“A NERC az első nettó nulla energiafelhasználású épület Ammanban”
A BME Exploratív Tanszékének két külföldi DLA hallgatója, Mohamed Raslan és Rania Matrouk egymás építészeti munkáit mutatják be. A projektek betekintést nyújtanak, hogy milyen keretek között, hogyan értékesülnek a Magyarországon megszerzett tudások. Másodjára a jordániai Ammad városába tervezett Nemzeti Energia Kutatóközpontjának új épületét mutatjuk be.
A Nemzeti Energia Kutatóközpont (NERC) a Királyi Tudományos Társaság (RSS) égisze alá tartozó szervezet, ami az új és megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kutatásra, fejlesztésre és képzésre szakosodott. Célja az energiafelhasználás szabványosítása a különböző szektorokban, és a megújuló energiaforrások alkalmazásának előmozdítása Jordániában. Aktívan részt vesz az EU programokban, amelyek az új energiahatékony technológiák és technikák fejlesztésére összpontosítanak, miközben a tudás-transzfer előmozdítását is hivatottak szolgálni.
A Dabbas Építészeti Iroda volt a projekt fő tervezője. Tekintettel arra, hogy az épület elsősorban az energiahatékonyság és a fenntartható fejlődés kutatásának szentelt intézménynek ad otthont, alapvető elvárás volt, hogy a tervezés is ugyanazokat a kritériumokat tűzze maga elé. A tervezőcsapat arra összpontosított, hogy egyszerre alkalmazza a fenntartható tervezési technikákat és a kortárs esztétikát.
Az épület tömegkompozíciójának morfológiája egy kockából ered, amely az egyes funkcionális zónák elrendezése alapján oszlik elemeire. A koncepció az volt, hogy biztosítsák a tér optimális kihasználását, valamint integrálják a különböző funkciókat egy különleges építészeti tervezésbe. Az épület függőleges forgalmát egy szabadon álló falakból képzett tengely jelöli ki, ami uralkodóvá válik a kocka alakú tömegrészeken.
Az épület több eltérő funkciót lát el, mivel nem csupán kutatóközpontként, hanem egyúttal oktatási létesítményként is működik. Az épület alaprajzi rendszerét az oktatási, adminisztratív és kutatási zónák alkotják. Az egyes zónák további zónákra bomlanak, amelyek a kiszolgáló funkciókat foglalják magukba.
A földszinten, a főbejárati front mentén találhatók a nyilvános funkciók, az előcsarnok, az előadóterem és egy kávézó. A vertikális közlekedőmagok mögötti hátsó traktusban található a kutatóközpont funkció, nevezetesen a típusuk alapján megkülönböztetett két laboratóriumi egység. Az első emeleten található az adminisztratív iroda, a műhely és egy privát könyvtár. A pincében a többi műhely és további irodák kaptak helyet.
A tervezés a Jordán Zöld Épület Útmutatóban lefektetett fenntarthatósági tervezési alapelvek szerint zajlott. Az útmutató célja, hogy elősegítse a zöld szemléletű épületek megvalósulását Jordániában, és lefektesse a fenntarthatósági követelmények eléréséhez szükséges technikai szabványokat az egyes épülettípusok esetén. Értékelje az épületek környezetre gyakorolt hatását, valamint, hogy előremozdítsa Jordániában a víz- és energiafogyasztás csökkentését, minimalizálja az építőanyagok és azok felhasználásának környezetre gyakorolt hatását, és ösztönözze a reciklálást a birtokba vétel után is. Az Útmutató a Zöld Épület Kritériumokat hat fő kategóriába sorolja, amelyek a legelső tervezési szakasztól az épület birtokbavételéig terjednek. A NERC szóbanforgó épületének tervezési folyamata már a tervezés korai, kutatási szakaszától kezdve követte ezeket a Kritériumokat. Ezek a kategóriák a következőképpen kerültek végrehajtásra:
Fenntartható telek
A projekt választott telke a Királyi Tudományos Társaság területén található, városi övezetben, meglévő infrastruktúrával, így megvédve a mezőgazdasági területeket, és a környezeti és természeti erőforrások védőterületeit. A terület közösségi kapcsolatait illetően a telek jól kapcsolódik az 1 km-es sugárban elérhető szolgáltatásokhoz, és a Queen Rania Al-Abdallah utca közelében található tömegközlekedési hálózathoz. A telek beépítését illetően a tervezés arra törekedett, hogy maximalizálja a nyitott tereket, használja a helyi növényzetet, és zöld területeket hozzon létre az épületen belül. A tervezett beépítés a terület 25%-át használta fel, és zöld zónákkal igyekezett csökkentni az épület lábnyomát. A Hősziget-hatás csökkentése érdekében a tervezők az épületben az alacsony napsugárzást visszaverő indexű (SRI) anyagot használtak a padló burkolására és a tetőfedéshez, a hardscape-hatást pedig a fák természetes árnyékolásával igyekeztek csökkenteni. A tervezés az épület várható fény- és zajszennyezésnek a tudatában igyekezett csökkenteni a kültéri világítást, és a fákat zajszint-szabályozó pufferként használni. Mindeközben a tervezésnek egyaránt figyelemmel kellett lennie az épület esztétikájára is, és arra is, hogy az épület kényelmes környezetet teremtsen a benne zajló életnek, az ott folyó tevékenységek számára is.
Energiahatékonyság
A projekt fenntarthatóságának fő célja a minél magasabb szintű energiahatékonyság elérése volt, egy nettó nulla energiafelhasználású épület létrehozásával. Ez egy olyan épületet jelent, amelynek nettó energiafogyasztása nulla, vagyis az épület által éves szinten felhasznált energia mennyisége nagyjából egyenlő a helyszínen előállított megújuló energia mennyiségével. A nettó nulla energiafelhasználású épületek tervezésének kulcsa először az energiaigény lehető legnagyobb mértékű csökkentése, majd jó energiaforrások kiválasztása. Ez az alábbi stratégiák alkalmazásával érhető el:
- Az energiaterhelés csökkentése
- Passzív stratégiák optimalizálása a tervezés során
- Aktív rendszerek tervezésének optimalizálása
- Az energia visszanyerése
- Energia előállítása a helyszínen
A tervezés passzív és aktív módszerek kombinációját alkalmazta az energiafogyasztás optimalizálására. Elsőbbséget élveztek a passzív technikák. Az épület észak-déli irányba tájolt, hogy maximalizálja a természetes fény expozícióját. Stratégiai faültetéssel a déli oldalon megfelelő árnyékot nyújtottak a napterhelés ellen, ami egyúttal a szélhatás elleni védelmet is biztosította. A megfelelő hőszigetelést a Jordánia Nemzeti Épületkódban foglaltak szerint építették be az épület homlokzatburkolatába, ezzel is növelve annak energiahatékonyságát. A keleti és nyugati oldalakon a nyílászárók számát minimalizálták. A déli homlokzati üvegezésének U-értéke 1,6 watt/m2.k, az ablakok vizuális világítási áteresztő képessége pedig 0,45. Az árnyékoló eszközök is kulcsszerepet játszottak a passzívház-szemléletű tervezésben: a déli homlokzaton vízszintes lamellákat terveztek, hogy csökkentsék a meredekebb szögű napsugárzást, míg a keleti és nyugati homlokzatokon függőleges lamellákat használnak az alacsonyabb szögű napsugárzás ellen. Ezeknek az eszközöknek az árnyékolási együtthatója kevesebb, mint 0,2. A tervezés során mindvégig prioritást élvezett a természetes fény és a szellőzés optimalizálása, az általános energiahatékonyságot szolgálandó, ami különösen fontos kritérium Amman meleg klímájában.
A megújuló energiaforrások alkalmazása kulcsszerepet játszik az épület energiastratégiájában. A Tervezők a napenergia gyűjtésére Fotovoltaikus (PV) cellákat, míg a szélenergia begyűjtésére egy szélturbinát integráltak az épület energiaellátó rendszerébe. Az energiahatékonyság további növelése érdekében a Tervezők energiatakarékos technológiákat és szabályozott mechanizmusokat felsorakoztató gépi szellőztetőrendszereket is alkalmaztak, az épületben a teljesítmény optimalizálására. A HVAC (fűtés, szellőztetés és légkondicionálás) rendszerek csővezetékei energiafogyasztás-azonosítással és megfelelő hőszigeteléssel vannak ellátva, hogy minimalizálják az energiaveszteséget. Az egyes gépi berendezéseket is szigeteléssel látták el, szintén az energia veszteség csökkentése érdekében. Intelligens vezérlőrendszereket, mint például Épület Menedzsment Rendszereket (BMS) alkalmaztak az energiafelhasználás optimalizálásának biztosítására. Hatékony világítási rendszerek beépítése is hozzájárult az energiafogyasztás minimalizálásához, tovább erősítve az épületet a fenntarthatósági célkitűzéseit. Ezeknek a megújuló energiaforrásoknak a használata, és az energiatakarékos technológiáknak a bevezetése együtt tovább csökkenti az épület környezeti lábnyomát, miközben elősegíti az energiahatékonyság és a fenntarthatóság kritériumainak maradéktalan érvényesülését is.
Vízhatékonyság
A vízhatékonyság az épület fenntarthatósági célkitűzéseinek alapköve, amely magában foglalja a vízerőforrások megőrzését és felelős használatát célzó különböző stratégiákat. A kerti locsoláshoz, öntözéshez, és a WC-öblítéshez felhasznált, újrahasznosított esővíz gyűjtését tervszerűen telepített tartályok szolgálják. A szilárd felületek maximalizálása is az esővíz gyűjtés optimalizálását szolgálja. Az épület napvédelmében jelentős szerepet játszó, nagy hatékonyságú növényeket az esővízgyűjtésre alapozott csepegtető öntözőrendszerek látják el. A Tervezők a vízpazarlás minimalizálására az épület vizes helyiségeiben és a konyhai mosogatókban vízmegtakarító eszközöket (például nagy hatékonyságú keverőket és önzáró csapokat) építettek be, valamint a mosogatókból és zuhanyzókból származó víz nem ivóvíz célú újrahasznosítására szürkevíz-rendszereket integráltak az épület vízellátó rendszereibe. Ezenkívül mérőórák telepítésével gondosan ellenőrzik mind a háztartási, mind pedig a nem-háztartási vízfogyasztást, ideértve az öntözőrendszerekhez telepített külön mérőórákat is. Ezek a kezdeményezések együttesen arra törekszenek, hogy csökkentsék a vízfogyasztást, enyhítsék a helyi vízforrásokra nehezedő nyomást, és előmozdítsák a fenntartható vízgazdálkodási gyakorlatot az épületben.
Építési szakasz
Az épület megvalósításának a folyamatában a helyben beszerezhető anyagok használata élvez prioritást, ami összhangban van a fenntarthatóság céljaival, és csökkenti az építés környezeti hatását. A vasbeton épületváz, a tégla kitöltőfalak, és Ma’an kőburkolat kombinációja biztosítja az épület erőteljes megjelenését és vizuális vonzerejét, miközben az egyúttal beolvad a környezetébe is. Az építési projekt a végállapot felé közeledik. A befejező fázis magában foglalja a végső simítások elvégzését, úgy az épületbelsőben, mint az épület külső részén. A külső-belső festést, a padozatok elkészítését, a vízvezeték és elektromos szerelési munkákat, a környezetalakítás, kertépítés munkálatait, és minden egyéb hátralévő feladatot, amelyek szükségesek egy funkcionális és vendégszerető térstruktúra létrehozásához, egy szerethető és környezetbarát épületben.
Összefoglaló
Összefoglalva, az ammani Nemzeti Energia Kutatóközpont (NERC) új épülete a fenntarthatóság és az innováció jelképe, ami a nettó nulla energiafogyasztás elérése felé tett jelentős lépésként értékelhető Jordániában. A Királyi Tudományos Társaság (RSS) tagszervezeteként a NERC nem csupán létfontosságú kutatásokat végez a megújuló energia felhasználása terén, hanem magas színvonalat képvisel a fenntartható épülettervezési és építési gyakorlatban. A projektet a fenntarthatóság iránti elkötelezettség irányította, amely megmutatkozik a Jordán Zöld Épület Útmutatóban lefektetett alapelvekhez való ragaszkodásában, és a zöld kritériumok alkalmazásában egyaránt. A tervezési folyamatban prioritást élvezett az energiahatékonyság előmozdítása, passzív és aktív stratégiák kombinációjával, beleértve az épület optimalizált tájolását, a hőszigetelés kérdését, az árnyékoló eszközök használatát, csakúgy, mint a megújuló energiaforrások, úgymint a fotovoltaikus cellák és a szélturbinák alkalmazását. Mindezek eredője egy olyan épületet eredményezett, amely nem csak minimalizálja annak környezeti lábnyomát, hanem modellként szolgál a jövőbeli fenntartható fejlesztési projektekhez is. A vízfelhasználás hatékonyságát szolgáló intézkedések, mint az esővízgyűjtés és a szürkevíz újrahasznosítás, további hozzájárulást jelentenek az épület fenntarthatósági céljainak a megvalósításában, míg a helyben beszerzett anyagok használata az építési szakasz során tovább hangsúlyozza a környezeti hatás csökkentése iránti elkötelezettséget. Ahogy a NERC úttörő szerepet játszik a fenntartható épületgyakorlatok előmozdításában, példát mutat a jövőbeli fejlesztéseknek Jordániában, bemutatva, hogy a felelős, környezettudatos tervezés nem csak lehetséges, hanem alapvető fontosságú a klímaváltozás elleni küzdelemben. A nettó nulla energiafelhasználás céljával és a fenntarthatóság iránti elkötelezettségével a NERC jól példázza az építészet transzformatív erejét és elkötelezettségét, hogy zöldebb, fenntarthatóbb jövőt teremtsünk az eljövendő generációk számára.
Mohamed Raslan
