Épülettervek/Tervpályázat

A Perényi Stúdió és a MÁS Építészek terve a Tranzit ház pályázatán

2021.08.12. 08:01

A Perényi Stúdió és a MÁS Építészek megvételt nyert tervének koncepciója három pilléren nyugszik: a műemlék épület kezelésén, az új épületrészek kialakításán, illetve az előzőekkel egyenrangúan a kert megőrzésén. 

Műemléképület helyreállítása, átalakítása 

Az épület eredeti funkciójában erőteljesen kétarcú képet mutatott: a közönség által látogatható elegáns terek rendszerét, ill. az azokat kiszolgáló funkciók együttesét. A két struktúra több helyen kapcsolódott ugyan egymáshoz, de élesen elvált mind belsőépítészeti kialakításuk, mind pedig téri világuk tekintetében. Az épület új funkciója kiegyensúlyozottabb kialakítást igényel: mindamellett, hogy megmarad a kiemelt termek prioritása, az ezek melletti iroda- és egyéb használati terek is elegáns megközelíthetőséget és téri helyzeteket igényelnek. Ennek érdekében a két homlokzati traktus csak főfunkciókat tartalmaz, míg a belső sáv a közlekedőknek, ill. a kiszolgáló tereknek ad otthont.

Az épület műemlék jellegű részeinek helyreállítását – az általános műemlékvédelmi elvek betartásán túlmenően – az eredeti térhasználat megőrzésével kell megoldani, így a pályázati terv a fő funkciók (nagytermek, lépcsőház, azokat kiszolgáló közlekedők) rekonstrukciójával számol. A terv egy helyen tér el a hagyományos műemlék-helyreállítási gyakorlattól: az épület utcai homlokzatát lezáró oromzat jelenlegi állapotában sem azonos az eredeti terveken jelölttől, de az új szint ráépítése értelmetlenné is teszi a visszaépítést. A tudományos értékleltár is megfontolandónak ítéli a kettős oromzat helyreállítását és bár javasolja azt, a pályázati kiírás is megengedőbb, mint az épület többi műemléki elemének rekonstrukciójánál. A felmagasított épület lezárása így az új szint sűrű osztású, mélyen plasztikus homlokzati sávjával történik, jelezve az épület megújulását és funkcionális bővülését. 

Bővítési területek kialakítása 

A program által igényelt 500 fős konferenciaterem alapvetően befolyásolja,  megváltoztatja az épület meglévő funkcionális rendszerét. Ennél a létszámnál az épületen belüli mozgása nagy alapterületű pufferterületeket igényel, amellett, hogy komoly tűzvédelmi előírások teljesítése szükséges. 

A konferenciaterem kialakítása a meglévő épületben nem teljesíthető (még az új tetőtéri szinten sem), így egyetlen lehetőségként a hátsókerti új épületszárny jön számításba. Ez azonban ellentmondásban van a terv azon célkitűzésével, hogy minél nagyobb zöldfelület megtartását lehessen elérni. Ezért a terv az új nagytermet a kert végében elhelyezkedő, bontandó épületsáv helyére képzeli el.

A nagytermet megközelítő széles közlekedők egyben a konferenciaszünetekben használt pufferterekként is szolgálnak, ezek megvilágítása és szellőzése a mellettük végigfutó mély bevilágító sávokkal történik. A pincében, a régi épületben levő, angolaknás, mélyített  padozatú nagyterem is pufferként szolgál, itt van lehetőség kisebb állófogadások lebonyolítására. A konferenciaterem is kap természetes megvilágítást: a különböző belmagasságú mezők csatlakozásánál kialakuló üvegezett sáv a leválasztott kisebb termeknek is biztosítja a fényt és természetes szellőzést.

A nagyterem felett, a kertre néző sávban kapott helyett egy kávézó, mely egyfajta kerti pavilonként is szolgál. A vendéglátó helyiségek így három különböző funkcionális egységre  tagozódnak: a földszinti elegáns, önállóan is működő étterem mellett a  pinceszinten kapott helyet elsősorban a konferenciák állófogadását kiszolgáló  tér, ill. a kerttel közvetlen kapcsolatban lévő kávézó. 

A kert megőrzése 

A terv alapcélkitűzése, hogy a kert minél nagyobb része továbbra is zöldfelületként maradjon meg és igény szerint a jövőben kapcsolódni tudjon a szomszédos kerthez. Ez azért különös jelentőségű feladat, mert az ehhez hasonló belvárosi belső kertek az utóbbi 100 évben folyamatosan eltűntek, és mostanra csak néhány helyen maradt értékelhető, egybefüggő zöldterület. Ezt a folyamatot jól mutatja a telek és környezete beépítésének változása, amit a különböző korokban készült térképeken lehet nyomon követni. A kert jelenlegi szintje nem változik, így a szomszédos telekkel való kapcsolata továbbra is megteremthető. 

Szerk.: Hulesch Máté