Épülettervek/Tervpályázat

A Károli Gáspár Református Egyetem új épületegyüttese – A DPi Design megvételt nyert terve

2024.07.19. 08:13

Az Egyetemváros a Magyarországi Református Egyház megbízásából létrehozott épületkomplexum. Tervezése során a DPi Design csapata arra törekedett, hogy egy olyan helyet alakítson ki, mely nem csupán az oktatást és a hitéletet szolgálja, hanem egyúttal közösségi központként is működik, összekapcsolva az egyetem és az egyház értékeit.

Az épületkomplexum az egyetem két kara, az Állam- és Jogtudományi Kar és a Pszichológiai és Egészségtudományi Egység számára ad otthont. Bár ezek a karok elkülönülnek egymástól, az épület tervezésekor nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy olyan közös tereket hozzunk létre, melyek lehetőséget teremtenek a hallgatók és oktatók találkozására és párbeszédre. Az épület központi aulája, mely egyszerre funkcionál fogadó és közösségi térként, ideális helyszínt biztosít az egyetemi közösség számára a kapcsolatteremtésre és közös események megrendezésére. Az épület szellemisége a magyar református kultúrára jellemző intenzív közösségi életen alapul. Ennek megfelelően a közös terek kialakításakor figyelembe vettük a magyar építészeti hagyományokat és az egyház hagyományos közösségi szerepét. A könyvtár, amely a park felé nyílik, nem csupán az oktatási célokat szolgálja, hanem jelképezi az egyetem és az egyház nyitottságát és szellemiségét a környező társadalom felé.

Az Egyetemváros tervezésekor különös figyelmet fordítottunk a sport és rekreáció területére is. A sportcsarnok, amely a parkkal vizuális és közvetlen fizikai kapcsolatban is van, nem csupán sportesemények helyszínéül szolgál, hanem újabb lehetőséget nyújt a közösségi találkozásokra és kikapcsolódásra. A sportcsarnok feletti tetőkert, amelyhez közösségi tér és kávézó is tartozik, tovább erősíti az épület közösségi karakterét és lehetőséget teremt a relaxációra és a pihenésre a tanulás vagy munka mellett. 

Az Egyetemváros egy olyan projekt, mely nem csupán egy oktatási intézmény, hanem egyúttal egy olyan hely létrehozását célozza meg, ahol az egyetemi élet és az egyház értékei összeolvadnak, és együttműködve gazdagítják a közösséget. Az épület dinamikus egyensúlyt teremt a modern oktatás és a hagyományos egyházi értékek között, és hozzájárul a magyar egyetemi és vallási élet gazdagításához és fejlesztéséhez. Az Egyetemváros nem csupán egy épület, hanem egy olyan hely, mely inspirációt és új lehetőségeket kínál a jövő generációinak. 

Az épületek elhelyezése során a feszített program miatt kihasználásra került a telkek teljes területe. Az egyetem tereit közös fókuszként szervezi a központi aula tere, amelyhez közvetlenül kapcsolódnak a legfontosabb egységek:

  • az Üllői út felőli telken helyeztük el a közös könyvtárat két szinten, felette a Jogi Kar területeivel, amely az Üllői út és a Markusovszky tér felé is azonosíthatóan megjeleníti az egyetemi kart.
  • a sportcsarnok közönségének fogadására szolgáló előtér, felette a Pszichlógiai és Egészségtudományi Egység oktatási területeit magában foglaló épületrésszel, amely a kar „arca" a Markusovszky tér felé,
  • a közös nagy előadók és a tanácsterem,
  • a megmaradó épületszárnyban a központi büfé és étterem és a tanulmányi osztály,
  • az emeleti szinteken széles, a közösségi életnek teret adó közlekedők és szinteket összekötő nyitott lépcsős terek.

Az Üllői úti tömb a kiírás követelmények szerint intenzíven kihasználja a telek beépítési lehetőségeit. Az épületmagassági szabályok adta lehetőséget kihasználva az Üllői úti saroktömeget építészeti hangsúlyként emeltük ki.

A Kinizsi utcai megmaradó épületszárny magában foglalja a közösségi és üzemeltetési funkciók jó részét a kápolnával, illetve a Pszichlógiai és Egészségtudományi Egység igazgatási és egyes oktatási funkcióit. Fontos szempontunk volt, hogy az épületet építészeti és szerkezeti szempontból a lehető legkevésbé változtassuk meg, ezzel egyrészt védve a meglévő értékeket, másrészt a lehető legnagyobb mértékben csökkentve az építés költségeit, amelyek ilyen beavatkozásoknál rendkívül magasak lehetnek. 

A sportcsarnokot részben a térszín alá süllyesztettük, ami lehetőséget ad a sportfunkciónak megfelelő természetes megvilágításra, egyúttal intenzív vizuális kapcsolatot teremt a csarnok, a park és az egyetem belső területei között. A lelátó közvetlenül kapcsolódik a közösségi terekhez, így azok kiegészítéseként is működik. További lehetőségként a sportcsarnokot megnyitottuk a park felé, egy lelátó-szerűen kialakított parkrésszel, amely az egyetem közösségi tereinek kivetüléseként, illetve a sportcsarnokban tartott rendezvények hozzáadott tereként is működhet.

A zöldfelületek a tervezési telkeken teljes egészében tetőkertként, intenzív és extenzív zöldtetőként kerültek kialakításra. A park területén a sportcsarnokhoz kapcsolódó süllyesztett térrészt, az egyetem főbejárata előtti burkolt teret, és a parkban megtartott erős átlós tengelyt követve az egyetem előterét kerengőként kijelölő építményt terveztünk.

A terület környezetalakítása, kapcsolódás a városi szövethez, a szomszédos épületekhez és a szomszédos Markusovszky térhez

Az épületegyüttes sokrétű vizuális és közlekedési viszonyban áll a környező városszövettel. Célunk volt, hogy az épületekben folyó közösségi élet látható legyen és kapcsolódhasson a város közöséi tereihez, mindennapjaihoz.

Vizuális kapcsolatok: A központi aula és annak belső közösségi terei, a sportcsarnok földszinti és csarnokszinti előtere közvetlen vizuális kapcsolatban van a Markusovszky térrel, csakúgy, mint a tudást, nyitottságot szimbolizáló földszinti könyvtártérrész. Az egyetemi épületek irányából az aula közösségi tereiből, a tetőkertből intenzív és látványos a vizuális kapcsolat a környező terekhez.

Építészeti kapcsolódások: Az új épületrész az Üllői úton párkányával, zöld tetőkerttel illeszkedik a szomszédos épülethez, építészeti kialakítása és anyaghasználata alkalmazkodik a nagyvárosi főút környezeti hatásaihoz és hangulatához. A Kinizsi utcai megmaradó épületszárny minimális beavatkozással kerül felújításra, a mellette elhelyezkedő új épületrészek üvegezett cezúrával csatlakoznak. A komplexum belső magjában helyeztük el egymás felett a nagy előadókat, amelyek a szomszédos épületekhez tűzfalasan csatlakoznak, így képezve az épületegyüttes legmagasabb elemét és építészeti hangsúlyát, amelyet ehhez illő belső tartalommal sikerült ellátni.

Tájépítészeti kapcsolódás: A Markusovszky tér parkját átlósan kettészelő meglévő tengelyt tekintettük az egyetem előterét határoló, ugyanakkor átjárható, bejárható erővonalnak, itt helyeztük el az ezt követő határozott vonalú, zölddel fedett parki építményt, amely kerengőként határolja a fent említett előteret. Az előtérben az egyetemi élet a városi térhasználattal keveredve zajlik, adott esetben befolyva az aula vagy a multifunkciós csarnok tereibe.

A terület zöldfelületi rendszere, mikroarchitekturális elemei, akadálymentesség

A Markusovszky tér parkját átlósan kettészelő meglévő tengelyt tekintettük az egyetem előterét határoló, ugyanakkor nem elzáró, átjárható, bejárható erővonalnak, itt helyeztük el az ezt követő határozott vonalú, zölddel fedett parki építményt, amely kerengőként határolja a fent említett előteret és védi a járókelőket. Az egyetemi előtér több szinten szinten működik, a megérkezést, találkozásokat szolgálja a főbejárattal szemben elhelyezkedő burkolt felület és a mellette a térszínből a multifunkciós csarnokhoz ereszkedő térrész. Az előtérből szemmel is követhető az egyetemi élet a könyvtár, az aula és a sportcsarnok üvegfelületein keresztül. Az előtérben az egyetemi élet a városi térhasználattal keveredve zajlik, adott esetben befolyva az aula vagy a multifunkciós csarnok tereibe is. A közpark előtéren kívüli elemeit kismértékben alakítottuk, lehetőség szerint megtartva a meglévő növényállományt és a működő közösségi funkciókat.

Az komplexumon belül minden lehetséges helyen törekedtünk zöldfelületek kialakítására. A legfontosabb, központi elem a sportcsarnok felett elhelyezkedő intenzív tetőkert, amely az egyetem intim rekreációs közösségi tere. Lehetőség van itt tanulásra, találkozásokra, de a növényállomány fűszerkertként kiszolgálhatja az éttermet is. A kerthez kapcsolódik a Kinizsi utcai épületszárny mentén végigfutó üvegezett épületrész, amely a közlekedő funkció mellett a külső kerthez belső kertként kapcsolódó „orangerie"-ként rossz időben is lehetőséget ad a zöldhöz való kapcsolódásra. A tetőfelületeken extenzív zöldtetőket helyeztünk el, amelyek a napelemekkel kombinálva különlegesen jól működő zöld megoldást jelentenek.

Az épületegyüttes kerekesszékes használatra teljes mértékben alkalmas, a szintkülönbségek leküzdése rámpák és felvonók segítségével megoldott, akadálymentes vizesblokkok minden szinten biztosítottak. Az egyéb akadálymentesítési szempontok érvényesítésének mértéke a beruházás során határozandó meg, bevezetésükre az épület teljes mértékben alkalmas.

Funkcionális rendszer ismertetése, belső funkcionális téralakítás

Az egyetem tereit közös fókuszként szervezi a központi aula tere, amelyhez közvetlenül kapcsolódnak a legfontosabb egységek. Az Üllői úti új épületrész földszintjén és első emeletén helyezkedik el a közös könyvtár, a földszinten nyitottabb, a felső szinten csendes terekkel. A földszintre került az egyetemi nagy tanácsterem, a felmenő szinteken az ÁJK oktatási és adminisztrációs terei foglalnak helyet, az Üllői út felé a felső szinteken tetőkerttel.

A PE új épületegysége a központi aluához kapcsolódó multifunkciós előcsarnoktér felett helyezkedik el, szoros funkcionális kapcsolatban az egység Kinizsi utcai szárnyban működő részeivel. Felső szintjén találjuk az opcionális terek egy részét. Közösségi és közlekedő terei szerves kapcsolatban vannak az épület szívét jelentő aulatérrel.

A Kinizsi utcai épületszárnyban kapott helyet a közös funkciók döntő része, a földszinten az intenzíven igénybe vett tanulmányi osztály, az aulára nyitott étterem és büfé. Fontos, több rendeltetést is kiszolgáló funkcionális kapcsolat van a Kinizsi utcai szárny eredeti bejáratán át, illetve a Kinizsi-Markusovszky sarokra kifutó közlekedősáv végpontján. A felmenő szinteken elsősorban a PE területei találhatók, a tetőtérrel egybenyitva alakítottuk ki a kápolna és a hozzá kapcsolódó lelkészségi területeket. Az épületszárny mindezeken túl a felső szinteken tartalmaz gépészeti kiszolgáló és opcionális területeket. A pinceszinteken a multifunkciós csarnokhoz kapcsolódva kiszolgáló terek, az étteremhez kapcsolódva konyha és egyéb üzemeltetést kiszolgáló terek találhatók. A meglévő transzformátorállomást megtartottuk.

A multifunkciós sportcsarnok nézőtere szervesen kapcsolódik a központi közösségi térrendszerhez, annak kiegészítéseként is szolgál. A csarnokszint nagyvonalú lépcsőtérrel csatlakozik a földszinti bejárati zónához, illetve erről a szintről a park felé is nyílik kapcsolat. A csarnok felett intenzív parkot terveztünk, illetve ott helyeztük el az egyetemi klub önálló egységét is, amely a parkkal szerves kapcsolatban működik.

Épületen belüli közlekedési módok: az épület „lelke" a központi aulatér, a korábban ismertetett módon kapcsolódva a fő funkcionális egységekhez. A hallgatók épületrészek közötti csoportos mozgásainak alapvető terei a nyitott, széles közösségi térként is szolgáló közlekedők, amelyek szinteket átkötő elemei az új épületekben szabad lépcsőként jelennek meg. A régi épületszárnyban a meglévő történelmi szerkezeteket használtuk. A függőleges közlekedést és szállítást segítik az épületben elhelyezett felvonó blokkok. A menekítést kiszolgáló lépcsőházak nagy létszámok kezelésére is alkalmasak.

Építészeti formálás, anyaghasználat, műszaki igényszint megfogalmazása

Az épület megformálásánál elsődlegesen a református építészeti hagyomány egyszerű, sallangmentes hozzáállása volt a vezérelvünk. A földszinti területek barátságos vizuális nyitottságát ellenpontozzák az épülettömegek tömörebb felületei, amelyeket intenzív zöld tetőkertek oldanak. A közösségi terek üvegezett felületei biztosítják az egyetem lelkiségéhez szorosan kapcsolódó világosságot és transzparenciát, a tömör homlokzatok finoman ritmizált üvegezett felületekkel áttörtek. Az anyaghasználat a lehető legvisszafogottabb, ugyanakkor kötődik a magyar református építészeti hagyományhoz és egyben a meglévő történelmi épületszárny téglaarchitektúrájához. Az épületen a szükséges üveg és a keretező fémszerkezetek mellett mindössze élő, kétkezi munkát mutató, teli fugázott törtfehér és szürke téglafelületek, különböző intenzitású zöldfelületek és cinklemez tetőfelületek jelennek meg. A Kinizsi utcai épületszárnyon megtartottuk és kiegészítettük az eredeti téglafelületeket, a vakolt felületeket szürkére színeztük. A Kinizsi utcai szárny tűzfala elé új téglafalat emeltünk, visszafogott, a református templomépítészetre utaló módon jelezve a fal mögött található kápolna jelenlétét.

Az épület rendeltetéséből adódóan tervezőként szükségesnek tartjuk a visszafogott megjelenés mellett az elérhető legtartósabb, minőségi műszaki megoldások alkalmazását. Nem volt célunk az luxust tükröző megjelenés, ugyanakkor a célszerűség és a rendeltetés hosszú távú szempontjai miatt mindenképpen javasoljuk magas minőségű, jól karbantartható megoldások alkalmazását és kifejezetten nem javasoljuk a távoli forrásokból beszerzett, az eldobhatóság, a tervezetten gyors elavulás elvén működő, sajnálatosan gyakran használt megoldások, berendezések bekerülését az épületbe.

DPi Design