"A legjobb kortárs épületek mindig magukban hordozzák a múlt ismeretét és tanulságait." Az Építészfórum 10+1 sorozatában a hazai építészeti szféra legelismertebb és legizgalmasabb szereplőit kérdezzük ki. Ezen a héten Földes Lászlóval, a Földes Architects alapítójával és vezető tervezőjével készítettünk interjút.
Földes László a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán diplomázott, majd 1998-ban tanulmányait a Helsinki University of Technology ösztöndíjasaként folytatta Espooban. Később elvégezte Budapesten a Szendrői Jenő és Szentkirályi Zoltán által vezetett MÉSZ Mesteriskolát. Szemléletformáló volt az 1989 és 1991 közötti időszak, amikor Finnországban a Järvinen-Airas építészirodában iskolák, óvodák és lakóházak tervezésében vett részt. Turányi Gábor hívására hazajött, és vele dolgozott 1994-ig. Ehhez az időszakhoz kötődik a Visegrádi Erdei Iskola tervezése, amelyet Pro Architectura-díjjal ismertek el. Elsőként építette be Losonczi Áron találmányát, a fényáteresztő betont a Szilas-pataknál megépült családi házba, ezzel az épülettel 2005-ben elnyerte a Média Építészeti Díját. 2008-ban Torinóban, 2011-ben Tokióban beválasztották az UIA (Építészek Nemzetközi Szövetsége) tanácsába. 1994-ben megalapította önálló építészirodáját, a Földes Architectset. Az építész munkái között olyan épületek sorakoznak, mint a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium tornaterme, a zsámbéki Apróka Bölcsőde, a celldömölki Kemenes Vulkánpark Látogatóközpont, a gyáli Sauflon Innovációs Központ, a nagykovácsi Lenvirág Bölcsőde, a gyulai Wenckheim-Almásy kastély, a sasadi villa, valamint a nemrég átadott M12 irodaház.
Ha az építészetet három szóban kellene bemutatni, mi lenne az a három szó?
Alkotás, kultúra, harmónia.
Mi számodra a legkülönlegesebb, legfontosabb épület vagy hely?
A finnországi Säynätsalo városközpont, melyet Alvar Aalto tervezett. A kívülről érkezőket nagyvonalú téglaépület fogadja, míg a belső udvaron a könyvtár alacsony eresze szinte kézzel elérhető. Az egész épületegyüttes jó viszonyban van a környező fákkal és általában a természettel. Emberléptékű épület, melyet áthat a könnyed elegancia és az időtlenség.
Hogyan vélekedsz a régi és az új viszonyáról?
Izgalmas kérdés, a történelmünkből, a múltunkból mindig tanulhatunk, így van ez az építészetben is. A legjobb kortárs épületek mindig magukban hordozzák a múlt ismeretét és tanulságait.
Melyik munkádra vagy a legbüszkébb?
A Toldy Ferenc Gimnázium tornatermére vagyok a legbüszkébb, mert érzékeny helyszínre, a Budai vár oldalába, a Petschnig János által 170 évvel ezelőtt épített neogótikus iskola mellé kellett egy tornacsarnokot építeni úgy, hogy az legyen jól használható, illeszkedjen a főépülethez és a várlejtő miliőjéhez.
Mit jelent számodra a siker? Mitől érzed magad sikeresnek?
A tervezést egy olyan szellemi folyamatnak tekintem, aminek a megbízó is aktív résztvevője. Azt tartom sikernek, ha a megbízó is magáénak érzi a megépült épületet. Persze jól esik az is, ha megkeres egy német, kínai vagy ausztrál építészkönyv szerkesztője, hogy publikálják valamely megvalósult épületünket.
Milyen aktualitás, kérdéskör vagy téma foglalkoztat jelenleg az építészetben?
Foglalkoztat, hogy a klímaváltozás és az energiaválságok idején a felmerülő kérdésekre mik a jó építészeti válaszok, építészként tudunk-e ebben a helyzetben jó gondolatokkal előállni. Nem könnyű.
Milyen terveid és céljaid vannak a jövőre nézve?
Az a célom, hogy az irodánk olyan szellemi műhely legyen, ahol mindenki tud csapatban dolgozni, felelősséget vállalni, és ami a legfontosabb, a kollégáim egyénileg is fejlődjenek mint építész tervezők. Ami a hétköznapokat illeti, örömmel dolgozunk kis és nagy munkákon egyaránt, hiszen mindegyik léptéknek megvan az előnye. Kis léptékű munkánk most is van, pár hónapja dolgozunk egy villa tervein, amely egy budai villaparkban épül majd fel. Példa a nagyobb léptékre az új M12 irodaház a Madarász Viktor utcában, melyet idén adtunk át, és amelynek terveit Mónus Jánossal és Tóth Lászlóval készítettük.
Mit üzennél a megbízóknak, kivitelezőknek vagy építészeknek?
Higgyenek az építészeti minőség erejében. Egy jó terv mindenki számára öröm, a színvonalas megvalósítása pedig jelentős értéktöbbletet jelenthet.
Egy könyv, film, zene, amit mindenkinek ajánlanál?
Külföldi építészek, építészirodák közül kivel dolgoznál szívesen?
Eduardo Souto de Mourával. Hallottam az előadását az egyik MÉSZ konferencián, lenyűgözött a személyisége, tetszett, hogy milyen egyszerűen, de a lényeget érintően beszél az építészetről, ráadásul a házai is gyönyörűek.
Kivel készítenél interjút a sorozat keretében?
U. Nagy Gáborral.
Szerk.: Sütöri Laura