A mesterséges intelligencia és az építészet metszéspontjában
Ömer Nuray a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem építészkarának hallgatója, design.input nevű oldalát, melyen a mesterséges intelligencia építészeti alkalmazásait mutatja be, több mint százezren követik. Az új technológiában rejlő lehetőségek kapcsán Farkas Zsófia beszélgetett a tervezővel.
Az elmúlt két évben a mesterséges intelligencia (AI) integrálása a kreatív munkafolyamatokba a művészi kifejezés és innováció új korszakát nyitotta meg. Különösen figyelemre méltó az AI algoritmusokon alapuló szöveg-kép alkalmazások megjelenése, amely forradalmasította azt, ahogyan a művészek és alkotók megjeleníthetik elképzeléseiket. Ömer Nurayjal először idén télen találkoztam egy online workshop alkalmával, mely során segített nekem és más építészeknek a világ minden tájáról az alkalmazás elsajátításában. Ömer a @design.input megalkotója és jelenleg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója, emellett építészeknek segít az AI alkalmazások használatában. Az új munkamódszerrel ismerkedve egy fontos fogalom került előtérbe, a kísérletező hozzáállás.
Ömert fiatal kora óta vonzotta a kreativitás és a komplex problémák, és mivel az építészet ezt a két témát jól egyesíti, ezért esett a választása a BME építész képzésére. "Nagyon szerencsésnek tartom magam" – foglalta össze Ömer – "hogy Magyarországon tanulhatok ösztöndíjjal. Számomra ez egy remek lehetőség nem túl messze Törökországtól és a családomtól." Budapest egy élettel teli és hangulatos város Ömer szerint, aki legtöbb idejét a pesti oldalon tölti. Egyik kedvenc helye a Városliget és annak új épületei, annak ellenére, hogy sokféle építészeti vita és vélemény övezi ezeket a fejlesztéseket. Egyetemi tanulmányi közben tartott egy egyéves szünetet, amit arra használt, hogy a mesterséges intelligencia különböző alkalmazásait kipróbálja, és az építészeti felhasználásban hasznossá tegye. Korábban a parametrikus építészet foglalkoztatta, ezen a vonalon indult el a tanulás és a kutatás irányába.
Két évvel ezelőtt a kezdeti AI eszközök még egészen más, a maihoz képest egyszerű és visszatekintve kissé mulatságos eredményeket produkáltak, de már akkor láthatóvá vált felhasználási lehetősége a korai koncepciók gyors tesztelése és prezentálása területén. Az elmúlt egy év alatt rengeteg új eszköz és tudás született. A technológia folyamatosan fejlődik, miközben a művészi kifejezés határai tágulnak, és a mesterséges intelligenciával átitatott kreatív alkotásokat egyre többször fedezhetjük fel az építészetben. Építészeti pályázatoknál például hatékonysága miatt várhatóan egyre többen fogják használni az AI-generálta képeket, de alaprajzok generálása is lehetséges a Grasshopper és Rhino programok összekapcsolásával. Ezek izgalmas és érdekes folyamatok, a végeredmény minősége azonban van, hogy megkérdőjelezhető.
A természetes szöveg alapú feldolgozás és a számítógépes képalkotás szintézise révén az AI-rendszerek már akár szöveges leírások alapján is képesek élénk és bonyolult látványvilágot generálni, ami lehetővé teszi, hogy életre keltsék ötleteinket. A koncepció megalkotásától kezdve a storyboard készítésen át a fotórealisztikus renderelésig vagy egy adott kép minőségének javításáig a mesterséges intelligencia által vezérelt alkalmazások egyre inkább mindennapi eszközökké válnak a tervezők és művészek számára. A felhasználás nehézsége abban rejlik, hogy hogyan tudjuk úgy irányítani a programot, hogy minőségi eredményeket kapjunk, mutatott rá Ömer.
Másfelől nézve nagyon izgalmas helyzet az, amiben most mindannyian vagyunk, tapasztalt és frissen végzett építészek számára ugyanúgy rendelkezésére áll egy-egy új, kísérleti alapokon működő eszköz és mindannyian egy szintről indulunk ezen az új terepen. Sokféle érzés és vélemény fogalmazódik meg az emberben egy ilyen erőteljes új digitális eszköz kapcsán. Van, aki elutasítja még a gondolatát is, a másik oldal pedig szinte erőlteti a használatát. Ezeknél jobb alternatíva, ha megőrizve kételkedő hozzáállásunkat azt tartjuk szem előtt, hogyan és miként lehet jól használható, értelmes alkalmazásokat találni az AI generálta képeknek az építészetben – mint például a pályázatoknál, ahol nagyobb a fantázia mozgástere, míg az alaposság adott esetben kevésbé számít.
Ömer azt meséli, azért hozta létre design.input oldalát, hogy megossza az építészekkel és más szakmabeliekkel a saját tapasztalatait, hiszen mindenki most tanulja a technológia lehetőségeit. Ugyan az elmúlt időszakban Ömer sokat foglalkozott homlokzatok megjelenítésével, a jövőben szeretne inkább a nagyobb egészre koncentrálva segíteni az építészeknek, hogy az időigényes ismétlődő feladatok alól felszabadítása az emberi energiákat és a mesterséges intelligencia új és hasznos alkalmazásAIt dolgozza ki és tegye elérhetővé a szakma számára.
Farkas Zsófia
építész
Ömer az idei Építészfesztiválon is előadást tart május 25-én az A38 Hajón. Részletes program: https://www.epiteszfesztival.hu/
