Egy sokak által vitatott, barbárnak, mások szerint nemes küzdelemnek tartott spanyol – katalán – tradíció szűnt meg Barcelonában: a bikaviadal. A katalán parlament 2010-ben szavazta meg a bikaviadalok megrendezésének tilalmáról szóló törvényt, ami egy évvel később lépett hatályba, és tartották meg a tartomány az utolsó viadalát a La Monumental arénában.
Ezzel bezárt a katalán főváros második arénája is, hiszen a városközpont túloldalán, a Plaça d’Espanya melletti Las Arenas-ban már 1977-ben lezajlott az utolsó küzdelem. Arról alapvetően egyetértés alakult ki, hogy az így megüresedett két épületet nem bontják le, de funkciót sokáig nem találtak már a Las Arenas-nak sem.
Az 1900-ban a mór stílust felelevenítő, keleties díszítésű klinkertégla építésű Las Arenas állaga az elhagyottság közel negyed évszázada alatt erőteljesen leromlott, falát graffitik fedték, benne hajléktalanok vertek tábort. Amikor a város végül úgy döntött, hogy kereskedelmi célú épületté alakítják át az arénát, Richard Rogers nyerte el annak megtervezését. A brit építész először oly rossz állapotúnak vélte az épület szerkezetét, hogy úgy gondolta, kénytelen lesz lebontani és tégláról téglára újraépíteni a homlokzatot. Végül hatalmas fémgyűrűkkel erősítették meg belülről a gyenge homlokzatot, az aréna pedig üveg-acél szerkezetű teljesen új belső teret kapott, amibe bevásárlóközpont, vendéglátóhelyek és multiplex mozi nyílt 2011 tavaszán.
Az épület tetején, annak teljes kerületét végigjárható körpanorámás kilátót alakítottak ki, ami hamar igen népszerű turistalátványosság lett. Rogers a belső szerkezetben a párizsi Pompidouhoz és a madridi Barajas repülőtérhez hasonlóan jól látható vizuális szerepet adott a beépített fémtartópilléreknek. Az átriumos elrendezésű központ tetejére külön külső látványlifttel is fel lehet jutni, a földszintről pedig közvetlen kapcsolat nyílik a szomszédos népszerű Joan Miro parkkal. Az épülethez egy új, irodaszárnyat is tervezett Rogers.
A város másik, néhány évvel később bezárt La Monumental arénát 1914-ben avatták, építészetében szintén dominánsan mór jegyeket visel magán, tervezője Manuel Joaquim Raspall i Mayol volt. Az Eixample kerületben, a Gaudí-féle Sagrada Família templom tőszomszédságában lévő, magántulajdonú épület hasznosításáról már a bezárása óta élénk vita folyik. Akárcsak a Las Arenas esetében, itt is előkerült a mecsetépítés lehetősége, amit most a katari emír jelentős pénzösszeggel támogatna, hiszen az öböl menti állam már több komoly gazdasági befektetéssel van jelen a városban. Ugyan még sem az aréna tulajdonosa nem adta el számukra az épületet, sem a város nem bólintott rá a tervre, de a barcelonai muszlim közösség a 2,2 milliárd eurós befektetéssel megvalósuló Európa legnagyobb mecsetét vizionálja az aréna épületébe.
Bán Dávid