Helyek/Infrastruktúra

A nyugalom járdaszigete – Hatvan, új autóbusz pályaudvar

2011.10.05. 13:14

Mozgás, sebesség, száguldás. Motorzaj, vonatfütty, robaj – körös-körül. Ebbe a környezetbe tervezte meg Kalo Emese, Pásztor József, Igar Péter és Dénes György Hatvan új autóbusz pályaudvarát. Védett teret biztosítottak, mely nyugalmas szigetként úszik környezetében, a környező utak tengerében – s munkájuk kiérdemelte a Pro Architectura-Díjat.

Szubjektív

- Tud maga fényképezni?
- Tudok.
- És mért nem hord magával fényképezőgépet?
- Mert nincs gépem - hangzott az őszinte és világos válasz.
- De ha volna, akkor fényképezne vele? - kérdezte az őrmester.
- Ha a nagymamámnak kereke volna... - felelte egyszerűen Švejk, és nyugodtan állta az őrmester fürkésző pillantását. Az őrmesternek éppen megint belenyilallt a fejébe a fájás, úgyhogy nem tudott más kérdést kitalálni, csak ezt:
- Nehéz dolog pályaudvarokat fényképezni?
- Könnyebb, mint akármi mást - felelte Švejk -, mert nem mozog, és az a pályaudvar folyton egy helyben áll, és az embernek nem kell rászólni, hogy barátságos arcot kérek...

Josef Švejk és Flanderka őrmester párbeszéde Jaroslav Hašek regényében

Koncepció

Az pályaudvar egészének gondolatisága a - valós és elképzelt - utazás élményére, az érkezés és indulás megélésére épül.

  • A buszpályaudvar egy átgondolt, jól üzemelő és üzemeltethető, racionális rendszer legyen, de jelentsen és nyújtson többet a szigorúan vett funkcionális, logisztikai szerepénél.
  • Hordozzon magában gondolati, érzelmi értékeket. A racionalitás mellett a gondolatiság is tükröződjön benne.
  • Valódi középület legyen, ne csupán egy szükséges közlekedési objektum. Jelentsen többet a pályaudvar buszok, peronok és utasok rendezett halmazánál.
  • Az épületegyüttes alkalmazkodjon környezetéhez. Vegye figyelembe mit sugall a hely szelleme.

A kiindulási környezet – Túlzott ingerek

A terület Hatvan város belterületén fekszik, viszonylagos közelségben a város történeti központjához. Ennek ellenére az építkezés előtt nyoma sem volt a klasszikus városi szövetnek. Utakat, síneket, gyártelepet láttunk - no és kis ligetet. Északról országos jelentőségű főút, nyugatról szintén országos jelentőségű, nagy forgalmú vasútvonal, kelet és a dél felől, hajlatot képezve közút - annak túloldalán gyártelep - határolja. Mozgás, sebesség, száguldás. Motorzaj, vonatfütty, robaj - körös-körül. Lüktet a környezet, vele együtt szinte lüktet a fejünk is. Nyugalmat sehol nem találtunk.

De nem csak a környezet feszült. Mi magunk, az emberek is. Hiszen hiába is tagadnánk, az utazás mindenkiben izgalmat vált ki - az apróságtól az aggastyánig, a kirándulótól az ingázóig egyaránt. Ki azért izgul, mert új világot láthat, ki azért mert valakije várja, ki azért hogy egyszerűen elérje a járatot. Kellemes vagy kellemetlen ez az izgalom, de feszültség bennünk. Ez a bennünk lévő izgalom is - függetlenül annak milyenségétől - feloldásra, élményre, emlékre vár.  Olyan teret, új világot, olyan új autóbusz-pályaudvart hoztunk létre, melyben a - karakterében, igényszintjében és használati módját tekintve is heterogén - környezet zaklatottsága feloldódik.

Védettség és szigetszerűség

E zaklatott környezet feloldását építészeti-kertészeti eszközökkel értük el. Olyan védett teret biztosítottunk, mely úszik környezetében, a környező utak tengerében. Ez a védett tér egy nyitott-zárt, épített sziget. A gépkocsiforgalomtól védett terület sziget, mely az utasokért létesül. Zöld sziget, oázis, melyet körben az induló buszok peronjai, perontetői óvnak, melyben úszik a pályaudvar és a víztorony épülete. Nyitott és zárt egyidejűleg. Nyitott, hiszen felülről, oldalról belátunk, de zárt is, a védőgyűrű öleli körül. Ebben a nyitott-zárt, humánus térben - a védettség okán - a feszültség oldódhat. A liget immár rendezett zöldfelülete befolyik a pályaudvar területére, folytatását képezi annak. Kiegészítik egymást. A liget kitágul, a sziget társra lel.

Ez a sziget az indulás, a megérkezés színhelye, színtere. Hangsúlyos tér. Mint ilyen hangsúlyos térnek, emlékezetesnek kell lennie. Emlékezetesnek, hogy élményt nyújtson, amíg várakozunk az indulásra és élményt nyújtson a megérkezés idején is. A buszból kiszállva, itt szembesül először Hatvan városával az utazó. Az élményen túl a szigetszerűség a biztonság érzését is sugározza. Nem direkt, jelzés szinten, de a figyelmes szem számára egyértelműen. Azt a biztonságérzést sugározza, mely a napjaink - közlekedéssel szemben támasztott - legfontosabb követelménye. Jelzi, aki a Hatvani Volánnal utazik, az biztonságban érezheti magát. A ház a hely szellemét a szigetszerű kialakítással, a védelem biztosításával idézi ide.

Telepítés

  • az állomásépület középen áll, körben a peronok
  • minden induló járatállás egyenrangú, azonos távolságra vannak az épülettől
  • minden járatállásra jó a rálátás
  • a forgalomirányító valamennyi be- és kimenő autóbuszt szemmel is követhet – rálát azokra

Megközelítés

Elkülönített megközelítést terveztünk

  • az autóbuszoknak - egyetlen helyen van a ki és a behajtás /ellenőrizhetőség/
  • a gyalogosoknak - a park felől, irányított, koncentrált helyen közelíthető meg a pályaudvar
  • a gépkocsival érkezőknek illetve a taxinak – közeli a gépkocsi parkoló

A gépjárművek telken belüli közlekedése

  • az autóbuszok csak egy irányban közlekednek. Nincs kereszteződés, csökken a balesetveszély
  • az érkező autóbuszok a legrövidebb úton elérik a peronokat
  • a parkoló buszok közvetlenül a peronok mellett parkolhatnak

A gyalogosok telken belüli közlekedése

  • csak a park és az érkező peronállások felől - kijelölt helyen - keresztezi gyalogos az autóbuszok útját
  • a védett zónában szabadon - járműforgalomtól elzárt területen - közlekedhetnek

Térkapcsolatok

A létesítmény egészét jellemző tisztaság jegyében az állomásépületen belül is karakteresen elválnak egymástól a közönségforgalmi és az üzemi területek.

Utasforgalmi területek

Legjelentősebb tér az váróterem. Ezt helyeztük a központba. Könnyen megközelíthető, a kilátást a nagy üvegfelületek minden irányba biztosítják. A váró méretét Hatvan léptékéhez igazítottuk - se túl nagy, se túl pici ne legyen. Hiszen itt az épületben csak különösen rossz idő esetén várakoznak majd az emberek. A zöldterület az utasforgalmi zóna szerves része. Célunk nem más, mint hogy a pályaudvar előtti, ligetből parkká alakított zöldfelület folyjon át a gyűrű belsejébe is, térbe helyezve azt. Ahogy a belső terek, úgy a kert is differenciált kialakítású - elvonulós, egybegyűlős terekkel, a gyerekek számára játszóhellyel, díszkert részekkel - valamennyi korosztály örömére.

Üzemi területek

Szintenként tagoltuk a funkciókat. A földszinten az előcsarnokkal kapcsolatot tartó pénztárak, a csomagfelvétel, valamint az irányítást, a szervezést végző irodák, személyek kaptak helyet. Az emeleten a buszvezetők várakozója, öltözők, raktárak, a kiszolgáló helyiségek találhatók. A helyiségek lineáris tengelyre fűzve, egymás mellett sorakoznak. A buszvezetők pihenését a várakozó helyiség maximálisan képes kiszolgálni. Hiszen a pihenőhely elkülönül az irodaterektől, függetlensége biztosított. Az épületbe belépő buszvezető a vezénylést végző munkatárssal találkozhat, bejelentkezhet. Nem tud észrevétlenül felmenni az emeletre, a pihenőbe. Így valamennyi járat indulása, vagy érkezése koordinált lehet. A forgalomirányítást kiemelt helyre szerveztük. Elhelyezése jó rálátást nyújt a telepre érkező, vagy innen induló buszokra.

Anyagok

A tégla

  • mert a víztorony falazatát adja
  • a szomszédos cukorgyár korabeli épületei épülteinek építőanyaga
  • időtlensége korokon átívelő, mely egyöntetűségével, méretével léptéket szab.

A beton

  • őszinteség kifejezése, megélése
  • nyersesség, szerkezetiség, zsalutáblaosztás
  • a gyűrűség erősítése

A fémlemez

  • a tető a ház sokadik homlokzataként, felülről a mindennapok látványát adja
  • korcai a szomszédos sínek ritmusával rímelnek
  • könnyedsége a repülést idézi