A Magyar Nyelv Múzeuma — Széphalom, Kazinczy emlékkert

Nagy kihívás e történetéből eredően adott korhoz kötődő helyet a hagyományokhoz hűen és méltón ápolni, fejleszteni, kihasználni úgy, hogy új rendeltetései a ma nyelvén szóljanak, s mégis képes legyen megidézni a hely szellemét.
tervező: Radványi György DLA, Ybl-díjas építész

Széphalom, egyik legjelentősebb történeti, irodalmi emlékhelyünk, eszmei és szimbolikus értékeinek köszönhetően nemzeti zarándokhely. Sokan gazdagodhattak itt életre szóló élménnyel 1847-től napjainkig, Petőfi Sándortól mindazokig, akit itt megálltak Kazinczy Ferenc sírjánál, mindazok, akik 1873-tól látogatták az Ybl Miklós tervei nyomán, Szkalnitzky Antal irányítása alatt épült emlékcsarnokot, megtekintették a felvilágosodás korának relikviáit, sétáltak a Kazinczy ültette, arborétum értékű fák alatt.

A Magyar Nyelv Múzeuma kialakításához Pásztor Emil tanár úr 1994-ben, a Kazinczy Társaság Évkönyvében megjelent indítványa adott alapot. Ezt követően a Kazinczy Társaság tartotta életben, Fehér József igazgató úr, a Kazinczy Ferenc Múzeum igazgatója és Kováts Dániel tanár úr tartották kézben a nagyszerű gondolatot, formálták értő gondoskodással a múzeum tervezési programját. Így került sor a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának pályázatán elnyert keretből, továbbá a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat támogatásával a Mauzóleum teljes rekonstrukciójára, majd egy pályázati ciklussal később a kert Kazinczy Ferenc utcai kerítésének rendbetételére. Ezt követte 2001-ben a múzeum alapkövének letétele, majd 2007-ben az Összefogással Tokaj-Hegyalja Világörökségéért Regionális Operatív Program keretében, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat jelentős anyagi támogatásával, a múzeum felépítésére.

A múzeum – eredeti jelentése szerint a Múzsák otthona – Széphalmon az ezredfordulón megújult Kazinczy Mauzóleum mellett, a Kazinczy sírok, a Kazinczy uradalom épületeinek szomszédságában, az egykori gyümölcsösben kapott helyet.

A történeti környezet, a múzeumkert, az új épület mellett maga is múzeumként értelmezhető, átmeneti tér a természet és az épített környezet, a semleges és a szervezett kiállítási terek között. Helyet, teret biztosít a nyelv bemutatásához, továbbá a múzeum témájához kapcsolódó alkotások elhelyezésére. Ez megfelel a felvilágosodás eszméinek, melyek hatása alatt Kazinczy is nagy gondot fordított kertjének, parkjának kialakítására.

Nagy kihívás e történetéből eredően adott korhoz kötődő helyet a hagyományokhoz hűen és méltón ápolni, fejleszteni, kihasználni úgy, hogy új rendeltetései a ma nyelvén szóljanak, s mégis képes legyen megidézni a hely szellemét.

A A Magyar Nyelv Múzeuma, Széphalom-Sátoraljaújhely több feladatot lát el. A programadók az állandó kiállítások mellett időszaki kiállítások, rendezvények, konferenciák, továbbképzések szervezését, nyelvi kutatóhelyek, műhelyek létrehozását tervezik. A múzeumépület három nagy egységből áll.

Kazinczy kezdeményezésének, a Magyar Tudós Társaság első ülésének állít emléket a kompozíció egyik hangsúlyos eleme, az ellipszis alaprajzra szerkesztett alakzat. A koncepció alapjául Kazinczy vázlata szolgált. Az eredeti ülésrend rajzának átirata adta a forma alapgondolatát. Méretei igazodnak a Mauzóleumhoz. Míg a Mauzóleum Kazinczy dolgozó-, és lakószobáját foglalta keretbe, az alkotóhelynek állított emléket, az elliptikus tér és a fölé szerkesztett magasba törő egyedi alakzat Kazinczy gondolatát ünnepli.

A függőlegestől 3 fokos szöggel eltérő palást szigorú szabályok szerint, Mád és Bodrogkeresztúr kőbányáiból származó tufa kőburkolattal épült, négyzetes mélyedéseibe jellegzetes hazai és a nagyvilág különleges köveiből kerültek apró bélletek. Szimbólumrendszere nyelvünk egyediségére, különállóságára utal. Rendeltetése kiselőadó, időszaki kiállítások tere. Az előcsarnokból nyílik. Kapuja nyitott és zárt állapotban egyaránt határozott helyzetet foglal el.

Az előcsarnok és a rendezvényi tér egybeolvad: előadások, vetítések, konferenciák, koncertek, nyelvi versenyek helyszíne. A tervezési program talán legnehezebb feladata. Megoldást kellett találni arra, hogy naponta néhány látogató és a kisebb-nagyobb csoportok, továbbá a heti rendezvények mellett évi néhány alkalommal otthont adjon nagy látogatottságú eseményeknek, ünnepségeknek. A rendezvényi tér bővületei, interaktív állomásokkal felszerelt pontjai a megszokott múzeumi sétára szánt időn túli tartózkodásra várják a látogatókat. A Mauzóleum felőli oldalon könyvesház, folyóiratolvasó, kávézó kapcsolódik a rendezvényi térhez, ahonnan különösen szép kilátás nyílik a nagy üveg felületeken át a múzeumkertre.

A kompozíció harmadik eleme az állandó kiállítási szárny. Kő-tégla váltósoros falazata, homlokzata maradandót, időtállót jelez. Az együttes nyugati határfalát adja. Három szinten, szintenként belső előtérből nyílnak a kiállítási terek. Az előterekben interaktív állomások segítik a látogatók tájékozódását, az érdeklődőbbek itt is elmélyedhetnek egy-egy témakörben. Az állandó kiállítások témája „A magyar nyelv múltja, jelene, jövője”.

Az állandó kiállítási tércsoport mellett ebben a szárnyban kapott helyet egy szemináriumi terem, valamint az igazgatói, titkársági irodák és a kutatók munkahelyei. Kevés egyéni munkahely mellett nagyterű elrendezéssel, bútorzattal elválasztva alakítottuk ki a múzeumi munkatársak, doktoranduszok, gyakornokok és egyetemi hallgatók dolgozóhelyeit. Az épület alsó szintjén találhatók a múzeum raktárai, feldolgozó, technikai és segédterei, a fellépők és a személyzet öltözői. A szinteket a kétkarú lépcsők és az akadálymentesítést szolgáló felvonó köti össze.

Az új épület és a felújított egykori gazdasági épületek között helyezkedik el a Halhatatlanok csarnoka. Kőfalon, kőfalak öbleiben a nyelvművelés nagyjainak, halhatatlanjainak mellszobrai, reliefjei kapnak itt helyet. A múzeumkert felőli oldalon egy sétány mentén állnak majd íróink, költőink életnagyságú szobrai. A sétányt apró ér kíséri a Szépkilátóig, addig a pontig, ahonnan ma is élvezhetően tárul fel az újhelyi hegyek vonulata, az a kép, ami egykor Kazinczyt a hely nevének megváltoztatására indította. Az ér ezen a helyen a mellvéd alá bukik, majd „fátyolka” vízesés formában bukkan elő.

A kert egy másik pontján hallhatjuk „a magyarok beszédit”, amint tábort vernek, vagy ahogy Szent Gellért hallotta őket beszélni, egy-egy jelenet elevenedik meg a vándorlások, a letelepedés korából, nyelvjárások hangzó anyagaival találkozhat a látogató. Gyerek, felnőtt időzhet kedvére a kert játszó- és pihenő helyein.

A múzeum főbejárata elől a Magas-hegy felé tekintve a Nyelvcsaládfa-liget tárul a látogatók elé. A nyelvcsaládokat szimbolizáló művészi alkotásokból formált ligetben a finnugor nyelvcsaládfa mellett láthatók az indoeurópai, az altáji nyelvcsaládok fái, és ide tartoznak mindazok a nyelvek, amelyek gazdagították a magyar nyelvet.

A Nyelvcsaládfa-liget Széphalomhoz, Széphalom szelleméhez méltó szerepe, üzenete különösen fontos Európának ezen a mindig sokszínű élettel teli, számos nemzetiség lakta táján.

Radványi György DLA

építész tervező: Radványi György DLA, Ybl-díjas építész
építész munkatársak: Koncz Zsuzsa, Majoros Ádám, Nemoda Zsófia, Stágel Soma - ULYSSYS Kft. Valamint Építésziroda

tartószerkezetek: Dr. Pattantyús-Ábrahám Ádám, Kádár Gergely Imre
kertépítészet: T. Zajacz Vera, Kuhn András - Gardenworks Kft.
épületvillamosság: Sztankó József
fény-és hangtechnika: Elektroprojekt 2000 Bt.
épületgépészet: Maróti Péter
épületgépész munkatárs: Kékesi András
légtechnika: Makáry Csaba, Mottl Tamás - Installáció Bt.
tűzivízhálózat: Zemplén Vízmű Kft.
strukturált hálózatok: Angler János - Schoeller Network Control Hungary Kft.

Kivitelező a ZEMPLÉN KONZORCIUM, tagjai:
- ADEPTUS Mérnöki, Építőipari és Kereskedelmi ZRt., Miskolc
Farkas Csaba létesítményi főmérnök
- ÉPSZER ZRt., Sárospatak
Karászi Csaba létesítményi főmérnök

alapterület összesen: 1500 m²
kertrendezéssel érintett terület: 8000 m²
parkolóhelyek száma: 30 gk + 1 mk
építési költség bruttó 700 M Ft
kivitelezés éve: 2007