esetben pedig, ha mégis elvégzik a középiskolát, sokszor tapasztalat híján mégsem alkalmazzák a végzett, szakmával rendelkező fiatalokat. Célom egy olyan intézménycsoport létrehozása, ahol minden, útjában éppen elakadó fiatal megtalálhatja azt a kapaszkodót, amire szüksége van a továbblépéshez.
A tervezés megkezdésekor több, alternatív oktatási intézményt üzemeltető szervezetet, alapítványt felkerestem tapasztalatszerzés érdekében. A találkozók, beszélgetések fő tanulságai közé tartozik a horizontális szervezés és a lokális közösségekkel való kapcsolattartás fontossága, a ,,self help" tanulási szisztéma térbeli igényeinek kielégítése és a program kinyitása minél szélesebb körben.
Így a programba a tanodán és közösségi házon kívül egy műhelyház is bekerül, mely a korábban körülírt fiatalok képzésére és tapasztalatszerzésük elősegítésére is szolgál. Így a program alapvető célja, hogy az érintett fiatalok mindegyikének segítsen megtenni a következő lépést.
Helyszín
Ez a komplex program a település központjában, a Sarlós Boldogasszony Katolikus templommal szembeni tömb rehabilitációjával valósulna meg. A tömb jelenleg felszabdalva, több kihasználatlan épülettel, a plébánián kívül teljesen kihasználatlanul önmagában is párhuzamot állít a falu helyzetével. A templom jelenléte meghatározza nemcsak a szűkebb környezete, de az egész település arculatát is, térfoglalása kihatással van az általam megújítani kívánt tömb tereire is. A templom előtt elhaladó út jelenleg ellehetetleníti egy gyülekező tér kialakulását. Ennek a téri hiányérzetnek az orvoslása a tervezés alappillére. A plébánia, az északi végen álló parasztház, valamint a két korábban lakóházként használt épület mind az elmúlt 200 év lokális szinten minőségi házai közé tartoztak, önmagukban is jól tükrözik építésük idejének használói igényeit, anyagi lehetőségeit. Ezen erős karakterek egymásra rétegződése rajzolja ki a terület léptékében homogén, részleteiben mégis diverz képét.
Ütemezés
A felvázolt összetett program a közösség méretéhez, erejéhez és anyagi lehetőségeihez mérten, három ütemben valósul meg. Első ütemben a fiatalokat foglalkoztató műhelyház kerül kivitelezésre, második lépésként a meglévő tájház felújítása készül el, harmadik, záró akkordként pedig az új közösség fejlesztő ház épül meg. A kedvező költségmegoszlás mellett a projekt ütemekre bontásával a közösség lehetőséget kap formálni, alakítani is a folyamatot, valamint az évről évre történő kontinuitás egy olyan új rendszert ad, amely eddig hiányzott a falu és lakóinak életéből.
Módszertan
Mind a program összetettségéből, mind a helyszín rétegzettségéből adódóan a beavatkozás módszertani háttere előtérbe kívánkozik. Első lépésként a jelenlegi és múltbéli állapot / házak építéstörténete, szerkezeti, kulturális, térszervezési értékeinek megismerése a legfontosabb, majd a következő gondolati lépés a Sarlós Boldogasszony templom helyzetének rendezése, bekapcsolása a tömb és ezzel együtt a település véráramába. Harmadik lépcsőfok, a tömb mint új településrész értelmezése, külső és belső kapcsolatainak tisztázása. Ezeken felül pedig cél, hogy a lehető legtöbb meglévő elemet sikerüljön megtartani a beavatkozás során, ennek egyszerre vannak építőművészeti és szikár, gazdaságossági indokai is.
I. ütem - Műhelyház kialakítása
A ház a ’60-as években épült B30-as falazóblokkokból pórfödémmel, jelenlegi állapota kielégítő, egyedül a tető és födémszerkezete szorul jelentős felújításra. Új funkciója megköveteli a belső rendjének újragondolását, ugyanakkor annak fő szerkezeti elemeinek megtartása eleme a koncepciónak. Három műhely kerül kialakításra, egy asztalos, egy varroda, valamint egy, a tankerttel kapcsolatban lévő műhelytér. Az épület déli oldalán egy ún. naptér kerül kialakításra, mely alkalmas a tankert növényeinek egy részét átteleltetni, valamint képes az épület őszi és tavaszi energiaigényét.
II. ütem - tájház felújítása
A második fázis a tájház megújításáról szól, ennek a munkának a kivitelezésébe már az előző évben elkészült műhelyház dolgozói is bekapcsolódnak. A XIX. század végén épített ház, arányaival, karakterével korának tökéletes lenyomata.
A tetőszerkezet cseréje mellett a vályogfalak utólagos vízszigetelése és sótalanítása szükséges. Hosszútávon az új használati mód egy olyan bemutatótér lehet, mely időszakos nyitvatartással, de gondosan előkészített tárlattal, programokkal képes hitelesen bemutatni a Jászság kulturális örökségeit, hagyományait.
III. ütem - Közösség fejlesztő ház
A harmadik, befejező fejezet az új közösségi és oktatási funkciót betöltő ház felépítése. A ház igyekszik valamiféle átirata, továbbírása lenni mindannak a komplex viszonyrendszernek, ami a tömb újraírásával keletkezik. Azzal, hogy egyre több teret nyitunk ki köztérré felértékelődik a házak saját bezárt kertje, különösképpen igaz ez abban az esetben, amikor a három részfunkció körbeöleli egymást és egy mindegyikük számára elérhető, a külvilágtól mégis elzárt belső kert kialakítására van lehetőség. Ez az az elzárt, ,,titkos" kerti minőség, ami indokolja ezt a beépítést. Ez a forma teremti meg azt a helyzetet, ahol a zavaros világot teljesen kizárhatjuk és csak, mint egy vigyázó felnőtt, a templom tornya magasodik fölénk.
A keleti szárnyban létesül a zsibongó előtér, mely egy kisebb teakonyhával zárul. Az innen megközelíthető északi szárny a frontális oktatás tereinek ad helyet: két csoportos foglalkoztató, valamint három, egyéni fejlesztésre is alkalmas terem kap helyet ezen az oldalon. A galériaszinten itt egy játszó galéria létesül, amely alkalmas a délutáni megnövekedett gyerekszám kezelésére.
A nyugati szárny az egyéni tanulás, a focus helye. Itt helyezkedik el a programba beemelt könyvtártér valamint ennek az olvasó galériája és a „learning boxok" is.
A közösségi funkció főleg a déli szárnyban kap helyet, itt alakul ki a nagyterem, mely alkalmas előadások, beszélgetések szervezésére, egyházi és civil szervezetek rendezvényeinek megtartására.
Belső tér
Belső térben a bontott tégla 3 felületképzéssel jelenik meg. Azokban a terekben, ahol a funkció nem igényli a kiemelt figyelmet, mint a közlekedők vagy a zsibongó, a téglát csak dörzsöléses felületkezekést kap. Ott, ahol a funkciók már irányítottabb figyelmet igényelnek, tehát jellemzően az előadások terei, a tégla fehér meszelt felületképzést kap. Azokban a helyzetekben pedig, amikor teljes koncentrációt igénylő terekről beszélünk, mint a learning boxok, fejlesztő terek, foglakoztatók, a tégla fal elé vakolat kerül és egy teljesen szokványos, fehér festett felület jelenik meg. A cél az, hogy a minél nagyobb fókuszt igénylő térrészbe érünk a felületek annál inkább segítsék elérni ezt az állapotot.
Homlokzatformálás
Az építészeti koncepció megalkotása során fontos elem volt a helyi anyagok és a helyi közösség bevonása a ház megépítésébe, így a helyiek nem csak a kész házból profitálhatnak: a kivitelezési folyamat során maga a közösség is épülhet. Ehhez olyan anyagok és szerkezeti megoldások szükségesek, melyek közösségi építésben, is megvalósulhatnak.
A helyi anyagok közül a bontott tégla a nagyközség és a környező falvak elbontott házaiból érkezik, a fűrészelt fát a műhelyházban dolgozó fiatalok munkálják meg, a tető szalmabála hőszigetelését pedig az önkormányzat és helyi gazdák földjein termelik ki.
A ház alsó és felső szintje külön egységet alkotnak: az alsó rész fehérre vakolt kerámia falára kalapként ül fel a "könnyű" felső rész, mely fűrészelt fa elemekből és szalmabála hőszigetelésből áll össze. Ennek falai átszellőztetett fa homlokzatburkolattal készülnek, míg a tető átszellőztetett rendszerű fémlemez héjalást kap.
Összefoglalva
A jászladányi fejlesztési program célja tehát, hogy úgy reagáljon a települést érintő problémákra, hogy megoldási javaslat a valós lehetőségeket vegye figyelembe. A változáshoz szükséges közösségi összefogáshoz, formálódáshoz kellő időt biztosítva, de a hosszútávú célokat folyamatosan szem előtt tartva kínál lehetőséget a kistelepülések ördögi köréből való kiszakadásra. A település arculatán, urbanisztikai igényein alapuló, a múlttól nem elfordulva, de a jelenre reflektáló beavatkozást szerettem volna megalkotni. Mindezt minőségi terekkel, fenntartható módon, az esztétikát nem mellőzve, de a realitás talaján, öncélú építészeti allűrök nélkül.
Tóth Bence