320° Művészeti, Oktatási és Technikai Központ tervpályázat
Részletesen bemutatjuk a Veszprémi Építész Műhely Bt. és a Gang Art Bt. által a siófoki 320° Kulturális, Oktatási és Technikai Központ tervpályázatára benyújtott művet.
Beépítési koncepció:
A volt kenyérgyár épülete és a tervezett komplex központ területe lakóövezetben található. Egyik oldalról családi házas beépítés övezi, a másik oldalon teniszpályák és szabadidős terület, ami szintén lakóterületként van jelölve a rendezési tervben. Az új funkció és a programok alkalmanként nagyobb számú látogatót fognak ide vonzani, ez emeli a zajszintet és a gépkocsi forgalmat is. Ezért az alapkoncepciónk hangsúlyos eleme, hogy térben elválasszuk a tervezett művészeti, kulturális, technikai központot a családi házas és a jövőben várhatóan lakóparki területtől ugyanakkor vizuális kapcsolatot, belátást biztosítsunk az utca felől, hogy az érdeklődést felkeltsük.
A terület fő vizuális megnyitását a Szekrényessy utca felől terveztük, a központnak így saját közterei, közösségi terei jönnek létre. A térelhatárolás tereprendezéssel történik, amiből ki-kibukkan a földszintes épületkomplexum, kijelöli a művészeti, kulturális, technikai központ „határait”. A zöld rézsűnek a térelhatároláson kívül az a szerepe, hogy a zöld felületet a vendégek használhatják pihenésre, sétálásra, piknikezésre. A felületek alkalmasak a Balatoni táj jellegzetes növénykultúráinak bemutatására.
Az épületek funkcionális elrendezése:
I.Ütem:
A gépkocsival érkezők többnyire az M7-es autópályáról, a 7-es főútról és a belváros felől érkeznek majd. A területet gépkocsival terveink szerint a Szekrényessy Kálmán utcáról közelíthetik meg a látogatók, innen tárul fel a térszín alatti parkoló. Lifttel és lépcsőn lehet feljutni a központi „térre” – agórára –, ahonnan jól belátható a terület, könnyű a tájékozódás. Könnyen végigvezethető a látogató a területen. A másik érkezési irány a város központja felől a terület északkeleti oldalán, a régi porta mellett van, innen várható a gyalogosan érkezők többsége. A régi portaépületet megtartanánk, az információ-pénztár és intézménybiztonsági helyiség kapna helyet benne.
A kulturális központ üzemeltetésével kapcsolatban az a javaslatunk, hogy ebben illetve a másik pénztárakban lenne kapható a belépő, ami az összes intézmény bejárására feljogosítaná a látogatót, aki így szabadon bejárhatja az egész területet és az intézményeket, élvezve a belső terek nyújtotta élményt és az épületeket körülvevő külső tereket, parkot. A terület a kiszolgáló- és kiállító-épületek zöldtetején is körbejárható. A gyalogosforgalmat is az agóra felé vezetjük. Ide nyílnak az épületek főbejáratai.
A-jelű épület:
Fontosnak tartottuk, hogy már az első ütemben sor kerüljön a kenyérgyár hasznosítására, felújítására. Az első ütemben megvalósuló funkciók egy része ebben az épületben kapna helyet. A régi kenyérgyár külső karakterét megtartanánk. Funkcionális okokból az épület részleges bővítésének és kis mértékű átalakításának szükségét látjuk. Az épület középső hajójában, annak részleges átépítésével 500 fő befogadására alkalmas eseményteret helyeztünk el. Az átalakítható eseménytér összenyitható lenne a mögötte elhelyezett kamarateremmel és az a mögött található kiállítóteremmel is.
A meglévő nagy üvegablakok elé gipszkartonból készülne árnyékolás, aminek helyzete és az ettől függő bejutó fénymennyiség aszerint lenne változtatható, hogy milyen eseménynek ad otthont a terem – színdarab, előadás, panorámavetítés, bál, kiállítás. A színpad és a nézőtér hátsó fele flexibilisen süllyeszthető lenne, a székek leszerelhetők lennének így amennyiben nincs rájuk szükség a szomszédos bútorraktárban elhelyezhetők. A nagyterem egyik oldalfala alkalmas panorámavetítés céljára.
A régi kenyérgyár épülete „légies szerkezetű emeletráépítést” kapna, ahová a galériát, a múzeumpedagógiai helyszínt és a műtermeket terveztük. Az új szint a toronyban elhelyezett új lépcsőn illetve lifttel lenne megközelíthető. Az új szint fala kéthéjú homokfúvott üveg között hatásában fátyolszerű perforált eloxált alumínium lemezzel készülne, ami egyenletes szórt fényt biztosítana a galériának.
A kenyérgyár épületét a kémény és liszttároló torony uralja. A torony finom architektúrája, illetve arányai miatt a panorámakávézót süllyesztett teraszon helyezzük el monitorablakkal a Balaton irányában. A szabadtéri, de fedett kávézóból a torony tetejére acéllemez lépcsőn juthatnak fel a látogatók. Innen a látogató elé tárul a teljes panoráma. Az összes meglévő gépészeti berendezést, ami nincs útban, megtartanánk.
B-jelű épület:
A kenyérgyárat körülölelő „dombszerű” zöldfelület mögül, vagy időnként azt megszakítva, megjelenik az új épület egyszerű vonalvezetésévél és eleganciájával, sejtetve, hogy itt „valami történik”. Ebben a bővítményben a nagyszabású kiállítótér kapna helyet, ami külön is működhet, függetlenül az eseményektől. Ez a tér felülvilágítókon és oldalsó, nagyobb üvegfelületeken keresztül kapna szűrt fényt, helyenként pedig nagy monitorablakokon lehetne kilátni a zöldre.
C-jelű épület:
Az északkeleti oldalon a város felől érkező látogató a kávézó és a múzeum-shop mellett halad el. Ez az épület is a központi tér felé fordul szervesen kapcsolódva az agórához. A múzeum-shop a kávézó mellett külön üzemeltethető.
D-jelű épület:
A gasztronómia földszinti épülete az agóra közepén helyezkedik el. Ez az a hely, ahol meg lehet pihenni, beszélgetni, fogyasztani. A vendéglők falai üvegezettek, szinte a téren ülnek a vendégek. Közben az épület tükröződik a ház egy részének tövében elhelyezett medencében. Ez az épületegyüttes önállóan is életképes.
II.Ütem:
A második ütemben épülne meg a térszín alatti parkoló másik fele. A mai szódagyár a mélygarázs építése miatt bontásra kerülne. Mivel elhelyezkedése és maga az épület is az ipari múltra utal, továbbá telepítése igazodik a szomszédos családi házakhoz, ennek helyén, telepítésének irányaival megegyező módon helyeztük el az Ismeretterjesztő és Oktatási intézmény főépületét. Ezt övezi a földszintes zöldtetős épületrész.
E-jelű épület:
A második ütemben az ismeretterjesztő és oktatási központ épülne meg. A földszinti épületben, mely folytatása az éttermi résznek, az oktatói termek kerülnének elhelyezésre. Az utca felőli részben az interaktív kiállítás terei és a statikus gyűjtemény kiállítására szolgáló terek találhatók, gyűjtemény raktárral, látvány gépészettel, gépészeti terekkel.
F-jelű épület:
A földszinti előcsarnokban recepció, ruhatár, vizesblokk kerülne kialakításra. A földszinten ezenkívül még helyet kapna a statikus gyűjtemény számára kialakított nagy kiállítótér és videó-tér. Lépcsőn, illetve lifttel juthatunk az 1. emeleten található 400 fős konferenciaterem előcsarnokába. A konferenciaterem nézőterének hátsó fele lépcsőzetesen lenne kialakítva a jobb vizuális kapcsolat érdekében. A terem bevilágítása a födém peremei mentén kialakított felülvilágítókon keresztül történne.
A 2. emeleten a videokonferencia-szoba, az áramló terekben kiállításra alkalmas felületek kerültek kialakításra. A tetőterasz egy része fedett, másik része nyitott szabadtéri kiállítótérként működne. A tetőteraszról kilátás nyílik a központi tér irányába, illetve a többi irányba is, ezek a vizuális kapcsolatok részeivé válhatnak a tetőteraszon bemutatott kiállításoknak. Ezen a szinten kapnának helyet az intézményirányítás, illetve üzemeltetés és a programszervezés számára szükséges irodák.
Parkoló:
A felszínen a Szekrényessy Kálmán utca felől biztosítunk 4 db akadálymentes parkolót, valamint busz és a műtárgyakat szállító kamion számára parkolási lehetőséget, illetve a Csíky utca felől biztosítunk 2 db akadálymentes parkolót, a térszín alatt pedig 250 db parkolót
vezető tervezők: Kovács Zsolt György, Beránková Jana, Kovács Dávid ( Veszprémi Építész Műhely Bt.), Gaschler Gábor ( Gang Art Bt.), Barkács Ágoston
