A kulcs a Kúriánál van

Fél éve már, hogy részletes kritikai elemzést adtunk közre Dr. Nagy Béla hatástanulmányáról, amelyet a Liget Budapest projekt számára készített. Most Dr. Kőszeghy Attila a KPGM tanulmányának megállapításaira kérdez rá. A szerző saját becslése szerint a projekt tényleges költsége nem 140, hanem 300 milliárd (!) lesz, és rámutat arra, hogy pillanatnyilag leggyengébb láncszeme a Kúriából kiköltöző Néprajzi Múzeum.

I. Különös dokumentum a Liget Budapest projekt turisztikai hatástalanságáról

„A Liget Budapest projekt, mint kulturális és turisztikai beruházás hatása a nemzetgazdaságra” címmel jelentés készült a tavalyi évben, feltehetően a projektet érintő gazdaságpolitikai döntések elősegítésére. (KPMG Tanácsadó Kft, 2014) Azonban a projekt gazdasági hatásának elemzésében a figyelembe vett és a kihagyott fejlesztések megfogalmazásától a fejlesztésekben nem érintett, de a gazdaságossági mutatókat szépítő létesítmények „beszervezéséig”, illetve a külföldi látogatók költés-összegének durva becsléséig a tény-adatok és a jóslások egymással alig összevethető halmaza látható. Ügyes, mondhatnánk.

A Magyarország egyik vezető könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó társasága; iparág-specifikus szolgáltatásokat kínál többek között a pénzügyi szolgáltatások, a telekommunikáció, az energia- és közműszolgáltatások, a kormányzat, az infrastruktúra, az ingatlanpiac és a turizmus terén. A tanácsadó csoport 2014. március 26-án adott ajánlatot a Liget Budapest projekt tanulmány elkészítésére, jelentéstervezetét pedig 2014. május 30-án vezetői összefoglalóval lezárta. Nyilvános, elérhető, megismerhető. De lesz-e valaki, aki ki meri jelenteni, hogy szerény véleménye szerint a jelentésre alapozott beruházási döntések megrendíthetik, horribile dictu, bukás felé sodorhatják a regnáló kormányzatot? Hiszen a tanulmány egyáltalán nem foglalkozik (mint ahogy nem is ez a tiszte) a tanulmány megrendelőjének alkalmasságával, alkalmatlanságával. Kik voltak érdekeltek abban, hogy ilyen tanulmány készüljön? A megrendelőnek tudnia kellett arról, hogy a KPMG olyan világcég, melynek a megrendelt szolgáltatásokon túl a félelem a díjtalanul szállított bónusza – ami talán nem kitervelt, de föltétlenül vitatható. A legcsekélyebb hiányosságra utalás - a leggondosabb csomagolás esetén - is okot (vagy ürügyet) szolgáltathat hitelrontást vélelmező perek indítására. Csoda-e, ha a Liget Budapest Projekt kritikusai nem foglalkoznak a projekt gazdasági hatásait elemző jelentéssel?

A tanácsadó cég számba vette, mik a feltételei a Liget-projekt sikerességének. Talán a legfontosabb ezek között az, hogy csak az ikonikus jelenségnek lehet tartós a turisztikai vonzereje. A jelentés kidolgozóinak nem volt feladata, hogy jelezzék: ehhez komoly felkészítő munka is esedékes, a költségvetési keretösszeg felülvizsgálatát is beleértve. Így történhetett, hogy a múzeum-pályázat kiírásánál és elbírálásánál az ikonikusság egyáltalán nem került szóba igényként.





A KPMG tanácsadó csoportja hangsúlyozta, hogy legjobb tudomásuk szerint minden adat, amelyet jelentésükben közzétesznek, helytálló és pontos. A projekt fejlesztés-koncepciójának vannak

1. „főbb elemei” (új múzeumok, múzeumrekonstrukciók, a liget zöldfelület megújítása, közlekedésrekonstrukció főként gépjárművek kiszorításával),

2. a „hatásvizsgálatnál figyelembe nem vett elemei”, mint pl. az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ felépítése, a komáromi Csillagerőd múzeumcélú helyreállítása, a Városliget forgalmának és közlekedésének teljes felülvizsgálata (ami már szerepelt a főbb elemeknél).

3. és vannak a „további fejlesztési tervek” (megálló létesítése a kisföldalattin, elektromos buszhálózat a Ligeten belüli közlekedésre, közel 2.500 fizető parkolóhely a föld alatt és felett, illetve az aszfaltozott közlekedési útvonalak számának újragondolása, a térség bekapcsolása a közösségi kerékpárút-hálózatba).

A tanácsadó csoport munkájában nem szerencsés a tények és a becslések „ötvözése”. Pl: a turizmus Magyarországon 2013-ban az éves GDP 4,1%-át tette ki; a tanulmány szerzői szerint multiplikátor hatással ezt az értéket 11% körülire lehet becsülni A KSH jelentése szerint a kulturális kiadások jó befektetésnek tekinthetők. (Szerintem ez utóbbi mondat kínosan nem illik a becslések körébe sem.) Statisztikai adat, hogy a kultúrára-szórakozásra fordított összeg 2012-ben egy főre több mint 59,8 ezer Ft volt. (Ez az adat nyilvánvalóan jórészt nem a turisztikai területre vonatkozik. Budapesten 2012-ben 4 millió múzeumlátogatót regisztráltak, az országos tízmillión belül. Ez az adat visszaköszön még a költéseknél, ahol jó szándékkal is csekély bevétel jelenik meg; az új és a Ligetbe szánt múzeumok pedig alig változtatnak a siralmas képen. Így a tanulmány készítői a külföldiek képtelenül magas költekezését kényszerülték progrosztizálni − illetőleg: jósolni.)

Az összehasonlító esettanulmányok − a Museumsquartier (Bécs), a Kulturforum (Berlin), a Millennium Park (Chicago) elemzése során a KPMG a következő ajánlatokat teszi: „az üzemeltetésnél meghatározó a helyi lakosság és a belföldi turizmus; sokoldalú attrakciók interaktív eszközökkel kívánatosak; az ikonikus jelleg időtálló vonzerővel bír (kiemelés K. A.); gyors, rugalmas átalakíthatóság; proaktív marketing szükséges”. A finanszírozási konstrukció több lábon álló legyen, e lábak egyike a helyi nagyvállalatok jelentős hozzájárulása. (Ez utóbbira, szerintem, egyelőre szinte semmi esély nincsen.)

Bevételek

A projekt gazdasági elemzése – bármennyire is próbálták a tanácsadók belekalkulálni a meglévő adottságokat a tervezettekbe − egyértelművé teszi, hogy a Liget Budapest projekt egészétől igen csekély bevétel növekedés várható. A KÖZTI két kocka-épülete ad csak némi esélyt a bevétel növelő turisztikai attrakció majdani megjelenésére, feltéve, hogy azokat nem relativizálja a nyertes Néprajzi Múzeum „ál-irodaháza”. Ha ez utóbbi nem épül meg, szabadon marad az a sarok-terület, amely az igazán jelentős turisztikai attrakciók egyik, ha nem a legfontosabb helyszíne lehet.

A zöldfelületek épületekkel történő megterhelését ellensúlyozó park-rehabilitáció a projekt főbb elemei között szerepel, de úgy tűnik, hogy nemzetgazdasági hozadékának becslésére a jelentés nem vállalkozott. Sejthető, hogy a megépíteni szándékozott épületsor a Liget élővilágát szinte karanténba zárja, ezáltal jelentősen csökkenhet a szabadidős és sport-funkciók területe, de a Fővárosi Állat-és Növénykert vonzereje is. Holott lehetséges, hogy épp az állat- és növénykert adhatja a park-egész ikonikus attrakcióját. A létesítményt szinte erre predesztinálja a nagy szabadsággal formálható tájépítészeti tartalom, az interaktivitás szinte végtelen lehetősége, a látogatószám dominanciája.

Üzemeltetés

A projekt üzemeltetését illetően a KPMG-elemzés sablonos megállapításokat kínál: sokoldalúan szórakoztató attrakciók, gyerekeknek interaktív elemek; a helyi művészek jelenléte vonzóvá és élettelivé teszi a helyszínt; a kereskedelmi szolgáltatás és márka-jelleg bevételnövelő; központosított menedzselés kívánatos. Itt kellene jelezni, hogy az üzemeltetés−fenntartás költségei már két évtized alatt is a projekt megvalósulási költségeinek többszörösére rúgnak, és irgalmatlan terhet jelenthetnek majd. Vajon segít a nagyvállalkozói szponzoráció?

A szinergiák vonatkozásában sem hoz újat az elemzés, mikor úgy véli: több intézmény összefogásával érhető el a méret-gazdaságosság; cross-selling lehetősége teremti a legfőbb marketing szinergiát; menedzsment-szinergia a múzeumok operatív vezetőinek összegzett tudásával. E szinergiák hatékonyságot és forrásokat növelő hatására becslések sincsenek. Az intézmények összefogása mindenesetre nem jelenti azok erőszakos egybeolvasztását.

Kereslet

A kereslet várható alakulásáról a KPMG-elemzés azt prognosztizálja, hogy 2019-től több mint 5,9 millió látogató várható; a külföldről érkező látogatók számának növekedése meghaladhatja az 1 milliót, az általuk generált intézményi látogatások száma pedig az 1,8 milliót. A kereslet-növekedés az első működési évben 30%. A későbbi évekre nincs becslés, de a GDP- és adóbevétel-becsléseknél látható, hogy csak elenyésző növekedés történhet a következő években. A területen illetve még máshol meglévő múzeumi létesítmények éves látogató-száma ma nem éri el a két milliót.

Jelenleg az Állat- és növénykert, valamint a Széchenyi fürdő beszámításával 4 milliós a kereslet. Utóbbiak aránya a 2019-es 6 millió közeli összkeresletben a jelenlegihez hasonló lehet a tanulmány szerint. Az új és felújított múzeumi létesítmények iránti kereslet becsült növekedése egymillió fő körüli. Ha 2012-ben 4 millió volt a fővárosban az összes múzeumlátogató (az országos 10 millió főből), akkor a múzeumlátogatók számában országosan 10%, a fővárosi térségben 25% növekedés becsülhető. Az alacsony belépti díjak mellett ez jelentéktelen bevételtöbbletet eredményez.

A Liget Budapest projekthez köthető turisztikai, ezen belül részben múzeumlátogatói költéseket 50 milliárdra becsüli a tanulmány. Itt nincs jelezve, mely évekre vonatkozik a szám. A költések arányában 40% a Liget projekthez érkező külföldi látogatók költése, de további 26% a részesedése a Ligetbe is látogató külföldi turisták költésének. A költések kétharmada várható a tanulmány szerint azoktól a külföldiektől, akik ma elsősorban a Széchenyi fürdőbe és a Szépművészeti Múzeumba érkeznek, összes arányuk aligha érheti el az ötven százalékot. Tehát a nyugodt üzemeltetés feltételeiként említett helyi látogatók költése vagy alulbecsült, vagy a külföldi látogatók költésének nagysága az erősen túlzó, akkor is, ha a szálláshely- és közlekedés-költést is beszámítjuk.

A Liget Budapest Projekt keretében finanszírozni tervezett „főbb elemek” kialakításának becsült költsége 140 milliárd forint körüli a tanulmány szerint. Becslésem szerint a „hatásvizsgálatnál figyelembe nem vett elemek” és a „további fejlesztési tervek” költség igénye 40-60 milliárd forint közötti. A fentiekben látott csekély idegenforgalmi növekmény is csak a Liget Budapest projektben nem tervezett költségekkel, így 200 milliárdos kiadással érhető el.

A KPMG-tanulmány gazdasági hatáselemzése szerint „a Városliget működése során a Liget Budapest Projekt hatását figyelembe véve a gazdasági hatások”: a projekt 2019-ben várhatóan 49,1 milliárd forint éves közvetlen turisztikai keresletet generál, míg a halmozott generált összes kibocsátás elérheti a 91,2 milliárd forintot. Az összefoglaló anyagba nyilván nem fért bele az az adat, hogy mennyi a jelenlegi közvetlen turisztikai kereslet és az ehhez tartozó halmozott generált összes kibocsátás. Mivel az Állat- és növénykert illetve a Széchenyi fürdő iránti jelenlegi kereslet súlyát láttuk, saját becslésem szerint a 2019-es keresletben a múzeumnegyed új és felújított múzeum épületeihez illetve zöldfelületi rekonstrukcióhoz kapcsolódó turisztikai kereslet-növekménye maximum 10-15 százalék lehet.

A tanulmány szerint a projekt hatása a GDP-ben 2022-ben 32 milliárd forint feletti összeggel jelenik meg; az adóbevétel megközelíti a 21,5 milliárd forintot. Ezeknek az összegeknek legalább a fele jelenleg is teljesül. Reálisnak tartható ugyanakkor, hogy az új, többnyire nonprofit keretben működő munkahelyek száma a Városliget új intézményeiben és más gazdasági szektorokban 10 ezerre tehető.

A Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa, Baán László szerint Európa jelenleg legnagyobb új múzeumi fejlesztésével egy „turisztikai mágnes” jön majd létre. Mi lesz, ha az avatáskor kiderül, hogy turisztikai mágnes helyett jó, ha turisztikai lágyvasat termeltünk? *

II. A Kúriánál a Liget Budapest Projekt konstruktív folytatásának kulcsa

A Budapesti Városvédő Egyesület 2014 április 19-én, tehát a Liget Budapest Projekt nemzetgazdasági hatásának elemzésre vonatkozó szerződés megkötése előtt jelezte:

„Ahogy az eljárás, a cél is teljesen elfogadhatatlan és elhibázott,: a 200 éves, védett, eleve közparknak adományozott, és akként megtervezett, létrehozott, használt, a Világörökség pufferzónáját képező Városliget, ahol jelenleg 7 múzeum, múzeumként is működő intézmény látogatható nem bír el újabb Múzeum negyedet, újabb 6 múzeumot. „Kulturális fogyasztás” a 13 múzeum 1 nap alatt?

Megdöbbentő, hogy már kiírták a nemzetközi építészeti pályázatot, s most kell utólag ahhoz igazítani – ahogy a törvényben áll: június 30-ig - a Főváros fejlesztési–rendezési-szabályozási terveit! Hiányoznak a hatásvizsgálatok. Gazdaságilag elhibázott az az elképzelés, miszerint növekedne a turisztikai bevétel. Szerintünk: csökkenne, ha a Várból, az Országház környezetéből, s máshonnan ide települnének a múzeumok, az egyéb intézményekről nem is beszélve. A turisztikát éppen széthúzni, teríteni kell.”

A gazdasági hatásvizsgálatot pótló jelentés másfél hónap múlva készen állt, el lehetett volna olvasni, a projektet ellenzők találtak volna benne érveiket erősítő adatokat! Az egy hónap alatt összeállított Liget Budapest Projekt nemzetgazdasági vonatkozásaira megfogalmazott jelentés tartalmát még 2015 februárjában sem ismerték a fővárosi városvédők. Ha áttanulmányozták volna, akkor látják, hogy

a Mezőgazdasági- és a Közlekedési Múzeummal, illetve a Fővárosi Nagycirkusz elhelyezéssel kapcsolatos fejlesztések költségei is hiányoznak az elemzésből, de mivel ott lapítanak a Liget Budapest Projekt „peremén”, az összköltség az elemző jelentésben szereplő 140 milliárd helyett közel 300 milliárd lesz.

Ha a Budai Várnál várható fejlesztések költségének hasonló nagyságrendjét is figyelembe vesszük, akkor nem az összeg lesz a megdöbbentő, hiszen az elmúlt évtizedben hasonló összeg szóródott szét pocsék betonelemekkel burkolt terekre. Az a hajmeresztő, milyen előkészítő munka folyhatott. A Liget Projekt nemzetgazdasági előnyeinek kimutatására szánt jelentés készítői még arról is igen erősen hiányos listát kaphattak, hogy melyek lennének a kívánatosnak vélt fejlesztések.

Most azt látjuk, hogy az irodaépületnek is átlagos, ám nyertes Néprajzi Múzeum terv megvalósításáért kétségbeesetten hadakoznak az érintett intézmény vezetői. Lehet, hogy alaptalanul feltételezik, hogy a Kúria nem fog évekig várni az eredetileg is a kúria részére létesült épület visszafoglalására. A Néprajzi Múzeum fedél nélkül vagy ideiglenes helyeken maradhat, ha nem valósul meg a jelenlegi otthonukhoz, a volt Kúria épületéhez képest jellegtelen, de legalább elegendő alapterületű létesítmény. Csakhogy a Liget Projekt legpusztítóbb eleme éppen az új Néprajzi Múzeum. Még arra sincs esély, hogy a Nemzeti Színházhoz hasonló, homlokzat-feljavító pályázat történjen. Abból a kudarcból egy elég volt. Nem szerencsés ilyen élesen fogalmazni, mert nem maga az épület, sokkal inkább a projekt turisztikai szerepét egyáltalán nem érzékelő zsűri döntése a drámai helyzet forrása.

Egy szó mint száz, az egész Liget projekt legbetegebb pontja a jog hazai legfőbb őrei felől szorongatottnak tűnő Néprajzi Múzeum új épülete. Nem volt jó ötlet a Kilián laktanya Néprajzi Múzeummá átalakítása sem. Ez az elképzelés nem csupán a tulajdon-problémák miatt hibás, hanem azért is, mert az Iparművészeti Múzeum ugyan önmagában megáll, de a környékén vonzó múzeum-együttes nem formálható. Marad az utolsó kívánság: mivel új helyre új Néprajzi Múzeum hazai építészekre szabott pályázat alapján történő megtervezése és megépítése adott technikai feltételeink mellett célszerűen két év alatt megvalósítható, csupán a természeti környezetbe gondosan beágyazott épület létesítésére lehetőséget adó új helyszínt kell közmegegyezéssel meghatározni.

Kőszeghy Attila Ph.D.
építész, városrendező, építőmérnök

*Hivatkozás: 
© 2014 KPMG Tanácsadó Kft. (2014): A Liget Budapest Projekt mint kulturális és turisztikai beruházás hatása a nemzetgazdaságra. Megbízó: Városliget Zrt. Budapest. Vezetői összefoglaló elérhetősége: http://www.ligetbudapest.org/media/doc/29_lbp-projekt-kult.pdf