A pécsi Balokány Fürdő

Karlovecz Ádám eredeti ötlettel nyúl a méltatlanul elhanyagolt Balokány Fürdőhöz. A környék léptékváltására egy jól pozícionált toronnyal reagál, miközben kiemeli az egykori strand műemlékeinek értékeit, fegyelmezett, jól tagolt funkcionális és térbeli rendbe szervezve a melegvizes fürdő és strand együttesét.

Témaválasztás

Pécsett születtem és nőttem is fel. Eddigi életem során a városomat ért legnagyobb fejlesztések a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa program miatt valósultak meg. Az EKF kapcsán megindult rehabilitálás a Balokány városrészben méltatlan állapotban abbamaradt. Az oda nem illő elemek (benzinkút, Penny Market, McDonald’s) parkosításán kívül a negyed utolsó befejezetlen eleme a Balokány Fürdő, melynek lehetséges megújítására kerestem diplomámban a választ.

Városépítészet

A tervezés kapcsán a legelső gondolatom a környék léptékváltására való reflektálás volt. A fürdő eredeti épületegyüttesének építésekor a környéket kisméretű családi házak, manufaktúrák, sporttelepek határozták meg. A Balokány városrész mai léptékét az 1980-as években épült kollégium és a 2010-ben átadott Kodály Központ és Tudásközpont határozza meg. Tervemben elhelyeztem egy tornyot, melynek szerepe, hogy magasságával a megújult Fürdő becsatlakozzon az új középületek által meghatározott megnövekedett léptékbe. 

Funkció

Az eredeti szezonális strandot geológiai adottságoknak köszönhetően melegvizes fürdővel egészítettem ki. E funkcióbővülést is hivatott a torony tetejére tervezett panorámamedence hirdetni. 

Beépítés, illeszkedés

A meglévő, 1933-ban épült műemléképületeket és versenymedencét megtartottam. A Fürdő feltárulkozását továbbra is a ligeten keresztül, az eredeti főbejárattal jelöltem ki. Közeledve a Fürdőhöz, fontosnak tartottam, hogy a fókusz a részletgazdag, téglaarchitektúrájú műemlékeken, különösen a bejárati épületen maradjon, így az új épületet a telekhatártól elhúzva, egy fasor mögé, a tornyot pedig a telek belsejébe pozícionáltam. Az új épületen található üvegezett traktus átlátást biztosít, így a strandról körbe tekintve az eredeti 3-tagú épületkompozíció továbbra is egyben marad.

Tömegformálás

Mind a torony, mind a fürdőépület formájánál egyszerű, monolitikus, nyílások nélküli formára törekedtem, mely élesen elválik a műemléképületektől. A fürdőépület csarnokjellegét ki- és beugrásokkal, azaz átriumokkal és felülvilágítókkal igyekeztem csökkenteni.

Program

A műemléképületeket eredeti funkciójukkal tartottam meg: főbejárat-öltöző-lelátó, öltöző-büfé és étterem. Az új fürdőépület 3 egységből áll. A bejárathoz legközelebb eső egységben található az alagsorban az öltöző, az emeleten a szaunák. A másik két traktus két különböző medencetér. Egyrészről adott volt a meglévő strandfunkció, mely zajos, aktív pihenésként értelmezhető, így a középső traktus egy “élmény medencetér”, világos, hangos, egy nagy medencével, felül és oldalt üvegezéssel. A harmadik traktust “csendes medencetérnek” neveztem el, mely a melegvíz rekreációs és nyugtató hatását igyekszik kihasználni, így ez az elmélyülés zónája, több kisebb medencével és kevesebb fényforrással. A torony is fontos funkcionális elem, két medence is található benne: az egyik a torony alján, egy 20 méter belmagasságú medencetér, a másik pedig a már említett panorámamedence.

Felületek, anyagok

A fürdőépület felületét egyszerű fehér vakolattal képzeltem el, mely kontrasztban áll a meglévő épületek mozgalmas téglaarchitektúrájával és hozzáad az épület homogén, monolitikus jellegéhez. A toronyépületnek szintén fehér, Zsolnay mázaskerámia burkolatot választottam, mellyel egyrészt a medencék csempés világára, másrészt a hely történeti sajátosságaira igyekeztem utalni.